Aranydiploma Cserhalmi Györgynek a mindenkori közönségétől
Kedves Aláírók, kedves színház, film és versszeretők, kedves Cserhalmi György kedvelők!
Szeretnénk átnyújtani Cserhalmi Györgynek egy szimbolikus aranydiplomát azoktól, akik szeretik Őt,
- azaz tőlünk, a közönségétől, - akiknek sokat jelent, hogy láthattuk, hallhattuk csodálatos alakításait színpadon és filmekben, akik hallottuk őt lélekből emelkedetten verset mondani és énekelni, akik valamilyen formában szeretnék Neki elmondani és megköszönni a kimagasló és kivételes tehetségű színészi életútját.
Nagyszerű lenne, ha sokan aláírásunkkal, esetleg személyes gondolatokkal tudnánk elmondani, megüzenni Cserhalmi Györgynek, a nemzet színészének, hogy sokan, nagyon sokan értékeljük Őt színészként, alkotóként és emberként egyaránt.
Cserhalmi György nélkül a magyar kultúra, a magyar kulturális élet kevesebb lenne.
Akarsz-e még?
Mondd, fáklya lenni pince zugában,
fénylő csillag lenni sötét éjszakában,
forrásként zubogni száraz sivatagban,
vetőmag lenni egy elhagyott ugarban,
fa gyökere lenni kipusztult erdőben,
illatos virágként nőni temetőben,
szellő kapta levél vár udvarában,
kicsinyke madár börtön ablakában,
pír lenni kifakult arcokon,
esőcsepp sárguló lombokon,
tartókővé válni híd talapzatán,
oltalmazó fészek magányos sziklán,
őszinte maradni hazugok hadában,
becsületben élni hamis világban,
egyedül hinni tudnál-e még,
embernek lenni akarsz-e még?
Pusztai Noémi