Új Polgári Perrendtartás hatályon kivül helyezése
Hozzászólások
#402
az új Pp. bevezetésével járó problémák jelentősen meghaladják az új jogszabály bevezetésével járó szokásos kezdeti nehézségeket, és az eddigi tapasztalat szerint alaposabb előkészítő munka szükséges az új eljárásrend bevezetéséhez.(Budapest, 2018-05-14)
#409
Az új Pp. szellemiségével nem értek egyet.(Jászberény, 2018-05-14)
#419
Aláírom, mert a tisztességes bírói eljáráshoz füzödő alkotmányos alapjog sérelmével jár a Polgári Perrendtartás jelenlegi formája, hátrányos helyzetbe hozva,ellehetetlenítve sok állampolgár jogérvényesítését.(Balatonfüred, 2018-05-14)
#426
egye tértek a peticióval(budapest, 2018-05-14)
#434
Az új Pp szabályai és azok gyakorlati alkalmazása teljes mértékben ellehetetlenítik azt, hogy az állampolgárok élni tudjanak az Alaptörvényben foglalt alapjogaikkal és tisztességes bírósági eljárás útján érvényesíthessék igényeiket.(Szeged, 2018-05-14)
#437
Aláírom mert, ügyfél, ügyvéd és bíró ellenes.(Szeged, 2018-05-15)
#440
Egyetértek.(Budapest , 2018-05-15)
#443
Az új Pp. használhatatlan. Ráadásul annak megalkotója, Dr. Németh János, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a törvényt, már annak bemutatásakor megtagadta nyilatkozatában.(Budapest, 2018-05-15)
#446
A bizonyítási eljárás során az ésszerű taktikázást is teljesen kizárja. Teljesen ellentétes a kialakult több évtizedes magyar joggyakorlattal. Senkinek sem jó, hosszú távon a bíráknak sem!(Szolnok, 2018-05-15)
#452
Egyetértek a petícióban foglaltakkal!!(Budapest, 2018-05-15)
#456
Ügyvéd, és szegény ellenes.(Székesfehérvár, 2018-05-16)
#457
A kodifikátorok és a szabályozás bevezetéséért felelős személyek sajnos nem felnőtt embernek, hanem nyomtatványkitöltő gépnek tekintették az állampolgárokat. Kár a változtatás megvalósult módjáért, mert egyébként gazdagabb és szabadabb is lehetne az új rendszer. Számomra őszintén szólva nagyon úgy tűnik, hogy sajnos nem a közjót szolgálja a változtatás, hanem az informatikai lobbi ereje érvényesült és néhány szolgáltató magánérdeke. Az új szabályozás sajnos nehezen jóvátehető károkat okoz az ügyvédi szakmának, mert az idősebb ügyvédgeneráció tagjai közül sajnálatosan sokan (tapasztalt, kiváló jogérzékkel rendelkező Kollégák) mondják azt, hogy köszönik szépen, ezt nem hajlandóak tovább csinálni, inkább nem vállalnak többé peres ügyintézést. Ezzel az állampolgárok szakszerű jogi tanácshoz és vitarendezéshez való hozzáférési lehetőségei szűkülnek. illetve egyértelműen szegényebb lesz így a magyar jogászi közélet és alacsonyabb nívójú a magyar jogi kultúra, hiszen a mi szakmánkban azért mégsem a file-formátum, hanem a jogászi gondolkodásmód, valamint az emberi kapcsolat (az ügyvéd és az ügyfél között bizalmi viszony) lenne a lényeg.(Gyula, 2018-05-16)
#459
Aláírom, mert egyetértek. Én is egy egyéni ügyvéd mellett dolgozom,és valóban megnehezíti a mindennapi munkát az új Pp. Hatalmas az adminisztrációs teher és hiba lehetősége,ami az érdemi szakmai munkát ellehetetleníti és szinte teljesíthetetlen feltételeket teremtenek a hiánypótlásra adott túl rövid határidők. (hosszú hétvége előtt 8 napot adni-szerintem eléggé nem állampolgár barát megoldás)(Budapest, 2018-05-16)
#460
A jogbiztonság helyreállítása céljából.(Nyírbátor, 2018-05-17)
#462
Aláírom, mert szerintem is feleslegesen bürokratikus előírásokat tartalmaz, megnehezíti a tisztességes joghoz jutás feltételeit, gépi munkává aljasítja az ügyvédi tevékenységet.(Szekszárd, 2018-05-17)
#475
Aláírom, mert egyetértek a petícióban megfogalmazottakkal.(Siófok, 2018-05-18)
#478
Hosszú lenne a kifejtésem..., valóban más Pp kell...(Kecskemét, 2018-05-19)
#481
Ez nem jog! Hagymázos elaborátum, amely megalázó eljárásban tudatosan és alattomosan, ráadásul költségesen megfosztja az állampolgárokat a jogérvényesítéstől minden esélyétől. Olvasni is szégyen!(Budpest, 2018-05-24)
#484
Több ügyvéd kolléga véleményét elolvastam.Különösen csatlakoznék ezek közül a Dr. Zeke László, Dr. Gergely Klára, Dr. Takács Éva és Dr. Fodor Ferenc - általa különösen a bizonyítás és a per taktika kapcsán kifejtettekhez - kollégák által már leírtakhoz.
