Petíció a nyírbátori kacsákért

Röviden a történet: 

Nyírbátorban, a Papok rétjén található tó évek óta többféle kacsafaj otthona: vadkacsák, hibridek, néma kacsák, mandarin récék és indiai futókacsák élnek itt. A madarakat hosszabb ideje Füzesi Sándor figyeli és eteti, aki rendszeresen ellenőrzi az állapotukat, gondoskodik róluk, és videókon keresztül mutatja be az életüket.

Ezek a videók sok emberhez eljutottak, és sokan kifejezetten emiatt látogattak el Nyírbátorba vagy tervezték, hogy eljönnek. A kacsák így nemcsak a tó élővilágát gazdagítják, hanem a város egyik kedvelt látványosságává is váltak.

Az utóbbi időben azonban a város vezetése felszólította őt, hogy hagyja abba az etetésüket, valamint vigye el a nem vadréce kacsákat a tóról. A hibridek befogását kihelyezett ketrecekkel meg is kezdték; mindezt a párzási időszakban. Emellett a tó nádasát is levágták, ami jelentősen megnehezíti a madarak számára a költést.

Petíciónkkal azt szeretnénk elérni, hogy a város vezetése gondolja újra ezt a döntést, és engedje, hogy a kacsák továbbra is a Papok rétjének taván élhessenek. Ezek az állatok nemcsak a város különleges színfoltjai, hanem élő, érző lények is, amelyek megérdemlik a védelmet.

Továbbá pedig a petíció teljes szövege olvasható, melyet korábban, más formában már továbbítottunk a város vezetésének:

"Tisztelt Képviselőtestület, Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Jegyző Asszony!

Megdöbbenéssel és értetlenül figyeljük, mi történik ebben a városban a Papok rétjén. Az igazságérzetünk és az állatszeretetünk azt diktálja, hogy megkeressük önöket és próbáljunk hatni a képviselőkre, mint döntéshozókra, valamint polgármester úrra azért, hogy mindenki megelégedésére szolgáló intézkedés szülessen.

Előszöris kérjük, kellő figyelemmel olvassák el az alábbi tanulmányt.

Aki megtiltja, hogy enni adjanak – Önkormányzatok állatetetést tiltó rendeleteinek visszásságairól

E dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2015. évi cikkíró pályázat keretében született. Szerző: Borsi Rebeka Katalin A közelmúltban napvilágot látott „macskaetető néni” esete kapcsán, írásomban a mellett érvelek, hogy bizonyos önkormányzatok állatetetést tiltó rendeleteit felül kell vizsgálni, mert azok mostani állapotukban visszásságokat eredményezhetek. „Mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, vendégül láttatok […] Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” (Máté 25:35) 2015. július végén a média az újpesti „macskaetető néni” ügyétől volt hangos. Újságcikkek szerint a nénit azért akarták megbírságolni, mert a lépcsőháza mellett élő hajléktalan macskákat etette. Az eset nagy felháborodást keltett, holott az újpesti rendelet értelmében néni valóban szabálysértést követett el. Vagy mégsem? Ez csupán egyetlen példa a számos hasonló eset közül, azonban jól rávilágít egy eddig elhanyagolt problémára: a mindenkori önkormányzatok kellő körültekintés nélkül alkotott rendeletei súlyos visszásságokat eredményezhetnek, sőt mi több törvénybe ütközhetnek, s ez által nem garantálják a jogbiztonságot. Így tehát ha jobban megvizsgáljuk, rájövünk, hogy valójában nem a „macskaetető néniket” kellene szankcionálni, hanem az önkormányzatok szabályalkotását kellene felülvizsgálni. Hanyag megfogalmazás „Aki közterületen állatot etet, […] kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.” Ez az Újpest Önkormányzata által 2015. június 1-én hatályba léptetett rendelet szövege. Ennél, és a hasonló jogszabályok vizsgálatánál egyből szembeötlik, hogy csupán négy kulcsszóval dolgoznak: közterület, állat, etetni, tilos. A probléma az, hogy ezen rendeletek a „közterületen alkoholt fogyasztani tiloshoz” hasonlóan próbálnak jogi normák közé szorítani egy olyan jelenséget, mely összetettségénél fogva sokkal árnyaltabb megfogalmazást igényelne. Ebben a tekintetben pedig okkal tehetjük fel a kérdést, hogy a jogalkotók vajon kellő körültekintéssel jártak-e el. Ha a köztisztaság, a nyugalom vagy mások testi épségének védelme a cél, akkor a szöveget ennek megfelelően kellene konkretizálni. Pontosítás hiányában azonban a rendelet tág lehetőséget biztosít a túlkapásokra, hiszen ez alapján elvben szankcionálható, ha a nyári hőségben a kutyát vízzel hűsíti, vagy a parkban sétálva jutalomfalattal kínálja gazdája. Ez persze extrém példa, az azonban már sokkal valószínűbb, hogy valakit kóbor állat etetéséért bírságolnak meg, még akkor is, ha adott esetben nem veszélyeztette sem a köztisztaságot, sem mások testi épségét. Ez pedig szorosan kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy ezekben a hanyagul megfogalmazott szövegekben az állatok jogait mennyire vették figyelembe. Ellentmondás a törvénnyel A válasz az, hogy az állatok jogait semennyire sem vették figyelembe. Nem, hogy nem képviseli az érdekeiket, de egyenesen diszkriminálja őket. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény világosan kimondja: az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége, ez alól pedig a háziasított állatok gazdátlan egyedei, a kóbor állatok sem kivételek. Ezeket a gondolatokat megtaláljuk az UNESCO által kiadott állatok jogairól szóló egyetemes nyilatkozatban is, mely rendelkezik az állatok méltó életkörülmények biztosításáról, s ami világosan deklarálja: még ezen jogok egyszerű tudomáson kívül hagyása is komoly károkat okozhat a környezetben és bűncselekményhez vezetheti az embert. Ezért nem elégséges például a több önkormányzatnál tapasztalt „kóbor” vagy „idegen állatot etetni tilos” kitétel sem. Hiszen ahogy már említettem a legfőbb problémát az utcára kidobott, kóbor kisállatok etetése kapcsán felmerülő jogviták jelentik. A törvény szerint, tehát ha egy állat éhezik, szomjazik, s gyönge, az embernek erkölcsi kötelessége segíteni rajta. Az önkormányzat ezzel szemben büntetheti az egyént, ha adott esetben egy utcán elő macskának tejet ad. Itt válik lényegessé a jogbiztonság kérdése. A törvény 6.§ (1) értelmében az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani tilos. Ha tehát egy éhező, csont sovány kutyától a lehetséges bírságtól tartva megtagadjuk az élelemadást, akkor azzal megsértjük ezt a törvényt, holott az önkormányzat szerint jogkövető magatartást folytattunk. E két példa jól szemlélteti a törvény és az önkormányzati rendeletek közti ellentmondást. Bár az állatvédelmi törvény 49.§ (6) kimondja, hogy önkormányzatok rendeletben határozzák meg a kedvteléből tartott állatokra vonatkozó szabályokat, helyi önkormányzatok jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény azonban előírja, hogy az önkormányzat semmilyen tevékenysége nem lehet magasabb rendű jogszabállyal ellentétes, azaz nem hozhat olyan rendeletet, mely törvénybe ütközik. Ezzel szemben az állatok etetéséről szóló rendeletekben pontosan ezzel az ellentmondással találkozunk. Végszó Összességében megállapítható, hogy az ilyen jellegű helyi szabályozások meggondolatlanul jöttek létre, jogellenesek és nem célra vezetőek, sőt igazságtalanok. Ennek fényében felül kellene vizsgálni ezeket a rendeleteket annak érdekében, hogy helyénvaló funkciót töltsön be. Végezetül azt gondolom, hogy még egy önkormányzati rendelet meghozatalakor sem szabad a közgyűlésben helyet foglaló jogalkotóknak megfeledkeznie Celsus híres mondásáról: „A jog a jó és méltányos művészete.” Gondolkodjunk el rajta, hogy jelent-e akkora veszélyt az állat az emberre, mint amekkora veszélyt ezek a rendeletek jelentenek az állatra?

Bár többen eljárnak a területen nap mint nap, sőt van aki ott is lakik, háttérinformációként az alábbiakat közölnénk azokkal, akik nincsenek tisztában, miről is van szó.

