#6825: -  

 Palotás a Q2 tv. hibái miatt fordult az EJEB-hez. A mi ügyvédünk szerint nem sok foganatja lesz, de azért 5-10%-ot ad neki. Az EJEB  a magyar jogrendbe nem fog beavatkozni. Az én tudomásom szerint jelenleg 3 alkotmányossági panasz van beadva, 2 darab quaestoros, egy buda-cash-es, azokban ősznél előbb döntés nem várható. Amennyiben azok elutasításra kerülnek, az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet az EJEB-hez fordulni.

Nem tudom, mennyire ismert, de a facebookos quaestorosok alkotmányjogászt bíztak meg a panaszok elkészítésével (erre a pénzt saját maguk adták össze), s nagyon komplett anyagok kerültek beadásra.

Sokkal több pénzt tartott a külügyes Kereskedőház a Quaestorban, mint eddig sejtettük

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget. Ma viszont kiderült, hogy 2013. tavaszán, két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak.

Senki sem tudja, hogy mire használták a Quaestornál az állami pénzeket

Az MNKH válaszában most is hangsúlyozza, hogy ők értékpapírszámlán, állampapírban tartották a pénzt. Ez is fontos körülmény. Az állampapír biztonságos befektetés, ha az ember nem egy Quaestor szintű cégnél tartja.

Ehhez képest az MNKH már korábban elismerte, hogy a csőd napján nem állampapírban kapták vissza a Quaestornál tartott összeget, hanem készpénzben.

Ez azt is jelentheti, hogy a brókercégnél kockázatos tőkepiaci műveletekhez használhatták fel a közpénzt. A magyar állam befektetései táplálhatták a Quaestort, és mikor visszarántották a pénzüket, az hozzájárulhatott a cég bedöntéséhez.

444, július 4.

#6827: -  

 és egyesek itt még úgy gondolják, hogy a tüntetések "politikai jellege" miatt nem kapjuk vissza a pénzünket

24.hu

2016. 07. 04. 21:13

Jóval több pénze volt a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak a bedőlt brókercégnél, mint azt eddig sejteni lehetett.

Sokkal több pénzt tartott a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház a tavaly csődbe ment Quaestornál, mint azt eddig tudni lehetett.

Eddig a legbátrabb becslések is hatmilliárd forint körülre saccolták ezt az összeget, hétfőn viszont kiderült, hogy 2013 tavaszán két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a Magyar Nemzeti Kereskedőház a brókercégnek. Ebből két év alatt 5,5 milliárd forintot éltek fel, tavaly március 9-én pedig furcsa körülmények között, épp a Quaestor csődjének napján 3,8 milliárdot kaptak vissza.

Míg az állami intézményekre, minisztériumokra szigorú szabályok vonatkoznak, hogy hol és miben tarthatnak pénzt, az állami tulajdonú vállalatokra ez nem vonatkozik. Az sem világos, hogy mikor, milyen információk alapján döntött úgy a kormány, hogy kiveszik a brókercégnél tartott milliárdokat aznap, amikor az csődöt jelentett. Ez felveti azt is, hogy a kormányban már tudták, hogy bajban van a cég, és a kisbefektetők előtt így ki tudták menteni a pénzt.

De ha ez így történt, az súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a piaci folyamatokat figyelve jó érzékkel időben vették ki a pénzt – a Quaestorról nem volt konkrét információjuk, Orbán Viktor a Buda-Cash bedőlése miatt utasított arra, hogy vegyenek ki minden állami pénzt a brókercégektől.

Azt, hogy mennyi pénzről volt szó, a Transparency International perelte ki a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól. Az MNKH azt hangsúlyozza, hogy értékpapírszámlán, állampapírban tartották a pénzt, ugyanakkor korábban elismerték, hogy a csőd napján nem állampapírban, hanem készpénzben kapták vissza a Quaestornál lévő összeget. Ez azt is jelentheti, hogy a brókercég kockázatos tőkepiaci műveletekre használta fel a közpénzt, a cég bedőléséhez pedig hozzájárulhatott, hogy az állam kivette azt.

#6829: -  

 Tarsoly megírta a levelében, hogy nagy vihar készülődik. A vita azon megy, hogy ki és mikor bontotta fel a levelet, tehát kinek lehetett előzetesen tudomása, hogy dőlni fog. Mocskos egy ügy ez, akárhogyan is próbálják egyesek szépíteni!

#6830: angrybird - Re:  

Az ügy politikai vonatkozását már maguk a hatóságok bebízonyították azzal, hogy egyáltalán nem vizsgálták a nyílvánvaló politikai szálakat. 

Ezért vesztette el több mint 30 000 ember megtakarításának nagy részét, és ezért ment tönke sok emberi élet. 

Meg lesz ennek a büntetése, a sors előbb-utóbb mindig egyenlít.

#6826: angrybird - Re:  

 Igen, köszi igy már tiszta ez is. Én is (meg gondolom még sokan mások is) szívesen beszálltak volna más csoportokhoz  -  anyagilag is persze - csak sajnos nálunk itt vidéken semmi sem történt, történik. Ismert a Palotás, aztán néha 1-1 név 1 hétre felröppen, s kb ennyi is. Aztán csak várhatunk, várhatunk. Rendben, hogy a kárunk mondjuk 25%, amiből 15% a hozam, 10% a tőkebukta, azaz azt is mondhatnám "rendben vagyunk", a gond csak az, hogy ez a 25% is maga 8 millió körüli összeg, s ezt a jelenlegi anyagi helyzetünk nemigen engedi meg, hogy elbukjuk. Persze ha mi is havi 1 milliót (vagy 5-öt mint Matolcsy) keresnénk, akkor csak legyintenénk a 8 milliós veszteségre, de mi most úgy állunk, mintha 2012-ben megállt volna az idő, azóta nem termeltünk semmit sem a pénzünkkel, mert a Q hozam oda, amit meg máshol kaptunk hozam vagy kamat gyanánt 2012 óta azt elvitte a Q 3 millió fölötti 11%-os tőkebuktája...

#6826: angrybird - Re:  

Mivel sokan erdekeltek a megoldasban, előbb-utóbb a szakértő jogászok megtalálják a teljes kártérítés megoldását - jogi úton kikényszerítve. Én hiszek ebben. itt már jogászoknak is megéri okosnak lenni a sikerdíj reményében. 

#6833: - Re: Re:  

 Bár így lenne. Ezek az újabb infok minket segítenek. A TCs tárgyalása során is történhetnek olyanok, amik előre vihetik ügyünket. Szerintem ebben jobban lehet bízni, mint a távoli S-ban.

#6835: - Re: Re: Re:  

  A probléma megoldásának titka: megtalálni azokat, akik majd megoldják. 

#6833: - Re: Re:  

Szerintem álomvilágban élnek azok, akik azt hiszik, hogy itt jogi úton valami is elérhető. Ez az ügy sohase a jogról szólt, hanem a botrány csillapításáról, a károsultak és a média elcsendesítéséről. 

Ha esetleg majd valami nagy horderejű botrányos dolog kipattan, és a károsultak tömege (?), valamint a média is elég hangos lesz, akkor reménykedhetünk (talán) valami jóban. Ha nem, akkor csak az ügyvédek gazdagodnak. (Az se véletlen, hogy egy-két ügyvéden kivül senki se foglalkozik az üggyel, pedig nagyon-nagyon sok pénzről van szó, és ilyenkor mindig tolongani szoktak.) 

#6837: - Re: Re: Re:  

  Álomvilágban élni jó, csak felébredni szívás! 

Csak egy gyors infó: július 12,13,14   tárgyalási napok Q ügyben a Fővárosi Törvényszéken. Amint pontosabbat tudok (tárgyalóterem és kezdési időpont) megírom. Még nem tudom, hogy nyílt vagy zárt lesz-e, azt is megpróbáljuk kideríteni. A gyengébb képességekkel rendelkező fórumozók kedvéért: NEM TÜNTETÉSRE AGITÁLOK!

#6839: angrybird -  

 remélem sikerrel járnak. 