Ezt tartalmi oldalról annyiban egészíteném ki, hogy a hatályos törvény álláspontom szerint mind jogtechnikai (1), mind társadalmi (2) szempontból teljesen átgondolatlan koncepción alapul, és így - a hatályban tartása esetén - súlyos károkat fog okozni.
A kollégák az (1)-hez kapcsolódóakat már kifejtették - én a (2)-vel foglalkozom csak itt - a magam és a szakmai környezetemben tapasztaltak alapján az eltelt 5 hónap tükrében; életszerű példával alátámasztva azt.
A társadalmilag a legkárosabb hatása abban rejlik álláspontom szerint, hogy az ún. "kis ügyeket" - és itt nem csak az FMH-tv. hatálya alá tartozókra gondolok, hanem attól jóval tágabb körre(!) - egész egyszerűen nem éri meg elvállalni.
Vegyünk például egy munkaügyi pert, aminek specifikumai miatt az általánoshoz képest is további nehezítő elemei vannak. (A példában csak az általános problémát emelem ki.) Meg kell adni már a keresetlevélben - hogy mely tanú pontosan mire tud nyilatkozni. Ha pedig végre befogadja a keresetlevelet a bíróság - ami "egyáltalán nem egyszerű" , szerintem ugyanis a régi Pp.-hez képest az új legalább 8-10-szer annyi munkaórát igényel! - akkor az ellenérdekelt félnek 45 napja van a reagálásra. (Itt máris rögtön 2 hátráltató negatív hatás a jogalkotó nevesített céljával szemben, a perek lerövidítésére nézve - pedig még érdemben nem történt semmi.)
Ha a konkrét esetben a munkaadóval szemben indít pert a volt munkavállaló, s a még ott dolgozó korábbi kollégáját/it idézi tanúként, akkor a kereset ismeretében objektíve "élből" 45 + X nap áll a tárgyalásig a az alperesi munkaadónak arra, hogy a tanúkat így vagy úgy (pl. nem emlékszem) befolyásolja. /Persze ismerem én az igazmondás tv.-i kötelezettségét és a tanúk befolyásolásának tilalmát és szankcióit - de a gyakorlatot és az ezzel szembeni bizonyítási nehézségeket legalább annyira!/
De visszatérve a társadalmi hatáshoz; mit fog ez eredményezni? Azt, hogy az ilyen ügyeket egész egyszerűen nem fogja megérni elvállalni anyagilag az ügyvédnek - az új Pp.-be helyezett eljárásjogi korlátokról (nyilatkozattétel ideje) és bírság-kockázatokról nem is beszélve.
Magyarán: álláspontom szerint egyes ügytípusokban előbb-utóbb hatalmas számú jogkereső állampolgár nem fog ügyvédet találni - mert nem éri meg az ügyet elvállalni. (Meg kell , hogy mondjam, hogy ezen okból én nagy számú megkeresést voltam kénytelen visszautasítani ez évben – úgy, hogy jóval kevesebb ügyem van az előző évek időszakához képest. Gondolom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. ..és ezt akkor is kötelességemnek érzem kimondani az itt leírtak miatt, ha magamra nézve negatív reklámot eredményez.)
Lehet azt gondolni elsőre, hogy „…majd a jogi segítségnyújtó szolgálat névjegyzékén szereplő ügyvédek segítenek!..."
Ezzel viszont 2 probléma van: 1.) Arra jövedelmi helyzeténél, ügytípusnál, stb. fogva nem mindenki jogosult.
2.) A névjegyzékben szereplő ügyvédek nagyszámú visszaesésére kell számítani. (Gondoljanak bele abba, amit leírtam - és a Jstv. ben és kapcsolódó jsz.-okban rögzített díjakra. Azokon pláne nem éri meg az új Pp. szerint dolgozni! Én magam épp ezen okból nem is éltem a szerződés-hosszabbítás lehetőségével, amikor az előző 3 éves ciklus lejárta után azt márciusban ismét felkínálták. Biztos vagyok benne, hogy ahogyan majd a szerződésük lejár, majd sokan követik a példámat.)
