Végveszélyben a Földrajz a (köz)oktatásban!

Az én iskolámban olyan ágazati képzések vannak jelen pillanatban, melyekben szeptembertől nemhogy a földrajzot, de a másik három természettudományos tárgyat (biológia, kémia, fizika) sem taníthatjuk majd a diákjainknak! Szégyen!

#77: vendég -  

Egyetértek. A közgazdasági szakközépiskolákban (Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Optika XXIX.) semmilyen természettudományos tantárgy nem lesz.

Csak a szokásos ad hoc intézkedések, 

A hasraütéssel való rendelet- és törvényhozás.

Miért csodálkozunk még mindig?

A földrajzot nélkülözhetetlennek tartom, hiszen azt a világot hozza közelebb hozzánk, amelyben élünk. Ez a tantárgy ismertet meg minket más földrészekkel, országokkal, népekkel, a Föld természeti szépségeivel, a természetben zajló folyamatokkal. Persze az sem árt, ha némi gazdasági ismeretekre is szert teszünk általa. Gondoljunk csak arra a gyerekre, aki a thaíföldi cunami alkalmával életeket mentett meg azáltal, hogy felismerte, a  visszahúzódó tenger, egy cunami bekövetkeztét jelzi.

Ha megszüntetik ezt a tárgyat, a földrajzot tanítóknak nem bíztos , hogy meg lesz a kötelező óraszáma =munka elvesztés

#15: -  

Sajnos a földrajz tantárgy helyzetének problémája nem újkeletű, évek óta tart az a lejtmenet, melynek egyik mélypontja lesz a tantárgy megszüntetése a szakközépiskolában (szeptembertől szakgimnázium).

Amikor kezdtem a pályát még 2 óra volt 9.-ben és 3 óra 10.-ben. Volt földrajz heti 2 órában a szakiskolában (szeptembertől szakközépiskola)! Ma már 2 óra 9.-ben, 1 óra 10.-ben, a szakiskolában pedig az öszvér tantárgy a természetismeret, ami minden természettudományos tantárgyat magába foglal. Persze hamarosan még a szakiskolások földrajzi műveltsége lesz a nagyobb, hiszen ők legalább találkoznak még a középsikolai éveik alatt is a földrajzzal. Az általános iskola sem áll jobban, míg korábban már 5.-től volt földrajz, ma csak az utolsó két évfolyamban tanulnak, elkeserítően kevés óraszám mellett. A középfokú presztizs sem túl magas. Míg korábban volt lehetőség előrehozott érettségi letételére, ma már nincs. Kérdés, hogy miért, hiszen ennek a tantárgynak az oktatása 10. osztállyal véget ér (a kémiával ugyanez a helyzet)?! De valóban, miért is érdemes földrajzból érettségizni, hiszen nem sok egyetemre számítható be a földrajz! És a tankönyvek? Ugyan bejött a 10. osztályban a közgazdasági ismeretek egy része, de mennyi is az óraszám amit erre kell fordítani? A pénzügyekre pl. max 2 órát! Ráadásul pont ez a tananyag nehezen befogadható, nehezen érthető egy tizedikesnek! A globális problémákra kb. 7-10 óra jut! Csodálkozunk, ha az utóbbi években érezhetően csökkent az átlagemberek és a fiatalok körében a természeti környezetük iránti elkötelezettség? (Itt most nem a nagyvárosi elitre kell gondolni, hanem az átlag magyarra.)

De nem tekinthetnek büszkén a tükörbe ennek a tantárgynak az egyetemi-főiskolai oktatói, kutatói sem! Mert mit is tesznek ők? Mit tettek a földrajz népszerűsítéséért? Hány földrajztudósról hallottunk az elmúlt években? Milyen könyvekkel színesítették a földrajzi kínálatot? Milyen ismeretterjesztés folyt? És mit tettek azért, hogy a helyzet ne jusson idáig? Érdemes lenne végigolvasni, hogy az elmúlt 20 évben milyen szakdolgozatok születtek az egyetemeken, hát van néhány hajmeresztő cím, az biztos! Az oktatók egy része pedig inkább a saját pecsenyéjét sütögeti, mintsem a tudományt vinné előre. Alig van olyan könyv, ami az elmúlt 20 évben jelent meg, amit magyar szerző írt, és közérthető formában, érdekesen beszélt volna a legmodernebb szemlélettel a földrajz bármely részéről. Volt azonban olyan - többezer forintért megvásárolható - könyv, amit - véleményem szerint - szégyellenie kellene az egyetemi szerzőgárdának! A társadalomtudományok, a regionális földrajz területén és különösen Magyarország vonatkozásában pedig egyszerűen katasztrofális a helyzet!

