Ne szívd a vagyonőr vérét! Menj el dolgozni!

ÖSZVÉR (Összefogás a SZemély és Vagyonőrök ÉRdekeiért)

Kedves Személy- és Vagyonőrök, Sorstársaim!
Arra az elhatározásra jutottam, hogy szólok hozzátok, és az együttműködéseteket, összefogásotokat kérem, mert felháborít, hogy a családi költségvetésből nehezen, sokszor nélkülözés, továbbmegyek; sokunk esetében hitelfelvétel árán elkülönített összegből, elvégzett tanfolyamon szerzett bizonyítványainkat, okleveleinket semmissé akarják tenni, tanulmányaink újra elvégzésére, ezzel újabb befektetésre kényszerítve bennünket!
Mindezt miért?!
- Hogy egy kalap alatt lehessünk a halőrökkel, vadőrökkel, vadászokkal és a természetőrökkel?!
Legyenek ők egy kalap alatt velünk! Tanuljanak és fizessenek ők is annyit, mint amennyit mi belefinanszíroztunk abba, hogy dolgozhassunk! Mi már megtettük!

- Hogy használhassunk fegyvert?!
Aki szeretett volna fegyvert használni, az ezelőtt már kifizette, elvégezte az erre vonatkozó kötelezettségeket, rendszeresen jár lőgyakorlatra.
Aki nem szeretne, az miért menjen?! Nyilván a munkaválasztásnál ez a szempont szem előtt van.

Ki fogja kivizsgálni, majd éveken át rendszeresen figyelemmel kísérni, a fegyverrel rendelkező fent említett sokaság pszichológiai alkalmasságát, hogy elejét vegyék az önbíráskodásnak, a baleseteknek, az elkeseredettségbe hajszolt, lecsúszott életek ámokfutásának?!
Vagy ez is csak egy újabb fejési eljárás kezdete?! Fizessünk ismét, újra meg újra, ki tudja, még hányszor, ha dolgozni akarunk?!

- Mert az őreink nagy része nem maradt bent abban a megszűnt kamaratagságban, amelyik sosem csinált semmit?!
Kérdezem én: Mit tett a Kamara értünk dolgozókért?! Éveken át fizettük a tagsági díjat, de nem állt ki mellettünk senki!
Éveken át becsülettel fizettünk, és közben nyeltük, hogy a munkáltató azt tesz velünk, amit csak akar, védelmünkre, érdekegyeztetésre nem állt mellénk senki!
Hogy simán végignézték, amikor őreink sokasága hónapokon át nem jutott az elvégzett munkájáért megérdemelt béréhez, ahelyett, hogy kiálltak volna értük?!
Hogy fantomkedvezményeket felsorakoztatva hitegette a dolgozókat, amiket az őrség igénybe sem tudott venni?!
Ki biztosítja, hogy az évente egy alkalommal megrendezett családi napi rendezvényen meg tudjon jelenni a tényleges dolgozó?! Ugyan már! A főnökség biztos eljutott, de az őr nemigen!

Csodálkozik bárki, hogy úgy döntöttünk, hogy ha már szívunk, mindezt inkább tagsági díj fizetése nélkül tesszük?!

Több évvel ezelőtt, mielőtt munkába állhattunk 100-150ezer Ft-ot is kifizettünk a tanfolyamokért, melyeken ténylegesen részt is vettünk, az önerőből, sikeresen elvégzett vizsgákért, aztán az orvosi, a pszichológiai vizsgálatokért. Fizettünk továbbá a bejegyzésért, a rendőrségi engedélyért, a Kamaratagságért, a fegyvertartási és viselési engedélyekért, a lőgyakorlatokért...
És most kezdjük elölről?! Miért?! Miből?!

Mikor végzik el újra az egyetemet az orvosok, mert változott az orvostudomány?
Mikor diplomáznak újra a politikusok, ügyvédek, országunk, településeink elöljárói, mert néhány esetben felmerült, hogy nem önerőből tette, ezért mindannyian bizonyítsák be, hogy alkalmasak feladataik ellátására?!
Mikor ülnek padba ismét a 20-30-40-50 évvel ezelőtt szakvizsgázott munkások, mert korszerűsödött a gépállomány, és a technika?
Mikor kényszerítjük vissza a Főiskolára a pedagógusokat, a rendőrtiszteket..., mert csak?!