Azt nyilván nem kell nagyon bizonygatni, hogy, ha csak annyi ügyvédnek gondot okoz az új Pp. alkalmazása, mint ahányan itt megszólaltak – és e számnál az itt meg nem szólaló, de hasonló problémákkal küzdő ügyvédek nagyságrendekkel többen vannak! - akkor a jogi szakértelemmel nem rendelkező, s jogi képviselet nélkül eljárni akaró peres félnek hogy is ne okozna súlyos problémát?!
Összegezve: beláthatatlan hatása lesz a véleményem szerint futószalagon legyárttatott "új.Pp."-nek - ami pedig a jogállamiság egészére gyakorol jelentős negatív hatást.
Ha egyébként az a törvény kimondatlan célja, hogy jelentős számú ügyvéd felhagyjon a praxissal, akkor ezt kiválóan sikerült elérni. Ez viszont nyilván ki fog hatni a bírói társadalomra is - hiszen így csak idő kérdése, hogy ne legyen annyi bíróra szükség, mint ma. Vagy éppen ez lenne a cél? Nem akarom elhinni!
Végül pedig a petíció szervezőinek ajánlom figyelmébe, hogy a petíció ténye álláspontom szerint sokkal nagyobb sajtónyilvánosságra szorul, ha a kellő hatást el akarja érni. A kollégáknak pedig a szakmai kamarák bevonásán való elgondolkodást javaslom.
Lehet persze úgy is érvelni, hogy "...mi az a pár száz aláírás - még ha mindegyik ügyvédtől is származna - a praktizáló kb. 10 ezer ügyvédhez képest. Ez azt is jelenti egyben, hogy ez kb. 9500 ügyvédnek ez nem okoz gondot."
Igen, lehet így is érvelni. Csak hogy ez az érvelés valótlan – és én ezt a szakmai környezetemből tudom. Lehet, hogy egész egyszerűen csak nagyon kevesen tudunk a petícióról? (Én például csak tegnap tudtam róla.)
Biztos van olyan is, aki úgy gondolja, hogy „…igen, sok igazság van abban, ami a petíciókban elhangzik – de úgyse lesz belőle semmi, akkor meg minek?!” Aki így gondolkodik, annak meg az a válaszom, hogy felelősség is van a világon! Magunkért is, és a társadalomért is!...
Ez az én szerény véleményem.
(Debrecen, 2018-05-29)
#487
A Nyilvános Petíciót természetesen aláírom, s a magam részéről is kérem, hogy kerüljön hatályon kívül helyezésre az új Polgári Perrendtartás, nevezetesen a 2016. évi CXXX. törvény. A rendelkezésemre álló és a jogász kollegák által (nincs ismeretem arról, hogy ügyvédek, bírák, jogtanácsosok stb.) írt kifogások, s a hatályon kívül helyezés indokainak megfogalmazása meggyőződésem szerint még ha esetlegesen tartalmaz is eltúlzott jelzőket, vagy nem éppen kellő pontosításokat, egészében akkor is igaz, hiszen meggyőződésem szerint ez a magyar jogalkotásnak a szégyeneként kezelhető. Nem látok ebben a petícióban egyetlen olyan megnyilvánulást, kifogást, melyet az érdekképviseleti szervünk, vagy azok vezetői terjesztettek volna elő, vagy egyetértésüket kifejtették volna. Az lehet, hogy a nyilvánosan véleményüket vállaló kollegák nevei mögött akadhat olyan, aki ezen érdekképviseleti szervekben – gondolok itt a megyei kamarákra, de gondolhatok a Magyar Ügyvédi Kamarára is – valamilyen tisztséget képvisel, de olyat egyáltalán nem látok, hogy testületileg ezek az érdekképviseleti szervek – megyei és országos – csak támogatólag is csatlakoztak volna a petícióhoz, pedig a petíció megfogalmazói nélkül, illetve az ilyen-olyan okból hallgatók nélkül nem léteznének.Számtalan vélemény nem hivatalosan iratszerűen alátámasztva merül fel ezen témakörön belül, de az teljesen egyértelművé vált mindenki számára, hogy ez az új törvény nem hogy egyszerűsítene, nem hogy nyíltabbá és szabadabbá tenné a jogszolgáltatást, talán célszerűbb lenne igazságszolgáltatásnak nevezni, hanem bonyolultabbá, munkaigényesebbé, nagyon sok helyen értelmezhetetlenné és az igényérvényesítést szinte – adminisztratív jellegű akadályainak beépítése mellett – lehetetlenné vagy legalábbis roppantul nehézzé tette.