Füzesi Sándor rendszeresen videókat osztott meg a Facebook oldalán a Papok rétjén élő kacsákról. Egy héten 2-3 alkalommal kukoricát szórt eléjük, felvette, ahogy hápogva odatotyogtak, odarohantak hozzá, „beszélgettek” vele és egymással, majd nagy megelégedettséggel visszarepültek vagy visszaszaladtak a vízbe. Közel 1000 lájkot kaptak a videók, közel tízezren követték őt nem csak Magyarországon, hanem külföldön is. Többen leírták, hogy a Füzesi Sándor posztjaiból vált számukra ismertté Nyírbátor város neve, sokan fel is kerekedtek a videók miatt és ellátogattak a városba. Ha már itt voltak, szétnéztek és pénzt költöttek. Az embereket örömmel töltötték el ezek a videók. Többen adományokkal, takarmánnyal támogatták a kacsákat, az önkormányzatnak semmilyen költsége nem merült fel a „reklám”-mal kapcsolatban, Sándor szóban még elismerést is kapott a tevékenységéért tavaly polgármester úrtól.

Egy idő után bizonyos személynek vagy személyeknek valamiféle rejtélyes okból szemet szúrtak ezek a videók és különféle eszközökkel elkezdték megakadályozni az etetést és a videózást. Először a kacsaürülék volt az ürügy, aztán a madárinfluenza, a közegészségügy, járvány, a patkány (egyébként a kacsák nagyon ügyesen elzavarták a tó környékére merészkedő patkányokat), végül a szaporodás és a nem őshonos kacsák szúrtak szemet. Ez végül azzal csúcsosodott ki, hogy a képviselőtestület – miután kiderült, hogy nincs az etetést megakadályozó helyi rendelet - megszavazott egyhangúlag egy rendeletet, melyben már következett is 200.000.-Ft szabálysértési bírság kilátásba helyezése. Jelenleg ott tart a történet, hogy madárcsapdát helyeztetett ki valaki a Papok rétjére a vízpartra a kacsákat befogni. A közterületfelügyelőknek nem az a dolga, hogy az illegális szemétlerakókat, a kutyaürüléket fel nem szedőket, a valódi bűnelkövetőket felleljék, esetleg figyeljék a városban a történéseket, hanem a Papok rétjén a kacsákat, a csapdát, az odalátogatókat kell figyelniük, feltölteni a csapdákat. Van hogy két autóval is ott állnak. Még kamerát is helyeztek az egyik fára. Tisztelettel kérdezzük, hol élünk?? Milyen eljárás ez?

Ha a vadon élő szárnyasok veszélyeiről, a közegészségügyről beszélünk, megkérdeznénk, hogy önök fürödtek-e együtt a Balatonban a hattyúkkal? Voltak-e vadkacsák a fürdővízben? Nagyon sokunknak voltak. A partra is kijártak rendszeresen, oda, ahol mezítláb jöttek-mentek napközben a fürdőzők. Most is vannak hattyúk, vadkacsák a vízben a strandok közelében. De ne menjünk olyan messzire. A Füzesi Sanyi videóihoz írt kommentekből láttuk, hogy Nyíregyházán a Bujtosi-tónál is élnek vadkacsák, sőt, ott is van kitéve eledel, amivel lehet őket etetni. Nagyon sokan írták azt, hogy az ő településükön is van tó vadkacsákkal, nyugodtan etethetők, sőt legtöbb helyen ki is van téve a kirándulók számára az eleség, hogy azt odaadják nekik. A Nyíregyházi Vadasparkban fertő van, hiszen éppen az egyik büfé közelében járkál mindenféle szárnyas a látogatók lábai között. Nyírbátor miért más, mint a többi település? Itt miért nagyobb a közegészségügyi és akármilyen fertőzés veszélye? Sok járdán végig lehet nézni, milyen szennyezett, szeméttel, kutyaürülékkel van tele, míg a tó mellett nyugodtan végig lehet sétálni. Egyébiránt ha nem etetik az emberek a kacsákat, nem lesz székletük?