Mert ennyi erővel országunk felnőtt lakosságának minden szakmával rendelkező egyedét szakmájának újra-elvégzésére kényszeríthetnénk, hogy megtarthassa a munkáját!

Ha ebbe belemegyünk, ki szabja meg majd a határt?! Mi a garancia arra, hogy 1-2-5 év múlva nem találnak ki újra valamit, hogy ismét súlyos ezreket, tízezreket húzzanak le rólunk?!

Vegyük már észre, hogy teljesen hülyének vagyunk nézve, konkrétan ki vagyunk zsákmányolva! Újra, meg újra lenyúznak rólunk minden egyes bőrt, amit hagyunk! De meddig hagyjuk még?! Mikor térünk észhez, és mondjuk, hogy „ELÉG!”?!

Mi a helyzet azokkal a juttatásokkal, ami nekünk is jár, mégis csak papíron, vagy ott sem létezik?!

* Van szabadságunk?! Gyermekeink után járó pótszabadságunk?!
Természetesen! Aláírhatjuk, hogy kivettük, de se pénz, se posztó alapon eltűnik, amit mindezért kapnunk kellene! A nap is, a pénz is. Ha mégis szeretnénk kivenni néhány napot, hogy együtt lehessünk a családdal, azért örüljünk, ha mehetünk, de fizetve nincs! Keményen megfizetünk minden munkahelyen kívül eltelt napért!

* Van végkielégítésünk?
Van! A bennünket alkalmazó cégeknél, vállalkozóknál sok esetben lehúzunk 5-6 évet is. Ők ez idő alatt a céget kb. ugyanennyi alkalommal megszűntetik, majd rögtön másnaptól más néven újraindítják. Mi pedig, akik mindezen idő alatt végig az ő igájukat húztuk, majd ott állunk, hogy ahány éve dolgozunk a cégnél, legalább annyiszor változtattunk munkahelyet. Ezért végkielégítést majd álmunkban kapunk!
Nem beszélve arról, milyen jól mutat mindez az önéletrajzainkban! Senkit sem érdekel majd, hogy a munkahelyváltás csak papíron történt, valójában ugyanott dolgoztunk végig.
Komolytalan, felelőtlen munkavállalónak tűnünk emiatt! Ugyan ki szeretne ilyen megbízhatatlan őrt alkalmazni?!

* Van családi adókedvezményünk?
Van hát! Hiszen jár! Csak épp annyi a bérünk, hogy nincs miből jóváírni, így igénybe sem tudjuk venni!
A megbízó sok esetben őrönként 1000-1500 Ft körüli óradíjért adja ki a munkát. A vállalkozó megállapodik vele, majd alvállalkozásban továbbadja azt. 3-4, esetenként még ennél is több alvállalkozón megy keresztül a megbízás, míg a munka valóban az őrökhöz kerül, így fordulhat elő, hogy az eredetileg felajánlott tisztes órabérünk jócskán megfejve nevetségesen alacsony!

* Van emberhez méltó, korrekt bérünk a ránk bízott felelősséghez mérten?!
Naná! 280-300,- Ft-os bruttó órabérben vihetjük vásárra a bőrünket, hogy védelmezzük mindazt, amit ránk bíztak! Tesszük ezt napi minimum 12 órában, heti 1 szabadnappal, pótlékok nélkül!
A banki őrként már megkapunk bruttó 350-400,- Ft-ot is óránként... Nahát! Ezért már bátran védhetjük a sokmilliárd Ft-ot, ami a pénztárakban van, így nyugodtan le is lövethetjük magukat, mert ezek a munkahelyek nem fognak kártérítést fizetni a családjainknak, ha kellően elszánt lesz a rabló, és mindenáron pénzt akar!