És a Magyar Földrajzi Társaság? Oké, hogy kiadtak egy - viszonylag - színvonalas ismeretterjesztő lapot (A földgömb), de azon kívül semmi!!! Hol vannak pl. a szakmai tudományos lapok? Hol van a Földrajzi Értesítő, a Földrajzi Közlemények és társai? Milyen rendszerességgel jelennek meg, milyen cikkek olvashatók bennük? Mennyire segíti ez a földrajztudományt?

Mennyit küzdött a Társaság azért, hogy ne jussunk idáig? Mit tett? Miért nem sikerült? Mi hiányzott? Jó lenne tudni! Persze nem biztos, hogy a Társaság feladata lenne ez, de ha nem tesz a jelenlegi folyamatok ellen, a saját sírját is ássa!

Nincs érdekérvényesítő képesség, nincsenek tudományos eredmények, lassan kimondható, hogy nincs semmi! Azokon a munkahelyeken pedig, ahol lehet, hogy földrajzosok is dolgozhatnánk, mások (jogászok, közgazdászok, stb.) végzik a munkát, a munkaadók pedig kinevetnek, ha azt mondod: geográfus végzettségem van! Tényleg: hova is tud elhelyezkedni egy földrajz szakos?

A földrajz haldoklik! Az utolsókat rúgja! Ma még csak a szakgimnáziumokban szűnik meg, de hamarosan talán már nem lesz szükség az egyetemeken sem a tantárgyra. Lehet, hogy tenni kellene ellene, hogyha sikerül is elérni, hogy ne szűnjön meg az oktatás, csak egy kis lépés! Újra kellene gondolni mindent, és a tudományos élet vezetőinek önvizsgálatot tartani, bevetni lobbierejüket, harconi és élére állni a változásoknak. Meg kell menteni az egyik legnagyszerűbb tantárgyat a pusztulástól!!!

Néhányan írták, hogy minek a topográfia, én pedig azt mondom, hogy elkeserítő, amikor azzal kell szembesülni, hogy az emberek még saját tágabb környezetük - megyéjük - földrajzi viszonyait sem ismerik, nemhogy az országot!!!

Fontos hogy az embereknek legyen egy minimális tudása a világról amiben élünk. Nem hagyhatjuk elbutulni a nemzetet.

"Földrajz az egész világ", folyók hegyek tavak,kőzetek talaj, növények állatok egy élő rendszer részei. Az alapműveltség része h ismerjük bolygónkat ,és tegyünk a fenntartásáért ,fennmaradása érdekében..

A Földrajz tantárgy fontos és nem csak azért, hogy tudjuk hol van Európa, Amerika vagy esetleg Afrika stb, hanem megtanít gondolkodni, a többi tantárgyal ellentétben megtanít minden összefüggést észre venni, amit esetleg észre se vennénk. Én személy szerint csak most az egyetemen értettem meg hogy mennyire komplex tantárgy és mennyire hasznos az élet minden területén, nagyon sok dologra rá tud világítani, amit eddig észre se vettem. Össze köti a többi tanult tárgyakkal mint például a történelem, biológia, kémia és igen a matematika is ide tartozik. Nagyon sokat köszönhetünk a földrajz tudományának, még akkor is ha ezt nem vesszük észre minden esetben. Egy szó mint száz, ne hagyjuk, hogy ez eltűnjön!!!! És ahogy az egyik legbölcsebb tanárom gyakran hangoztatja: "Földrajz az egész világ"

Egyszerűen nem értem miért nem látják a földrajzban rejlő lehetőségeket (régen rossz ha látják, csak nem érdekli őket). Pontosan ez a tantárgy az, amelyik a legalkalmasabb az ismertek szintetizálására, ez a tantárgy tudott talán a leginkább megújúlni az elmúlt években, tananyagát és módszertanát tekintve is. Ez a tantárgy fűzi egymásba a teret és az időt, köti össze a múltat a jelennel és a jövővel, miközben globális és lokális szinten is segít tájékozódni. Nem csak a térképen, hanem a gazdaságban, a társadalmi folyamatokban, a kultúrában és a politikában is... lehet, hogy pont ez a baj? Felháborító! Pedig egy még inkább megújuló, a tárgy keretei közül kilépni tudó földrajz a legfontosabb tantágy lehetne... csak engedni kéne! 

Nem fogom megsiratni!Bőven elég volt belőle az általános iskolában!egy magoltatós tantággyal kevesebb!Akit érdekel olvasgassa szabadidejében.

#78: - Re:  

 A művészeti szakközépiskolákban sem lesz semmilyen természettudományos tantárgy!