Ami végképp kiverte minden jóérzésű emberben a biztosítékot, az a madárcsapdák kihelyezése. Tisztelettel kérdeznénk, mi a baj a hibrid kacsákkal? Ők nagyobb veszélyt jelentenek a közegészségügyre, az emberekre, mint az őshonos kacsák? A hibrid és a nem hibrid kacsaürülék között mi a különbség?

Egy kis információ a hibrid kacsákról: A hibrid kacsák különböző kacsafajok kereszteződéséből született egyedek, amelyek egyedi tollalzattal rendelkeznek. A hibridek gyakran sterilek és a vadonban is előfordulhatnak. A hibrid kacsák tollazata változatos, a szülőfajok tulajdonságait ötvözik, így gyakran nehéz őket pontosan beazonosítani. A hibrid kacsák különleges megjelenése miatt gyakran keresett téma a madárkedvelők és fotósok körében.

Akkor mi is a probléma velük? Az, hogy szépek, néha még szebbek mint a felmenőik? Hogy keresett, szemet gyönyörködtető madarak? A tó körül sétálóknak teljesen mindegy, hogy hibrid vagy nem hibrid egy kacsa. Bizonyosan vannak önök között hithű keresztények, Isten teremtményei nem egyformák? Nyírbátor olyan elit város, hogy itt csak őshonos kacsák lehetnek?

Kitették a ketreceket, de nem írták rájuk, hogy csak hibridek menjenek bele. Képesek összetörni minden kacsát, csak azért, hogy néhányat kiemeljenek a megszokott környezetükből? Információink szerint körbe fogják rakni ketrecekkel a tavat. Hogy gondolják ezt? Hogy fog kinézni a tó környéke ketrecbe zárt kacsákkal? Vagy arra lesz kapacitás, hogy állandóan ott üljön valaki és lesse, mikor téved bele egy kacsa? És ha élelem, innivaló nélkül a napon lesz órákig, ki követi el az állatkínzást? A kisgyerekek már ott sírtak a ketrec mellett, nem értik, mi történik. Egy kacsa már sántít, ami állatkínzásnak minősül, ha nem gyógyul meg. Vagy az egész kacsaállomány eltávolítása a cél?

Mit jelent az áldatlan állapot, ami a Bátor tv riportjában elhangzott? Ezt a jelenlegi állapotot jelenti. Eddig az emberek örömmel sétáltak körbe a tavon, most az értetlenséget, a felháborodást lehet hallani mindenkitől. Most van csak áldatlan állapot a ketreccel, kamerával!

Van egy állatvédelmi törvény hatályban: az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről. A törvény bevezetése kimondja, hogy:

Az Országgyűlés

– annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,

– elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,

– kifejezve azon szándékát, hogy Magyarország tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,

az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja: * 

A törvény 3. § 4. pontja szerint állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;

(2) *  E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell.

Alapfogalmak

3. § E törvény alkalmazásában:

1. * állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;

2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;

4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;

7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;

II. Fejezet

AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az állat tartásának általános szabályai

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

5. § (3) *  A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6. § (1) *  Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

Kérjük, olvassák el figyelmesen a törvényt. Ami a Papok rétjén történik és a 6/2026 (II.18.) önkormányzati rendelet megfelelnek a magasabb szintű jogszabálynak. Szerintünk nem.

Az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról a következőképpen rendelkezik:

Az Országgyűlés

felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része,

tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni,

a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (3) A törvény hatálya az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint vadászterületnek minősülő területre – ideértve a zárttéri vadtartás céljául szolgáló területeket is – és a természetes környezetben vadon élő vadfajokra, valamint a zárttéri vadtartó létesítményekben tartott vadfajokra terjed ki.

38/A. § *  (1) *  Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható vadfajok állományának az (5) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati hatóság a szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 37/B. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő – madárfaj esetében csak az a)–f) pontban szereplő – okból engedélyezheti, illetve rendelheti el:

a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,

b) a légi közlekedés biztonsága érdekében,

c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,

d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,

e) egyes vadászható madárfajok – az érintett állomány nagyságához mérten – kisszámú szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében,

f) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében, vagy

g) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntésben meg kell határozni:

a) a vadfajt és az egyedek számát,

b) a befogás vagy elejtés módját, eszközeit,

c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,

d) a tevékenység időtartamát, és

e) a tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját.