#6840: - Re:  

 Én is remélem. Hajrá Polt!

nincs jelentősége hogy államkötvény, vagy quaestor kötvény, ugyanis állami tulajdon és magántulajdon jogegyenlőségen alapul. nem lehet nemzeti vagyonra hivatkozni sem. ugyanis a nemzeti vagyon a nemzet tagjain alapszik, és ha a nemzet tagjait (lakosságot, vagy annak egyetlen tagját) tönkreteszi akkor nincs nemzeti vagyon sem.

Államkötvény kibocsátója az állam. ha megveszem akkor kifizetem az ellenértékét. ha viszont eladom, magkapom az ellenértékét, azaz az állam fizeti ki mint kifizetőhely, és nem a quaestor, tehát a quaetor nem államkötvényt fizetet ki. amit esetleg kifizethetett az állami tulajdonrész.

Vagyis a helyzet ugy néz ki,hogy a Quaestor állami kifizetőhely lehetett?  másrészt a számla

#6839: angrybird -  

 OTT A HELYÜNK!

Annak, aki információhiányban szenved, a Palotás iroda közleménye (nem reklám, jómagam sem vagyok szerződött ügyfele, de figyelemmel kísérem a ténykedésüket és próbálom a magam hasznára fordítani)

Kedves Partnereink!

Szakértői Irodánk korábbi ígérete szerint a 2016. június 28-i jogvesztő határidőn belül elkészítette és az Alkotmánybíróság számára benyújtotta a 2016. január 1-én hatályba lépett új kárrendezési törvény (2015. évi CCXIV. törvény) egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmányossági panaszát.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott nyolcvan oldalas szakvéleményünk, panaszunk - a hozzá tartozó mintegy kétszázötven oldalas csatolt mellékletekkel - szándékunk szerint valamennyi károsulti kör számára igazolja, hogy azonos elv alapján, egymástól megkülönböztethetetlen módon és feltételek mellett jogosultak a kárrendezésre.

Részletesen kifejtett álláspontunk szerint tehát alkotmányosan nem lehet különbséget tenni a Quaestor csoport kötvénykárosultjai és a Quaestor csoport nem kötvénykárosultjai között éppen úgy, mint Quaestor csoport károsultjai és a Buda-Cash Brókerház vagy a Hungária Értékpapír Zrt. és cégcsoportjainak, ideértve a Biztonság Trade Kft. károsultjai között sem.

Nem lehet a kárrendezésből gyakorlatilag kizárni és/vagy jelentősen hátrányos megkülönböztetésben részesíteni a harmincmillió feletti befektetéssel rendelkezőket. Nem lehet teljes körben kizárni az érintett cégcsoportok dolgozóit. Különösen nem lehet kizárni a hozzátartozók rendkívül széles körét. Nem lehet a kárrendezésből levonni a ténylegesen fel sem vett hozamokat éppen úgy, mint ahogy megfelelő igazolás, bizonyítás nélkül egyáltalán nem lehet ún. káron szerzett jövedelemnek tekinteni a korábbi hozam kifizetéseket, stb.

Külön kifejtést igényelt, hogy nem lehet a kárrendezésben érintetteket valamennyi követelésük, így az ellentételezés nélküli követeléseikhez kapcsolódó jogaikról lemondatni. Önmagában sem lehet jogszerű az ún. teljes joglemondatás.

Példátlan jogsérelmet okoz a törvényben a QKKA jogutód nélküli megszűntetése, perelhetőségének törvényi kizárása, miközben az Alap több tízezer károsult felé kötelező erejű kifizetési kötelezettséget vállalt. Példátlan sajátossága a törvénynek, hogy bár ismert volt a jogalkotó előtt az Alkotmánybíróság álláspontja, a törvényalkotás során azt teljesen figyelmen kívül hagyta, azzal ellentétes szabályokat alkotott, sőt gyakorlatilag elvonta annak kizárólagos jogkörét.