* Van vasárnapi-, túlóra- és/vagy műszakpótlékunk?
Persze! Fogjuk be a szánkat, és örüljünk, ha dolgozhatunk!
Őreink egy része napi 12 órában, javarészt éjszaka dolgozik, heti 1 szabadnappal.
Mások 24 órás szolgálatonként 48 óra pihenőidő helyett jó, ha 12, esetleg 24 órát kapnak, bár nem ritka, ha 36, vagy 48 órát kell teljesíteniük egyhuzamban, majd pihenhetnek 12, jobb esetben 24 órát.
Hétvége és ünnepnap sem jelent különbséget! Húzni kell az igát!
Mindent egybevetve, mire letudjuk a hónapot, ledolgozunk 360-400 órát, a normál 8 órás dolgozók előírt 168 órájához képest, és a fent említett órabérekkel számolva hazavihetünk mindezért átlag kb. 110ezer Ft-ot.
Szégyen!

* Van étkezési hozzájárulásunk?
Van! A fent említett órabérből halhatunk nyugodt szívvel éhen!

* Van utazási térítésünk?
Hogyne! A munkáltató követelése alapján akár 100-120 km-t is ingázhatunk naponta saját költségünkre annak alapján, hogy helyileg épp hova oszt be szolgálatteljesítésre!
Ezek rendszerint kizárólag autóval megközelíthető, kietlen helyek, a semmi közepén, víz-, áram-, illemhelymentes telepek, ahol gyakran még őrbódé sincs, de chekkolni óránként elvárt!
Sokunk télvíz idején autóinkban vacogva vészeljük át az őrség idejét!

A fent soroltak alapján mindent egybevetve, ha megnézzük a kereseteket, és levonjuk a kötelezettségeket, majd a beutazás költségeit jó, ha 60-70ezer Ft-unk tisztán megmarad!
Ebből kell fedeznünk hiteltörlesztéseinket, rezsiköltségeinket, gyermekeink iskoláztatását, családunk eltartását!

* Van becsületünk?
Miért ne lenne?! Sokan láttunk már olyat, hogy minden év ugyanazon időszakában komoly összegű kár keletkezik az őrzendő területen, persze senki nem lát soha semmit. Olyasminek kél lába, ami drága, sok ideig tart elvinni, és akárhogy agyalunk, nem jövünk rá, hogy csinálták a tolvajok, hiszen olyasmit használtak ki, amit kívülálló nem tudhat, mindemellett becsülettel ellenőriztünk minden órában mindent!
Ilyenkor persze meghurcolnak, meggyanúsítanak bennünket, járhatunk a rendőrségre, bíróságra.
Mikor fény derül rá, hogy a cég volt, aki adó-, vagy biztosítási csalást, önbetörést követett el, az adóhivatal is bennünket faggat olyan dolgokról, amire nem tudunk válaszolni.

A szabályalkotókban most felmerülhet a kérdés, hogy „Akkor miért csináljuk?!”...
Miért? Mert ha nem tennénk, akkor még ennyi sem lenne!
Nekünk a gyermekeinket fel kell nevelnünk, biztosítanunk kell a mindennapjaikat, a jövőjüket, hisz értük is felelősek vagyunk, nem csak magunkért!

Na és mert így bár szerényen, de becsülettel, büszkén kopik fel az állunk!

Ne értsetek félre! Nem bánom, ha tagsági díjat kell fizetnem!

Szívesen fizetek tagsági díjat egy olyan Kamarának, aki:
- kiáll a tagjai emberhez méltó körülményeiért, megvédi jogaikat!
- eléri, hogy a törvényben előírt kedvezményeket, juttatásokat a dolgozók valóban megkapják!
- küzd azért, hogy ami a dolgozót illeti, azon ne a vállalkozók hada tollasodjon meg!
- egységesíti az őrök érdekeit, és megköveteli a munkaadóktól azok betartását!
- a családi programokat úgy szervezi meg, hogy a dolgozók valóban részt tudjanak rajta venni! Pl. az ország központibb helyén rendezze meg, hogy minden irányból egységesen legyen megközelíthető. Legyen ez 2-3 napos a rendezvény, hogy aki épp őrségben van egyik nap, az másnap részt vehessen. Szervezzen buszt hozzá, hogy akinek nem telik ekkora utazásra, esetleg meginna egy pohár bort, annak is legyen rá lehetősége. Továbbá érje el a munkaadóknál, hogy a rendezvény valamely napjára mindenképp biztosítson pihenőnapot felváltva az őreinek!
- külön térítés nélkül biztosítja tagjai számára a rendszeres továbbképzést a változásokhoz mérten!

De semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó azért fizetni, hogy a megszerzett szakmám újra elvégezhessem ahhoz, hogy továbbra is dolgozhassak!

Kedves Sorstársaim!
Amennyiben azonosulni tudtok a fent leírtakkal, és egyet értetek vele, kérlek benneteket, fogjunk össze, hogy ennél hülyébbet már senki se csinálhasson belőlünk!

#276: -

Tisztelt kollégák!

Egy felvételi elbeszélgetésnél nem azzal kell kezdeni, hogy 24 órában többször fogják ellenőrizni, 10-20 ezer Ft a formaruha ára, amit levonnak önkényesen, 400 Ft körüli órabér, se bérpótlék, se szabadság, se táppénz, se pihenő idő nincs. A pihenő idő az törvény adta joga a vagyonőr dolgozóknak is! De ha így van, minden dokumentumot fényképezz le a munkaügyi bíróságon bizonyíték!!! (jelenléti ív, őrnapló, vezénylés, tűzjelző napló, fizetési boríték stb.) Ha kirúgnak van a kezedben bizonyíték. 240 óra/hó min. 50000Ft-tal csapnak be, nem beszélve az adózól. 3 évre visszamenőleg perelhetsz számolj!
Jelenleg is alvállalkozói láncolatok vannak az ágazatban, és a formaruhákról meg nem állapítható őrző-védő cégek emberei is látnak el vagyonvédelmi tevékenységet. Ha felvan tüntetve egy cég neve, akkor az meg nem az a vállalkozás, amellyel munkajogviszonyban állnak a munkavállalók. Ezzel megsértik a szakmai jogszabály 16.§-át! Az idevonatkozó törvényi rendelkezések viszont pont azt a célt szolgálnák, hogy az alvállalkozói láncolat megszűnjön, és, hogy átlátható legyen a vállalkozások tevékenysége, ami a feketefoglalkoztatást érinti. (2005. évi CXXXIII. tv. 14.§) Bár érdemben nem változtak semmit sem a foglalkoztatási problémák, de a különböző hatósági szervek egyre eredményesebbek a 2012. 01. 01.-jétől érvényes és hatályos rendelkezéseknek köszönhetően.
Ez év eleje óta sok vagyonvédelmi munkavállalótól értesültünk arról is, hogy a fővállalkozások úgy próbálnak kibújni a felelősség alól, hogy újabban munkaerő kölcsönzőket vonnak be maguk alá, amelyhez a dolgozókat (ha jó esetben) bejelentik, és mindent ugyanúgy folytatnak, mint az elmúlt években, és a megbízók a végén már nem is tudják, hogy ténylegesen milyen hátterű cégek látják el a tevékenységet. Ez súlyos kriminalisztikai kockázatot jelent, és a megrendelőnek is sérülnek az üzleti érdekei, mert ismeretlen külső vállalkozásokhoz juthatnak ki információk a megbízóktól, és gyakran a tudtukon kívül. Még nem találkoztam olyan megrendelővel, aki tudott volna arról, hogy a vele szerződésben lévő fővállalkozó bármilyen alvállalkozónak, vagy munkaerő kölcsönzőnek adta volna tovább a munkát. Ezzel a vagyonvédelmi törvény 15. §-a is semmibe van véve.
- Ezeket a bírósági tárgyalások is mind megerősítették idáig, amikor maga a megrendelő képviselői azt mondták, hogy semmilyen alvállalkozóról, vagy munkaerő kölcsönzőről nem tudtak. A felelősség viszont ilyenkor mind a megrendelőn, mind a fővállalkozón rajta van.
- Alvállalkozást, vagy munkaerő kölcsönzést úgy vonhatnának be, ha a megrendelők írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy másik vállalkozásnak adják tovább a megbízást, és ennek a dokumentumnak minden munkavégzési helyen ott kellene lennie, de ennek betartására egyelőre még nem volt példa előttünk. Mára a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Adó és Vámhivatal is megerősítheti, hogy továbbra is elérhetetlen alvállalkozók vannak a fővállalkozások alatt, amelyek hol negyedévente