Plusz egyedik, nyelvi évfolyamot a középiskolákban

Az alapvető jogok biztosa februárban nyilvánosságra hozott jelentésében kifogásolta, hogy a kormány nem teremtette meg a középfokú nyelvvizsga, mint kötelező bemeneti követelmény, feltételeit. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) üdvözli a nyelvvizsga, mint bemeneti követelmény bevezetését, különös tekintettel arra, hogy ez a külföldi tanulmányokhoz elengedhetetlen, így nem támogatja a bevezetés elhalasztását. Ugyanakkor az ESZME ezúton kezdeményezi, hogy a kormány 2019 szeptemberétől biztosítsa egy ’plusz egyedik’, felkészítő évfolyam indításának lehetőségét a gimnáziumok és szakgimnáziumok számára, amely egy tanév alatt biztosítja

-          a felkészülést a középfokú nyelvvizsgára illetve az azzal egyenértékű emelt szintű érettségire idegen nyelvből, továbbá

-          igény, szükség szerint a felkészülést a magyarországi egyetemi felvételihez szükséges emelt szintű érettségire legfeljebb 2 további tantárgyból.

A kormány Ifjúsági Garancia kötelezettsége keretében tegye lehetővé a felkészítő évfolyamon való részvételt azok számára is, akik sikeres középszintű érettségit, esetleg emelt szintű érettségi(ke)t is tettek, de a nyelvvizsga követelményének nem tudtak sikeresen eleget tenni, viszont a jogosult 25 év alatti korosztályhoz tartoznak.

Az EU országai nagy részében a nyelvtudás tanúsítása eddig is bemeneti követelmény volt. Ezért kérjük továbbá a kormányt, gondoskodjon róla, hogy a magyar állami nyelvvizsgákat tanúsító bizonyítványok mellett a fiatalok az EU-ban elfogadott nemzetközi tanústást kapjanak, vagy kössön államközi megállapodásokat annak érdekében, hogy az emelt szintű érettségi keretében megszerezhető B2 szintű nyelvvizsgát illetve a C1 szintű magyar állami nyelvvizsgát más EU országok egyetemei az egyetemi autonómia megőrzése mellett is elfogadják.

A plusz egyedik év 2019-es bevezetése, abban az esetben, ha a vonatkozó szabályozás 2017 szeptemberéig megszületik, lehetővé tenné a középiskolások terheinek bizonyos mértékű csökkentését. A 2017 szeptemberétől fakultációkat választó középiskolások számára így éppen elég lenne az idő a felkészülésre, és a szülőkkel közösen döntést hozhatnának arról, fel kívánnak-e készülni emelt szintű érettségire a 12. évfolyam végére, vagy inkább lassabb tempóban, a középszintű érettségi után, a felkészítő évfolyamon. Javasoljuk továbbá, hogy a kormány segítse elő a fiatalok nyelvtanulását azzal is, hogy az állami médiában ’12 éves kortól nem ajánlott’ vagy magasabb életkori korlátozású külföldi tévéprogramokat csak feliratosan sugározzanak, és erre ösztönözze a kereskedelmi médiát is.

Szakemberek szerint a magyar nyelvoktatás óraszáma, a tanárok képzése és a rendelkezésre álló, nemzetközi kiadású tankönyvek nem indokolják, hogy a magyarok nyelvtudása gyengébb legyen, mint a skandináv fiataloké. A különbség egyik oka minden bizonnyal az általánosan elterjedt szinkronizálás.

Európai Szülők Magyarországi Egyesülete    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével