#276: -

Tisztelt kollégák!

Egy felvételi elbeszélgetésnél nem azzal kell kezdeni, hogy 24 órában többször fogják ellenőrizni, 10-20 ezer Ft a formaruha ára, amit levonnak önkényesen, 400 Ft körüli órabér, se bérpótlék, se szabadság, se táppénz, se pihenő idő nincs. A pihenő idő az törvény adta joga a vagyonőr dolgozóknak is! De ha így van, minden dokumentumot fényképezz le a munkaügyi bíróságon bizonyíték!!! (jelenléti ív, őrnapló, vezénylés, tűzjelző napló, fizetési boríték stb.) Ha kirúgnak van a kezedben bizonyíték. 240 óra/hó min. 50000Ft-tal csapnak be, nem beszélve az adózól. 3 évre visszamenőleg perelhetsz számolj!
Jelenleg is alvállalkozói láncolatok vannak az ágazatban, és a formaruhákról meg nem állapítható őrző-védő cégek emberei is látnak el vagyonvédelmi tevékenységet. Ha felvan tüntetve egy cég neve, akkor az meg nem az a vállalkozás, amellyel munkajogviszonyban állnak a munkavállalók. Ezzel megsértik a szakmai jogszabály 16.§-át! Az idevonatkozó törvényi rendelkezések viszont pont azt a célt szolgálnák, hogy az alvállalkozói láncolat megszűnjön, és, hogy átlátható legyen a vállalkozások tevékenysége, ami a feketefoglalkoztatást érinti. (2005. évi CXXXIII. tv. 14.§) Bár érdemben nem változtak semmit sem a foglalkoztatási problémák, de a különböző hatósági szervek egyre eredményesebbek a 2012. 01. 01.-jétől érvényes és hatályos rendelkezéseknek köszönhetően.
Ez év eleje óta sok vagyonvédelmi munkavállalótól értesültünk arról is, hogy a fővállalkozások úgy próbálnak kibújni a felelősség alól, hogy újabban munkaerő kölcsönzőket vonnak be maguk alá, amelyhez a dolgozókat (ha jó esetben) bejelentik, és mindent ugyanúgy folytatnak, mint az elmúlt években, és a megbízók a végén már nem is tudják, hogy ténylegesen milyen hátterű cégek látják el a tevékenységet. Ez súlyos kriminalisztikai kockázatot jelent, és a megrendelőnek is sérülnek az üzleti érdekei, mert ismeretlen külső vállalkozásokhoz juthatnak ki információk a megbízóktól, és gyakran a tudtukon kívül. Még nem találkoztam olyan megrendelővel, aki tudott volna arról, hogy a vele szerződésben lévő fővállalkozó bármilyen alvállalkozónak, vagy munkaerő kölcsönzőnek adta volna tovább a munkát. Ezzel a vagyonvédelmi törvény 15. §-a is semmibe van véve.
- Ezeket a bírósági tárgyalások is mind megerősítették idáig, amikor maga a megrendelő képviselői azt mondták, hogy semmilyen alvállalkozóról, vagy munkaerő kölcsönzőről nem tudtak. A felelősség viszont ilyenkor mind a megrendelőn, mind a fővállalkozón rajta van.
- Alvállalkozást, vagy munkaerő kölcsönzést úgy vonhatnának be, ha a megrendelők írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy másik vállalkozásnak adják tovább a megbízást, és ennek a dokumentumnak minden munkavégzési helyen ott kellene lennie, de ennek betartására egyelőre még nem volt példa előttünk. Mára a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Adó és Vámhivatal is megerősítheti, hogy továbbra is elérhetetlen alvállalkozók vannak a fővállalkozások alatt, amelyek hol negyedévente cserélődnek, hol félévente, és felhalmozzák az adótartozásokat, valamint a hatósági bírságokat, majd becsődöltetik. Ennek mind a munkavállalók, mind az állami költségvetés látja kárát a be nem fizetett adók-, TB-k, és egyéb járulékokat illetően. Ugyanis az állam bevétel híján újabb terheket ró ki mindenkire, a dolgozók pedig nem jogosultak semmilyen szociális támogatásra, mert nincs fizetve utánuk az adó és egyéb járulékok. Az emberek továbbra is kiszolgáltatottak, a vállalkozások többségének kiléte és tevékenysége, pedig továbbra is átláthatatlan (nagyrészt). Sok esetben úgy gondolják a munkaadók, hogy nem számít alvállalkozónak a munkaerő kölcsönző, vagy, hogy nem számít láncolatnak, ha a fővállalkozó után van egy alvállalkozó, majd egy munkaerő kölcsönző. Viszont a Belügyminisztérium a Nemzeti Adó és Vámhivatal, és az Országos Rendőr Főkapitányság nem így gondolja, vagyis jogsértő. Erről hivatalos dokumentumaink vannak!
- A munkaerő kölcsönzők és alvállalkozók általában semmilyen vagyonvédelmi feladatokat nem látnak el érdemben, hiszen erre a fővállalkozó kapott megbízást a megrendelőtől. Így csak a munkaerő részére a munkabért fizetik ki (papíron). Néhány esetben ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó cégek végzik ezt a tevékenységet országosan. A dolgozók csak bérfizetés és munkaügyi szempontból papíron tartoznak a céghez. Sajnos sok esetben kiderült, hogy a munkavállalók után a járulékfizetés sem történik meg, néhány esetben még akkor sem, ha azt az esetleg megkapott bizonylat szerint a dolgozótól levonták.
- De legtöbb esetben a munkavállalók a kifizetésről semmiféle bizonylatot nem kapnak. A munkavállaló rendelkezik a szükséges szakmai igazolvánnyal, a rendőrség felé be van jelentve a foglalkoztatása, csak éppen nem a tényleges foglalkoztató részéről.
A munkaerő kölcsönzőkkel kapcsolatban már többször is tapasztaltuk, hogy olyan céghez jelentenek be vagyonőröket, amelyeknél nincsen hivatalos bejegyzés a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, és így rendőrhatósági engedélye sem lehet, és hol vagyonőr-, hol takarító (vagy más egyéb) munkakörbe jelentik be az alkalmazottakat, még a fegyveres szolgálatot ellátókat is. A munkáltatók talán úgy gondolhatják, hogy a munkaerő kölcsönzőkre nem vonatkozik a vagyonvédelmi törvény? Egyébként a munkaerő kölcsönzők, és a „klasszikus" alvállalkozás ugyanolyan gazdasági társaság, és az előbbire csak munkajogilag vonatkozik külön szabályozás. A tevékenység végzéséhez kell, hogy rendelkezzen rendőrhatósági engedéllyel. Ezt megerősíti a nemrégiben kapott tájékoztató levél (mely a honlapunkon is megtalálható) a Belügyminisztériumtól, a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, és az Országos Rendőr Főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályától.
- Az 5.§ értelmében csak és kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozások tevékenykedhetnek az ágazatban, és, ha vagyonőröket vagyonőr munkakörben jelentenek be egy ilyen céghez, akkor az a cég vagyonvédelmi tevékenységet lát el a valóságban. Csak is a foglalkoztatást érintően vannak külön szabályozások a munkaerő kölcsönzőkre, de a tevékenység végzéséhez kell rendelkezniük rendőrhatósági engedéllyel!
Találkoztam olyan esettel, amikor a fővállalkozó két féle munkaszerződést, és ezzel együtt két féle őrszolgálati dokumentumot vezettet a vagyonőrökkel, egyet a hatóságok számára, és egyet a megbízók számára az elszámolás miatt.
). Az Európai Szociális Charta I. rész 4. pontja szerint minden dolgozónak joga van a tisztes javadalmazáshoz, amely elégséges önmaga, és családja megélhetéséhez. A 14. pont szerint pedig mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesedjék a jóléti szolgáltatásokból. Önök szerint ez mennyit jelent egy munkavállalónak havonta? Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkének (4) pontja szerint minden munkavállalónak joga van a napi és a heti pihenőhöz, és az éves fizetett szabadsághoz. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy miért nincs a legtöbb munkaadónál éves fizetett szabadság a vagyonőr munkavállalóknak? Miért nincs betartva a legtöbb cégnél a napi és heti pihenőidő se? A vagyonőrök is emberek, akiknek szükségük van időként pihenőidőre, az erre kialakított helyekre, mert fizikailag-, szellemileg-, és biológiailag szükségük
Szeretném az alábbi észrevételt is jelezni Önök felé a készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatban, ami valamennyi vagyonőr munkaszerződésében benne van. Ennek oka, hogy a vagyonvédelmi cégek a hatósági ellenőrzésnél és a bíróságon meg tudják indokolni, hogy miért nem fizetnek bérpótlékokat, de arra nem szoktak gondolni, hogy ennek meg is kéne valósulnia.
A Mt. 91. § szerint készenléti jellegű a munkakör, ha
a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Lényegében nincs különbség az előző Mt. definíciója és a jelenlegi Mt. fogalma között, mivel, ha nem tud a munkavállaló aktívan pihenni 8 órát a 24 órás szolgálata alatt, akkor már nem készenléti jellegű a munkakör, és pótlék köteles! A vagyonvédelemben sok munkaadó készenléti jellegűnek minősíti a nem 24 órás szolgálatot (pl. üzletekben, pénzintézetekben, áruházakban, stb.) Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben részletesen nem határozta meg (általában nem is szokták), hogy a munkakör miért készenléti jellegű, valamint a munkavégzést szabályozó dokumentumokban (munkaköri leírás, őrutasítás) részletesen nem határozta meg a munkavégzés és a pihenőidő rendjét és időtartamát, a munkakör gyakorlatilag nem készenléti jellegű.