cserélődnek, hol félévente, és felhalmozzák az adótartozásokat, valamint a hatósági bírságokat, majd becsődöltetik. Ennek mind a munkavállalók, mind az állami költségvetés látja kárát a be nem fizetett adók-, TB-k, és egyéb járulékokat illetően. Ugyanis az állam bevétel híján újabb terheket ró ki mindenkire, a dolgozók pedig nem jogosultak semmilyen szociális támogatásra, mert nincs fizetve utánuk az adó és egyéb járulékok. Az emberek továbbra is kiszolgáltatottak, a vállalkozások többségének kiléte és tevékenysége, pedig továbbra is átláthatatlan (nagyrészt). Sok esetben úgy gondolják a munkaadók, hogy nem számít alvállalkozónak a munkaerő kölcsönző, vagy, hogy nem számít láncolatnak, ha a fővállalkozó után van egy alvállalkozó, majd egy munkaerő kölcsönző. Viszont a Belügyminisztérium a Nemzeti Adó és Vámhivatal, és az Országos Rendőr Főkapitányság nem így gondolja, vagyis jogsértő. Erről hivatalos dokumentumaink vannak!
- A munkaerő kölcsönzők és alvállalkozók általában semmilyen vagyonvédelmi feladatokat nem látnak el érdemben, hiszen erre a fővállalkozó kapott megbízást a megrendelőtől. Így csak a munkaerő részére a munkabért fizetik ki (papíron). Néhány esetben ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó cégek végzik ezt a tevékenységet országosan. A dolgozók csak bérfizetés és munkaügyi szempontból papíron tartoznak a céghez. Sajnos sok esetben kiderült, hogy a munkavállalók után a járulékfizetés sem történik meg, néhány esetben még akkor sem, ha azt az esetleg megkapott bizonylat szerint a dolgozótól levonták.
- De legtöbb esetben a munkavállalók a kifizetésről semmiféle bizonylatot nem kapnak. A munkavállaló rendelkezik a szükséges szakmai igazolvánnyal, a rendőrség felé be van jelentve a foglalkoztatása, csak éppen nem a tényleges foglalkoztató részéről.
A munkaerő kölcsönzőkkel kapcsolatban már többször is tapasztaltuk, hogy olyan céghez jelentenek be vagyonőröket, amelyeknél nincsen hivatalos bejegyzés a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, és így rendőrhatósági engedélye sem lehet, és hol vagyonőr-, hol takarító (vagy más egyéb) munkakörbe jelentik be az alkalmazottakat, még a fegyveres szolgálatot ellátókat is. A munkáltatók talán úgy gondolhatják, hogy a munkaerő kölcsönzőkre nem vonatkozik a vagyonvédelmi törvény? Egyébként a munkaerő kölcsönzők, és a „klasszikus" alvállalkozás ugyanolyan gazdasági társaság, és az előbbire csak munkajogilag vonatkozik külön szabályozás. A tevékenység végzéséhez kell, hogy rendelkezzen rendőrhatósági engedéllyel. Ezt megerősíti a nemrégiben kapott tájékoztató levél (mely a honlapunkon is megtalálható) a Belügyminisztériumtól, a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, és az Országos Rendőr Főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályától.
- Az 5.§ értelmében csak és kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozások tevékenykedhetnek az ágazatban, és, ha vagyonőröket vagyonőr munkakörben jelentenek be egy ilyen céghez, akkor az a cég vagyonvédelmi tevékenységet lát el a valóságban. Csak is a foglalkoztatást érintően vannak külön szabályozások a munkaerő kölcsönzőkre, de a tevékenység végzéséhez kell rendelkezniük rendőrhatósági engedéllyel!
Találkoztam olyan esettel, amikor a fővállalkozó két féle munkaszerződést, és ezzel együtt két féle őrszolgálati dokumentumot vezettet a vagyonőrökkel, egyet a hatóságok számára, és egyet a megbízók számára az elszámolás miatt.