Szakértői Irodánk beadványában, az Alkotmánybíróság számára bemutatta, hogy a QKKA jogsértő tevékenységének, a 2015. évi CCXIV. törvény (Kárrendezés törvény) általi „felmentése”, perelhetőségének kizárása olyan példátlan és súlyos jogsérelem, amelynek kapcsán Irodánk az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult!

Az alkotmányjogi panasz mellett, Szakértői irodánk ígérete szerint, a 2016. június 30-i jogvesztő határidőt megelőzően 986 károsult (szerződött partnerünk) nevében az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (Továbbiakban: EB) fordult. Amennyiben a strasbourgi bíróság egyetért a beadványainkban foglaltakkal, úgy az vitathatatlanul azt is jelenti, hogy az érintett törvényi kikötések nemzetközi szerződéseinkbe ütköznek, azaz már ezen okból is összeegyeztethetetlenek Magyarország Alaptörvényével, ezáltal alkotmányellenességük nem vitatható.

A magyar állammal szembeni strasbourgi beadvány lényege, hogy az állam által törvénnyel (2015. évi XXXIX. törvény) 2015-ben létrehozott Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (Továbbiakban: QKKA) 2015-ben nem teljesítette az általa írásban vállalt kifizetéseket (elismert kötelezettség) és/vagy a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen feltételek okán a károsultak széles körét a kárrendezésből - az érintettek által benyújtott kérelem ellenére - eleve kizárta.

Álláspontunk szerint a magyar állam ezzel megsértette "az emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény" (Továbbiakban: Egyezmény) által mindenki számára biztosított (Egyezmény 6. cikk. 1. bekezdés) bírósághoz fordulás jogát és az Egyezmény egyéb előírásait, elzárva ezzel a károsultakat a jogaik bíróság előtti érvényesíthetőségétől.

Az Alkotmánybíróság döntése alapjaiban befolyásolja majd, azaz megnyitja vagy lezárja a kárrendezési folyamatban Magyarországon folytatható jogi eljárások irányát, létét. Így alapvetően kihat arra, hogy a kárrendezési folyamat döntően a hazai jogrenden belül is lezárható lesz, vagy az részleteiben is az Európai Emberi Jogi Bíróságon fog eldőlni.

Irodánk az alkotmányjogi panasz és a strasbourgi beadványok elkészítése alatt átmenetileg felfüggesztette mind a regisztrációs, mind a szerződéskötési lehetőséget. A két beadvány elkészültével, az elmúlt napokban ismét megnyitottuk mind a kötelezettség nélküli regisztrációs, mind a szerződéskötési lehetőséget.

Palotás János
P and P Jogsegély titkárság

#6839: angrybird -  

Mindhárom nap reggel 9 órai kezdés, Budapest, Markó utca, T. Csaba István és 10 társa ellen csalás bűntettében. Akit érdekel, jöjjön. De tudjon viselkedni, mert a bíró bármikor zárt tárgyalást rendelhet el. És akkor ki kell mennünk.

Keressétek a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzék oldalát a neten.

#6845: angrybird - Re:  

 Tüntetni is lehet az FB csoport szervezésében, ott viselkedni sem kell.

"Bezsenyi Gabriella
20 órája
Kedveseink!
A jövő heti bírósági eseményre (július 12 kedd) hányan jönnétek tüntetni?100 fő alatt bele se kezdünk.Csak egy igent kérünk,plusz hogy hány fővel jönnétek.Nem elég a megyünk."

Felcsúton sportcsarnok épül, ami drágább lesz a stadionnál is

#6847: -  

 A kutya ugat, Felcsút halad. (dakota közmondás)

#6846: - Re: Re:  

 Igen,  mikor  és hol?

 Örömmel jelenthetem, megérkezett a KA legújabb elszámolása, melyben tudatják, hogy a családban kettőnk számláján 8e + 39e Ft-ot még találtak, azaz ennyit még hajlandók kifizetni. (ez nagyjából stimmel is, én az előző elszámoláskor kb 50e Ft különbséget számoltam a sajátom és az Alap elszámolása közt) Na akkor most már csak a másik majd 8 millióról kellene levelet kapnom, s akkor elkezdene helyrebillenni a lelki egyensúlyom...