A polgári eljárásjognak igen nagyszerű képviselője volt dr. Németh János – korábban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Kara polgári eljárásjogi tanszékének professzora, majd később Alkotmánybírósági elnök –, aki tudomásom szerint, nem hivatalos közleményből megismerve, de a szakmán belüli szóbeszédet figyelembe véve már akkor megkifogásolta ennek az eljárásjogi törvénynek a szabályait és az egész koncepcióját, amikor még az nem került az erre illetékes szervek elé, hogy azt a magyar igazságszolgáltatásban jogszabályként kihirdessék. Talán célszerű lenne ezen nagyszerű eljárásjogi jogász és esetleges társaságának közösen megalkotott szakmai véleményük figyelembe vétele.
Summázottan merem állítani és elfogadom azon kollegák véleményét, akik az új Pp.-vel kapcsolatosan úgy nyilatkoztak, hogy az számtalan helyen és rendelkezésében alkotmányos alapjogokat sért. Ha csak ennyi igaz ebből már az indokolttá teszi, hogy hatályon kívül helyezésre kerüljön és megfelelő kodifikáció után alkossanak egy olyan eljárásjogi törvényt, amely minden állampolgár számára érthető, egyszerű és kizárja mindazt a lehetőséget, amely a jog érvényesítése szempontjából akadályokat és megkülönböztetéseket kizárja. Ehhez természetesen a petíció szerkesztőinek indítványozom és javaslom, próbáljanak nagyobb nyilvánosságot biztosítani véleményüknek, illetve véleményünknek.
(Hatvan, 2018-05-31)
#494
Aláírom, mert teljes mértékben egyetértek a kezdeményezéssel.(Baja, 2018-06-02)
#495
Nem hozott jót a jogalkalmazásba, viszont rengeteg rosszat!!(Budapest, 2018-06-02)
#500
Mélységesen egyetértek vele!(Gyömrő , 2018-06-02)
#519
Emberellenes, Nemzetellenes, ügyvédellenes. Miért nem lehet egyszerű ügyeket hivatalokban elintézni mint régen. Egyszerű beadványok, egyszerű mondatok, melyeket a bíróságok szándékosan nem akarnak értelmezni, ezért értelmezhetetlen nyomtatványokat kényszerítenek az emberekre.(Budapest, 2018-07-31)
#521
Gunyhóné Knopf Edina(Győr, Győr-Moson-Sopron megye, Magyarország, 2018-08-06)
#525
Mert egyetértek.(Esztergom , 2018-08-13)
#527
Aláírom, mert felháborítóan ember ellenes az új pp. rendelkezés, csak arra jó, hogy minél kevesebb per legyen a bíróságokon. A nép nem tudja jogait, érdekeit érvényesíteni, ez nem szolgálja az igazságszolgáltatást.(Hosszúhetény, 2018-08-13)
#529
Egyetértek.(Budapest, 2018-08-13)
#533
Aláírom, mert egyetértek a petícióval!Szeretnék, ha már végre érdemi döntés is születne, nem csak a bankok javára, hanem annak a javára, akinek a JOG szerint igaza van.
Jelen esetben a NÉPNEK!
(Kecskemét, 2018-08-15)
#534
Aláírom, mert kimondottan hátrányos a banki károsultaknak, a devizahiteles fogyasztóknak és egyéni- és kisvállalkozóknak!(Budapest, 2018-08-31)
#535
igazságtalan, a társadalom, Magyar polgárok, emberek, családok ellen való(Biatorbágy, 2018-08-31)
#543
Mert bankokat kiszolgáló államcsínnyel hatalomra, illegitim kormány ámokfutása(Szeged, 2018-08-31)
#546
Az igazságszolgáltatás felkészületlenségét nem a jogorvoslati utak szűkítésével kellene orvosolni.Különösen feltűnő az igazságszolgáltatás bizonytalansága, amikor hatósággal szembeni merül fel a jogorvoslat igénye, amikor gazdasági erőfölény nyilvánul meg vagy például banki pénzügyekben.
Attól a lényegi értelmezési elcsúszástól, hamisságtól, hogy az igazságszolgáltatás az állami akarat eszköze vagy azon érdekcsoporté, amely megnyeri magának az állami együttműködést, el kellene szakadni minél erőteljesebben. Az igazságszolgáltatásnak elfogulatlannak kellene lennie. De ennek nem csak erkölcsi feltétele kell meglegyen az igazságszolgáltatásban dolgozók részéről, nemcsak a beavatkozástól tartózkodó politikai egyetértésnek kell lennie, hanem a szakmai megfelelésnek, felkészültségnek is meg kell lennie - mind jogi mind a jog által szabályozott jelenségkör területén.