). Az Európai Szociális Charta I. rész 4. pontja szerint minden dolgozónak joga van a tisztes javadalmazáshoz, amely elégséges önmaga, és családja megélhetéséhez. A 14. pont szerint pedig mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesedjék a jóléti szolgáltatásokból. Önök szerint ez mennyit jelent egy munkavállalónak havonta? Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkének (4) pontja szerint minden munkavállalónak joga van a napi és a heti pihenőhöz, és az éves fizetett szabadsághoz. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy miért nincs a legtöbb munkaadónál éves fizetett szabadság a vagyonőr munkavállalóknak? Miért nincs betartva a legtöbb cégnél a napi és heti pihenőidő se? A vagyonőrök is emberek, akiknek szükségük van időként pihenőidőre, az erre kialakított helyekre, mert fizikailag-, szellemileg-, és biológiailag szükségük
Szeretném az alábbi észrevételt is jelezni Önök felé a készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatban, ami valamennyi vagyonőr munkaszerződésében benne van. Ennek oka, hogy a vagyonvédelmi cégek a hatósági ellenőrzésnél és a bíróságon meg tudják indokolni, hogy miért nem fizetnek bérpótlékokat, de arra nem szoktak gondolni, hogy ennek meg is kéne valósulnia.
A Mt. 91. § szerint készenléti jellegű a munkakör, ha
a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Lényegében nincs különbség az előző Mt. definíciója és a jelenlegi Mt. fogalma között, mivel, ha nem tud a munkavállaló aktívan pihenni 8 órát a 24 órás szolgálata alatt, akkor már nem készenléti jellegű a munkakör, és pótlék köteles! A vagyonvédelemben sok munkaadó készenléti jellegűnek minősíti a nem 24 órás szolgálatot (pl. üzletekben, pénzintézetekben, áruházakban, stb.) Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben részletesen nem határozta meg (általában nem is szokták), hogy a munkakör miért készenléti jellegű, valamint a munkavégzést szabályozó dokumentumokban (munkaköri leírás, őrutasítás) részletesen nem határozta meg a munkavégzés és a pihenőidő rendjét és időtartamát, a munkakör gyakorlatilag nem készenléti jellegű.
- Készenléti jellegű munkaköröknél a munkavégzést nyilvántartó okmányokban minden esetben igazoltan dokumentálni kellene a munka- és pihenőidőt. Ez a gyakorlatban nem történik meg, mert a cégvezetők elmondása szerint a megbízók nem azért fizetnek őrzésre, hogy a vagyonőrök pihenjenek, hanem, hogy vigyázzanak az értékeikre. Mind ezt persze a legtöbbször egyetlen egy vagyonőrnek kell elvégeznie, holott legalább 2-3 embernek kellene az adott ponton dolgoznia, hogy a készenléti jellegű munkakör feltételei valóban fennállhassanak. Egy fő vagyonőrnél többet meg nem akarnak fizetni, és emiatt jellemzően alultervezett a munkavállalói létszám sok helyen. Általában 24 órás szolgálatokat látnak el a vagyonőrök, és, ha készenléti jellegű a munkakör, akkor 8 órát aktív pihenéssel kell töltenie a dolgozónak, viszont abban a 8 órában valaki másnak át kell vennie a helyét, hogy a megbízó ingósága, vagy ingatlana ne maradjon őrzés nélkül.
Nem tekinthető készenléti jellegűnek a munkakör abban az esetben sem, ha a munkavégzést nyilvántartó dokumentumokban (őrnapló, jelenléti ív) nincs igazoltan dokumentálva a munka- és a pihenőidők munkavégzést szabályozó dokumentumok szerinti teljesítése.
