Pócs János viselkedése nem méltó a Magyar Országgyűléshez, és ezt az Országgyűlésnek végre komolyan kell vennie. A folyamatos bekiabálások, a házszabály ismételt megsértése, valamint az a gyakorlat, hogy személyes érintettség címén kér szót akkor is, amikor a felszólalásában valójában nincs ilyen érintettség, rontja a parlamenti munka rendjét és hitelét.
Ez nem pusztán udvariatlanság kérdése. Amikor egy képviselő rendszeresen megakasztja az ülést, eltereli a figyelmet a vitákról és akadályozza a kormány munkáját, azzal az egész Országgyűlés működését gyengíti. A közéletben elvárható, hogy a választott képviselők betartsák azokat a szabályokat, amelyek mindenkire ugyanúgy vonatkoznak.
Ha ezt a magatartást a házelnök és az Országgyűlés nem kezeli következetesen, az azt az üzenetet küldi, hogy a szabályszegés következmények nélkül maradhat. Az Országgyűlés tekintélyét csak úgy lehet megőrizni, ha a visszatérő rendbontásnak valódi következménye van.
Ezért azt kérjük a Magyar Országgyűléstől, hogy tegyen meg minden szükséges lépést Pócs János parlamenti működésével kapcsolatban, és hozza meg a szükséges döntést úgy, hogy a továbbiakban ne zavarhassa a testület munkáját. A döntésnek világosnak kell lennie: aki sorozatosan megsérti a házszabályt és folyamatosan akadályozza az ülést, az ne tölthessen tovább ilyen szerepet az Országgyűlésben.
Nem bosszúról van szó, hanem a parlamenti rend, a közbeszéd színvonala és a választók bizalmának védelméről. Az Országgyűlés akkor szolgálja megfelelően az országot, ha saját szabályait következetesen érvényesíti, és nem engedi, hogy a viselkedés tartósan aláássa a munkáját.