Köztudott, hogy a devizahiteles károsultak elől állami szerződésben zárták el a jogorvoslati utat (2015. február 9-i EBRD-vel a magyar kormány által aláírt megállapodás, amely angol nyelven olvasható a kormány honlapján http://www.kormany.hu/download/f/8e/30000/Appendix%201%20EBRD.pdf, amely magyarul több változatban olvasható, például https://sztarklikk.hu/kozelet/egyetertesi-megallapodas/341481 ). És köztudott, hogy ezenkívül olyan kérdésekre nincsen válasz, mint hogy mire föl írtak olyan jelzálogot a hitelszerződésekbe, amely mintha magánérdekű megtakarítás tulajdonjogát védené - holott nem volt magánmegtakarítás a devizahitelek mögött. De átlagos ügyvéd, ügyész, bíró, aki ilyen ügyekben ítélkezik, még nem találkozott a problémakörrel .... viszont a kárvallott ügyfelet állami egyetértéssel adják át követeléskezelőknek, majd végrehajtóknak. Végül is hamis indokok alapján.
És az új Polgári Perrendtartás éppen a tömegével megcsalt ügyfelek, fogyasztók elé emel szinte teljesíthetetlen elvárásokat.
Jó lenne felülvizsgálni olyan értelemben, hogy ne adjon teret a szakmailag felkészületlen igazságszolgáltatási önkénynek.
(Alsóvadász, 2018-08-31)
#547
Aláírom, mert választható!(Budapest, 2018-08-31)
#549
Egyetértek ez a jelenlegi törvény csomag a deviza károsultak halálos ítélete,az akasztott embert ülteti be a bíróságra ! A jogfosztottság tákolmánya!(Budapest, 2018-08-31)
#553
Az OBT nem csak a bíráké, hanem a népé is.(Pécs, 2018-08-31)
#555
érintett vagyok(Budapest, 2018-08-31)
#561
Szerintem nem kell magyarázat, hogy miért írtam alá.(Csongrád /6640/, 2018-09-01)
#562
Így diktálja a lelkiismeretem.(Szeged, 2018-09-01)
#563
Aláírom IGEN!....mert elegem van ebből a kormánynak nevezett fideSS csürhéből! Elegem van,hogy hülyék irányítsanak az országban minden téren! Elegem van,hogy a fideSS a legnagyob-legaljasabb jogtipró!(Salgótarján, 2018-09-01)
#568
Az elmúlt néhány hónap megmutatta a gyakorlatban, hogy a jelenlegi szabályozás nagy mértékben korlátozza a joghoz jutást.(Budapest (Budapest), 2018-09-01)
#574
A polgári perrendtartás változtatásával a korábbi hibákat kellett volna kijavítani az esélyegyenlőség az igazság érdekében. Ennek az ellenkezője történt.(Budapest, 2018-09-01)
#575
Langer Belane(Komlo, 2018-09-02)
#580
Egyetertek!(FOT/Pest, 2018-09-02)
#584
Egyetértek vele.(Túrkeve, 2018-09-02)
#586
Azért írom alá,mert mocskos,aljadék módon átvertek,és a MAFFIA CSALÓ kormány undorítóan semmis szerződések alapján még is utcára löki a saját NÉPÉT.(Vecsés, 2018-09-02)
#587
Az új Pp. a kormány által bevetett újabb fegyver a lakosság (devizahitelesek) kifosztására(Szentendre, 2018-09-02)
#589
Aláírom, mert igazságszolgáltatás csak a mesében van. Nem itt.(Létavértes, 2018-09-03)
#594
Egyetértek a benne foglaltakkal: nagyon rosszul sikerült ez a törvénymódosítás, ennél az eddigi is jobb volt, és ami a legfőbb: a törvény jelenlegi formája akadályozza a jogos érdekek bíróságon történő normális érvényesítését.(Budapest, 2018-09-05)
#598
Aláírom-most olvastam-mert családok,egyének sorsa múlik egy peres ügyön.ügyvéd eldönti maga is,hogy vállaja-e az ügyet,innentől a pereskedés ügye érvényes adott ügyben.(Budapest, 2018-09-30)
#599
Azért írom alá, mert valószínű lesznek még peres ügyeim, és had ne kelljen azt mondanom, hogy ez a bírói kar, ez a hatalom nem alkalmas arra, hogy ítélkezzen az ügyeimben, hiszen a magyar állam elkövetett bűncselekményei ellen kívánok pereskedni!(Kaposvár, 2018-10-08)