- Készenléti jellegű munkaköröknél a munkavégzést nyilvántartó okmányokban minden esetben igazoltan dokumentálni kellene a munka- és pihenőidőt. Ez a gyakorlatban nem történik meg, mert a cégvezetők elmondása szerint a megbízók nem azért fizetnek őrzésre, hogy a vagyonőrök pihenjenek, hanem, hogy vigyázzanak az értékeikre. Mind ezt persze a legtöbbször egyetlen egy vagyonőrnek kell elvégeznie, holott legalább 2-3 embernek kellene az adott ponton dolgoznia, hogy a készenléti jellegű munkakör feltételei valóban fennállhassanak. Egy fő vagyonőrnél többet meg nem akarnak fizetni, és emiatt jellemzően alultervezett a munkavállalói létszám sok helyen. Általában 24 órás szolgálatokat látnak el a vagyonőrök, és, ha készenléti jellegű a munkakör, akkor 8 órát aktív pihenéssel kell töltenie a dolgozónak, viszont abban a 8 órában valaki másnak át kell vennie a helyét, hogy a megbízó ingósága, vagy ingatlana ne maradjon őrzés nélkül.
Nem tekinthető készenléti jellegűnek a munkakör abban az esetben sem, ha a munkavégzést nyilvántartó dokumentumokban (őrnapló, jelenléti ív) nincs igazoltan dokumentálva a munka- és a pihenőidők munkavégzést szabályozó dokumentumok szerinti teljesítése.
A készenléti jellegű munkakörben akár másfélszeres—napi 8 óra helyett 12 órás is lehet a „törvényes" munkaidő, amelyet a munkáltatók napi 24, heti 72 órás határokkal oszthatnak be, így a havi munkaidő 240 óra is lehet. Megjegyzem, hogy a magánbiztonsági ágazatban nem ritka a havi 360 órás munkavégzés sem!
Az ilyen foglalkoztatás esetén a munkáltatók bármilyen munkakőrben 174 óra felett a munkavállalókat „törvényesen" ingyen foglalkoztatják, ami abszolút igazságtalan és elfogadhatatlan!
Felhívom a figyelmüket, hogy a készenléti jellegű munkakör nem csak és kizárólag abból áll, hogy beleírják ezt a munkaszerződésbe, hanem meg is kell lennie a feltételeinek!
Pl. erre a célra kialakított pihenő helység, hiteles és érvényes dokumentumokban részletezve, hogy ki, mikor, hol, mettől, meddig tud 8 órát megszakítás nélkül aktívan pihenni. Amíg a vagyonőr pihen, addig meg kell valaki a helyére, aki ébren van, és dolgozik hiszen egy vagyonőrnél nem lehet készenléti jellegű a munkakör.
- Az is egy nagyon fontos tényező, hogy, ha a megrendelőknek vagyonőrönként átlag havi 240 órát számolnak el, de a munkavállalóknak csak havi 174 órát a készenléti jellegű munkakörre hivatkozva, akkor az munkáltatással összefüggésben elkövetett adó és TB csalás! Ha az eseménynaplókban, jelenléti ívekben, és munkaidő-beosztásokban 24 óra van feltüntetve, és annyit is számláznak ki a megrendelőknek, de a vagyonőrök 240 órára is csak a bérminimumot kapják, akkor az jogsértés!
A fent leírtak lényege, hogy nem hogy a tisztségviselők többlet jogait nem akarják tiszteletben tartani, de még az alapvető emberi és munkavállalói jogokat sem, ami az idevonatkozó törvények lábbal tiprása, és semmibe vétele. (Pl. emberséges bánásmód, törvényes munkabér mértéke, és a munkabér védelme, munkajogi védelem, stb.)
A munkavállalók csak törvényes és tisztességes munkát szeretnének, korrekt körülmények között, és nem többet, hogy rendesen meg tudjanak élni. Sajnos még a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződést sem tartják be azok a cégek, amelyek aláírták. Bár nincs kiterjesztve, de hatályos azokra nézve, akik aláírták. Az ÁKSZ pedig nem több, mint maga a Munkatörvény Könyve! Ezt a Bíróságon tudjuk egyelőre érvényesíteni a munkavállalók javára. Egyúttal szeretném megkérdezni, hogy miért nincs betartva a 2005. évi CXXXIII. törvény 2012. évi módosításai (14.§-tól a 17.§-ig) az átláthatóság érdekében, valamint a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződés (ami csak az Mt.-t foglalja magába), és annak bértarifa rendszere?
- A közelmúltban napvilágot látott egy új jogszabály (68/2012 (XII. 14.) BM rendelet a személy- és vagyonőrök képzésérő és vizsgáztatásáról), ami nagy vihart kavart az ágazatban. Ezzel kapcsolatban már Önök is tájékozottak, ha jól tudom. A jelenlegi nagyon nehéz helyzetben erős terheket jelent, ha tényleg csak a továbbképzést követően lehet majd vagyonőri igazolványt kiváltani, mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak. Gyakorlatilag ilyen más foglalkoztatási ágazatokban, és más szakmákban nem létezik, csak a vagyonvédelemben. A vagyonőrök továbbképzése nincs ellenünkre, de a kiadások elfogadhatatlanok. Közel 15 ezer Ft-ba kerülne maga a képzés, amit a munkavállalónak kell finanszíroznia, és a 40 órás oktatási idő miatt még további 30 ezer Ft-tól esik el a vagyonőr. Ez kb. 40-50 ezer Ft, azaz majdnem egy teljes havi munkabérét jelenti kiesésként!!!