Úgy szeretném, ha gondolkodni látnám a kollégákat! A legnagyobb baklövésnek tartom, hogy a sokan (lehet, hogy legtöbben, nem olvastam el minden oldalt) a földrajzot más tárgyak fölé emelik vagy esetleg azzal indokolják aláírásukat, hogy földrajz szakosok. Ezek elfogult, egyéni, kicsinyes megjegyzések. Pontosan olyanok, mint ami ellen küzdeni kell. A szakgimnáziumokban a természettudományok szelektív elhagyása az ott tanuló diákokat skatulyába zárja, a görcsös ragaszkodás egyik vagy másik tárgyhoz ugyanilyen skatulyát jelent.

Végveszélyben nem (csupán) a földrajz van, hanem a természettudományok oktatása általában. Mindegyikért illene szót emelni, függetlenül a személyes érintettségtől.

Szerintem jelen esetben egyetlen felelős magatartás minden kiszorított tárgyért egyformán küzdeni, hiszen egy egységes és általános természetismereti tudásra lenne szükség.

Lehet, hogy eretnek gondolatot fogok megfogalmazni és ugyanolyan rossznak ítéltetik, mint a kormány diktátuma, de lassan itt lenne az ideje kidolgozni az egységes természetismeret / természettudomány tárgyat, amely négy éven át, heti 3-4 órában oktatja a mindenkinek szükséges tartalmat. Egyúttal a pedagógusképzésben is megjelenhetne az a szak (levelező képzésben is!).

#73: -  

 Teljesen igazad van. Én pontosan mindig ezeket mondom el mindenütt, a diákjaimnak is, és másoknak is... Csak sokan nem gondolkodnak...

Azt gondolom, hogy igen nagy ellentmondás az amikor nagyjából egy időben az ENSZ közgyűléssel és konferenciákkal (tavaly), ahol a kormánypárt által "delegált" köztársasági elnök úr, Áder János - egyébként nagyon szimpatikusan és odaadóan - munkálkodik a klímavédelem és globális problémák megoldása terén, akkor a kormánypárt oktatással foglalkozó "szakértő" politikusai bedobnak egy ilyen hátborzongató ötletet. Mintha nem akarnák megérteni, hogy nincs nagyon más tantárgy a közoktatásban, amely a globális társadalmi és természeti problémákat összefüggéseiben láttatná. Azon kívül igenis arra is szükség van, hogy ismerjük bizonyos szinten a térképet is, bár a földrajz nem csak ezt jelenti, mert botrányosak a felnövő gyerekeink topográfiai ismeretei is. Meg kell említeni azt a vonzatot is, amely a pedagógus egzisztenciát érinti, hány földrajzos kolléga fogja a megvalósult rémálom esetén elveszíteni az állását? Megint a döbbenetes fiskális szemlélet, mert mire menne ki a "játék"! Mi lehet még ennek az "ötletnek" az oka? Ha ezzel időt akarnak felszabadítani, nem hiszem, hogy ettől a szakgimnáziumok tanulóinak több idejük és lehetőségük lenne a szakmát megtanulni, nem ezen áll a dolog. Nem mellékes, hogy folyamatosan "sírnak", hogy nincs utánpótlása a természettudományos tanárképzésnek, ezzel a lépéssel az arra vállalkozók csekély körét még tovább szűkítenék, nem beszélve arról, hogy a geotudományok alkalmazási területei (szakgeográfusok) nem csak az iskolák. Persze rossz előjelvolt az is, hogy Lázár miniszter úr "feketelistáján" többek között a Mayar Állami Földtani és Geofizikai Intézet is fent volt!!

A földrajz adja a tájékozódást a világban. Mit ért egy diák a mai hírekből, ha azt sem tudja kikről van szó, hol élnek? Hogy megy külföldre, ha nem tudja hova megy? Gyalázat, akinek ilyen egyáltalán megfogalmazódik az agyában. Vagy jobb, ha a fiatalok  egyáltalán  nem is gondolkodnak, csak végrehajtó, hajbókoló szolgák?

#18: -  

 Kedves Hozzászóló!

Mindenképp szükség van a földrajz, a fizika, a kémia, a biológia oktatására! Nem szabad egyiket sem a másik rovására előtérbe helyezni, hiszen ugyanannyi érvet fel lehetne sorakoztatni a többiek mellett is. A melyiket tanítsuk inkább tökéletesen eléri azt a célt, hogy amíg a szaktanárok egymást "marják" addig nem a lényegre koncentrálnak! Az egész koncepció elhibázott, nem az a kérdés, hogy mit ne, hanem az, melyiket mikor, hány órában. Még mindig kevésbé fájó, ha a kiosztható 4-4 óra terhére vezetik be a szakmai 2. tantárgycsoportot, mint a természettudományok kárára.