Az egri színház jövőjéért

Vajon hányan vannak, akik nem szeretik B.B.-t? És vajon művészi nézeteiért és produkcióiért nem szeretik, vagy csak úgy, a vesztesek sértődöttségével? Ezt majd eldönti a közönség és a műkritika. A műpártoló öregurak meg ismét hazasunnyognak anyucihoz, mert az otthoni fotel sokkal kényelmesebb a bárszéknél. Ők nem a művészi produkciót nézik, hanem a hozzájuk képest fiatal teremtés idomait. De nyíltan kiállni ők se szoktak mellette, eddig minden odaliszk ejtve lett. Utána minden ment tovább a régi kerékvágásban. A klasszikus görög színházat ma is művelik - Görögországban, semmi gond vele, történelmi és színháztörténeti ismereteket gyarapít. Ez is egy mai-régi kísérlet. Mint ahogy az operett is túlélt minden újabb korszakot, mert van, aki igényli, mint Pista, és mert vannak világhírű operaénekesek is, akik művelik. Nemrégiben Plácido Domingo énekelt Lehárt, remekül, de ezért nem fogjuk őt lepocskondiázni. Vagy a modernkedő színház a világ legnagyobb művészeit is lenézi? És ugye a pesti zsidóságot se fogja leszólni, mert úgy a műfaj megjelenésekor, mint a Kádár-rendszerben ők tartották fenn és éltették tovább az operetettet? Ezt az egész színházi világ tudja. Azok, akik fanyalognak a magyarságra, identitászavarban szenvednek. A magyar dráma nem hungarizmus, mint ahogy a kísérletezgetés sem feltétlenül modernség vagy haladó színház, eurpéerség. A klasszikus színházban nem atyaúristen a rendező, és nem csúfolhatja meg a szerző eredeti szándékát, sem utasításait, nem írhat bele oda nem illő részeket, és nem forgathatja ki fenekestül az egész drámai műfajt. Blaskó Balázsnak is meg kell szavazni a bizalmat, hogy bizonyíthasson a maga nemében és műfajában. Aki eleve, prekoncepciók miatt nem állhatja őt, vagy a vesztesek irigységével és rosszindulatával, az otthon marad és élvezheti a saját ellenszenvét. Eddig minket rekesztettek ki, nem sznob egrieket, most mi akarunk saját színházat. A közönség és a műkritika majd eldönti, megérdemli-e B.B. a bizalmat. De ne ítélkezzünk alapból, a még be sem mutatott darabok művészi színvonalának ismerete nélkül. Kísérletezgetni lehet egy stúdiószínházban is, ahová meghívhatják a turiniakat azok a korábban méregdrágán Egerbe invitált rendezők, akik részéről az érzelem kölcsönös, nemde? Ha annyira tehetségesek, nem kell félni a megmérettetéstől. Akár a főbejáraton távoznak emelt fővel, akár a hátsó kijáraton, mert szégyellik a történteket, ez már magánügy. Eger keresztény város, csupa jót kíván nekik, nem rosszat, mint ők Blaskó Balázsnak. Ezzel a vitával az a bajom, hogy a "turiniak" mindenáron győzni akarnak, méghozzá K.O.-val, pedig a lényeg a benne való részvétel. Az észérveknek szívesen állok mindig elébe, de ez a fejetlen kotkodálás már túlzás, méltatlan mindkét félhez, elvégre nem vagyunk tyúkudvarban.