A készenléti jellegű munkakörben akár másfélszeres—napi 8 óra helyett 12 órás is lehet a „törvényes" munkaidő, amelyet a munkáltatók napi 24, heti 72 órás határokkal oszthatnak be, így a havi munkaidő 240 óra is lehet. Megjegyzem, hogy a magánbiztonsági ágazatban nem ritka a havi 360 órás munkavégzés sem!
Az ilyen foglalkoztatás esetén a munkáltatók bármilyen munkakőrben 174 óra felett a munkavállalókat „törvényesen" ingyen foglalkoztatják, ami abszolút igazságtalan és elfogadhatatlan!
Felhívom a figyelmüket, hogy a készenléti jellegű munkakör nem csak és kizárólag abból áll, hogy beleírják ezt a munkaszerződésbe, hanem meg is kell lennie a feltételeinek!
Pl. erre a célra kialakított pihenő helység, hiteles és érvényes dokumentumokban részletezve, hogy ki, mikor, hol, mettől, meddig tud 8 órát megszakítás nélkül aktívan pihenni. Amíg a vagyonőr pihen, addig meg kell valaki a helyére, aki ébren van, és dolgozik hiszen egy vagyonőrnél nem lehet készenléti jellegű a munkakör.
- Az is egy nagyon fontos tényező, hogy, ha a megrendelőknek vagyonőrönként átlag havi 240 órát számolnak el, de a munkavállalóknak csak havi 174 órát a készenléti jellegű munkakörre hivatkozva, akkor az munkáltatással összefüggésben elkövetett adó és TB csalás! Ha az eseménynaplókban, jelenléti ívekben, és munkaidő-beosztásokban 24 óra van feltüntetve, és annyit is számláznak ki a megrendelőknek, de a vagyonőrök 240 órára is csak a bérminimumot kapják, akkor az jogsértés!
A fent leírtak lényege, hogy nem hogy a tisztségviselők többlet jogait nem akarják tiszteletben tartani, de még az alapvető emberi és munkavállalói jogokat sem, ami az idevonatkozó törvények lábbal tiprása, és semmibe vétele. (Pl. emberséges bánásmód, törvényes munkabér mértéke, és a munkabér védelme, munkajogi védelem, stb.)
A munkavállalók csak törvényes és tisztességes munkát szeretnének, korrekt körülmények között, és nem többet, hogy rendesen meg tudjanak élni. Sajnos még a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződést sem tartják be azok a cégek, amelyek aláírták. Bár nincs kiterjesztve, de hatályos azokra nézve, akik aláírták. Az ÁKSZ pedig nem több, mint maga a Munkatörvény Könyve! Ezt a Bíróságon tudjuk egyelőre érvényesíteni a munkavállalók javára. Egyúttal szeretném megkérdezni, hogy miért nincs betartva a 2005. évi CXXXIII. törvény 2012. évi módosításai (14.§-tól a 17.§-ig) az átláthatóság érdekében, valamint a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződés (ami csak az Mt.-t foglalja magába), és annak bértarifa rendszere?
- A közelmúltban napvilágot látott egy új jogszabály (68/2012 (XII. 14.) BM rendelet a személy- és vagyonőrök képzésérő és vizsgáztatásáról), ami nagy vihart kavart az ágazatban. Ezzel kapcsolatban már Önök is tájékozottak, ha jól tudom. A jelenlegi nagyon nehéz helyzetben erős terheket jelent, ha tényleg csak a továbbképzést követően lehet majd vagyonőri igazolványt kiváltani, mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak. Gyakorlatilag ilyen más foglalkoztatási ágazatokban, és más szakmákban nem létezik, csak a vagyonvédelemben. A vagyonőrök továbbképzése nincs ellenünkre, de a kiadások elfogadhatatlanok. Közel 15 ezer Ft-ba kerülne maga a képzés, amit a munkavállalónak kell finanszíroznia, és a 40 órás oktatási idő miatt még további 30 ezer Ft-tól esik el a vagyonőr. Ez kb. 40-50 ezer Ft, azaz majdnem egy teljes havi munkabérét jelenti kiesésként!!!