Vajon hányan vannak, akik nem szeretik B.B.-t? És vajon művészi nézeteiért és produkcióiért nem szeretik, vagy csak úgy, a vesztesek sértődöttségével? Ezt majd eldönti a közönség és a műkritika. A műpártoló öregurak meg ismét hazasunnyognak anyucihoz, mert az otthoni fotel sokkal kényelmesebb a bárszéknél. Ők nem a művészi produkciót nézik, hanem a hozzájuk képest fiatal teremtés idomait. De nyíltan kiállni ők se szoktak mellette, eddig minden odaliszk ejtve lett. Utána minden ment tovább a régi kerékvágásban. A klasszikus görög színházat ma is művelik - Görögországban, semmi gond vele, történelmi és színháztörténeti ismereteket gyarapít. Ez is egy mai-régi kísérlet. Mint ahogy az operett is túlélt minden újabb korszakot, mert van, aki igényli, mint Pista, és mert vannak világhírű operaénekesek is, akik művelik. Nemrégiben Plácido Domingo énekelt Lehárt, remekül, de ezért nem fogjuk őt lepocskondiázni. Vagy a modernkedő színház a világ legnagyobb művészeit is lenézi? És ugye a pesti zsidóságot se fogja leszólni, mert úgy a műfaj megjelenésekor, mint a Kádár-rendszerben ők tartották fenn és éltették tovább az operetettet? Ezt az egész színházi világ tudja. Azok, akik fanyalognak a magyarságra, identitászavarban szenvednek. A magyar dráma nem hungarizmus, mint ahogy a kísérletezgetés sem feltétlenül modernség vagy haladó színház, eurpéerség. A klasszikus színházban nem atyaúristen a rendező, és nem csúfolhatja meg a szerző eredeti szándékát, sem utasításait, nem írhat bele oda nem illő részeket, és nem forgathatja ki fenekestül az egész drámai műfajt. Blaskó Balázsnak is meg kell szavazni a bizalmat, hogy bizonyíthasson a maga nemében és műfajában. Aki eleve, prekoncepciók miatt nem állhatja őt, vagy a vesztesek irigységével és rosszindulatával, az otthon marad és élvezheti a saját ellenszenvét. Eddig minket rekesztettek ki, nem sznob egrieket, most mi akarunk saját színházat. A közönség és a műkritika majd eldönti, megérdemli-e B.B. a bizalmat. De ne ítélkezzünk alapból, a még be sem mutatott darabok művészi színvonalának ismerete nélkül. Kísérletezgetni lehet egy stúdiószínházban is, ahová meghívhatják a turiniakat azok a korábban méregdrágán Egerbe invitált rendezők, akik részéről az érzelem kölcsönös, nemde? Ha annyira tehetségesek, nem kell félni a megmérettetéstől. Akár a főbejáraton távoznak emelt fővel, akár a hátsó kijáraton, mert szégyellik a történteket, ez már magánügy. Eger keresztény város, csupa jót kíván nekik, nem rosszat, mint ők Blaskó Balázsnak. Ezzel a vitával az a bajom, hogy a "turiniak" mindenáron győzni akarnak, méghozzá K.O.-val, pedig a lényeg a benne való részvétel. Az észérveknek szívesen állok mindig elébe, de ez a fejetlen kotkodálás már túlzás, méltatlan mindkét félhez, elvégre nem vagyunk tyúkudvarban.

#49: Ciróka -

"A műpártoló öregurak meg ismét hazasunnyognak anyucihoz, mert az otthoni fotel sokkal kényelmesebb a bárszéknél. Ők nem a művészi produkciót nézik, hanem a hozzájuk képest fiatal teremtés idomait. De nyíltan kiállni ők se szoktak mellette, eddig minden odaliszk ejtve lett."

 

Ez nagyon ocsmány volt öntől, és szépen belesimul az elmúlt hetek lejáratnia próbáló szövegeibe.

Ön biztos naprakész tudással rendelkezik arról, hogy a tánctagozatért műpártoló öregurak rajonganak, akik a fiatal teremtés idomaiért nézik a produkciót. Az véletlenül sem elképzelhető, hogy fiatalok szerették meg a tagozaton kereszütl a modern táncot, értékelve ugyan a táncosok testi adottságait (ami nélkül elég nehéz lenne táncolni), ugyanakkor felfedezve a testen túli művészeit értéket.

De nyilván mindenki magából indul ki, gondolom, önnek a tánc testekre történő nyálcsorgatásnál biztos nem jelenthet többet.

 

"A klasszikus görög színházat ma is művelik - Görögországban, semmi gond vele, történelmi és színháztörténeti ismereteket gyarapít."

 

És ön meggyőződéssel állítja, hogy az a hozzászóló, aki a darabokat úgymiond "eredeti" állapotukban akarja látni, a klasszikius görög színházi előadásmódra gondolt? Ön tréfál, minden bizonnyal.

Én abszolút értékelem az ókori görög színházat, de hogy a most "klasszikusan előadott" darabokért ágáló közönség sikoltva menekülne ki egy ilyen előadásról, szinte bizonyos.

 

 

"A klasszikus színházban nem atyaúristen a rendező, és nem csúfolhatja meg a szerző eredeti szándékát, sem utasításait, nem írhat bele oda nem illő részeket, és nem forgathatja ki fenekestül az egész drámai műfajt"

 

Lehet, hogy a klasszikusban nem, de akkor elnézést, ha ez a klasszikus, akkor az egri közönség egy része nem kér ebből a színházból.

Mi ugyanis igényeljük, hogy a darabok az író mellett a rendező világképét és stílusát is tükrözzék, és esetenként a szerző akár több száz éves, saját korában bizonyára remekül működő, mostanra viszont legtöbbször teljesen idejét múlt instrukcióival szembe menve modern, mai korra alkalmazható értelmezést adjon a darabnak.

 

 

"Blaskó Balázsnak is meg kell szavazni a bizalmat, hogy bizonyíthasson a maga nemében és műfajában. Aki eleve, prekoncepciók miatt nem állhatja őt, vagy a vesztesek irigységével és rosszindulatával, az otthon marad és élvezheti a saját ellenszenvét."

 

Blaskó Balázsnak megadtam a bizalmat. Egyik darabja sem tetszett. Sem a kimerevített tájépek előtt operáló, totálisan didaktikus Aranyember próbálkozása, sem a mostani Látogatók. Minden prekoncepció nélkül rossz rendezőnek tartom, aki elavult színházi esztétikát próbál beleerőszakolni egy 21. századi intézménybe. Reméljük, hogy csak ideig-óráig lehetséges szembemenni az idővel.

 

Mellesleg színészként többre tartottam, de az utóbbi hetek eseményei is arra engednek következtetni, hogy sajnos emberi minőségben sem az a szint, hogy megérdemelje a bizalmat tőlem.

 

 

A többire nincs mit reagálnom, mert számomra az utolsó bekezdésben sorakozó mondatai érnek fel a tyúkudvar rikácsolásával. Sajnálom.