(2a) *  Az (1) bekezdésben szereplő engedélyezhető, illetve elrendelhető tevékenységek közül a megfelelő módszer kiválasztása során az állatvédelmi, illetve állatjóléti szempontokat is figyelembe kell venni.

(3) A vadászati hatóság az engedélyes (kötelezett) részére a tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.

(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.

(4) *  Ha a törvény másként nem rendelkezik, tilos

a) a madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása,

b) a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, valamint az így gyűjtött tojások birtoklása még üres állapotban is.

IV/A. Fejezet * 

KÁRT OKOZÓ VAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ VAD ELTÁVOLÍTÁSA * 

74/C. § *  (1) A köz- és állategészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében a 8. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti valamely területen kárt okozó vagy kockázatot jelentő vadászható állatfajok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kárt okozó vad) ezen területen történő befogása és szükség szerinti elejtése az érintett település polgármesterének feladata. A kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság előzetes tájékoztatása szükséges.

(2) A kárt okozó vad elejtése esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell

a) az elejtést végző és a résztvevő személy természetes személyazonosító adatait, a fegyvertartási engedély adatait, vadászjegyszámát,

b) az elejtés tervezett helyét és időszakát,

c) a biztonsági intézkedéseket, valamint

d) a lakosság tájékoztatásának módját.

(3) A település polgármestere az (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot.

Betartották Önök a fenti törvényben foglaltakat is? Véleményünk szerint nem. Rendelkezik-e engedéllyel, aki kihelyezte a ketreceket?

De nem kell állatvédelmi törvény sem ahhoz, hogy belső indíttatásból védjük az állatokat. Levágják körben teljesen a nádat, nehogy elbújjanak a szárnyasok, ha esetleg megtámadja őket valamilyen ragadozó madár, macska vagy egyéb ellensége? Volt szíve valakinek kiadni az utasítást arra, hogy felszedjék a rendkívül színes, különleges mandarin récék faodújait?! Ezek a szárnyasok félénkek, elbújnak, illetve elbújnának, most viszont ott kucorognak, gubbasztanak a tó szélén. Pontosan ezt olvastam róluk: „Nagyon félénk, többnyire a parti növényzetben rejtőzik.” Megszegte valaki az Állatvédelmi törvényt? Olvassák el figyelmesen a fent törvényszövegeket. Megsértették a törvényeket, sérültek a madarak jogai?

Érthetetlen számunkra, hogy amíg más településeken nemhogy nem tiltják az etetést, hanem még eleséget is tesznek ki a kirándulók számára, Nyírbátorban büntetnek érte. A Füzesi Sándor videói látogatókat vonzottak Nyírbátorba, ismertté tették nagyon sok ember számára a várost, még külföldön is, azonban köszönet helyett fenyegetést, tiltást kapott. Hogy jutott el ez a történet egy mindenki számára örömet hozó, a városnak hírnevet adó videózástól olyan mélyre, hogy kijelentsék, nem akarnak baromfiudvart a város szívében, rendet tesznek a Papok rétjén, bírságot helyeznek kilátásba? Eddig rend volt, most bolydult fel ott minden. Néhány idézet a több száz Facebookos kommentből azoktól, akik terveztek idelátogatni:

Idézetek kommentekből:

Julianna Horvath

„Ez felejtős soha többet nem megyünk Nyirbátor közelébe sem az ismerőseimet is lebeszélem az a tó a sok szinű kacsákkal volt szép és vonzotta az embereket”

Józsefné Győri

„Én nagyrabecsülésemet fejeztem ki Nyírbátor vezetésének, mert szép város, sok látnivalóval. Ezt most visszavonom, mert nem tudják megőrizni a városuk vonzerejét, emberségből megbuktak!!!!”

Ilona Szászné

„Szégyen ez a testületre nézve! Most pár száz forint fogja őket kisegíteni, amit talán az etetőkbe dobnak! Hol voltak az etetők a nagy hóban? Hol volt a polármester meg csapata amikor léket kellett vágni? Szégyen pár kacsán akarnak meg gazdagodni? Soha többé nem megyek Nyírbátorba de még azt is lebeszélem aki menni akar!”

Éva Szlávik

„Vajon így lesznek látogatók turisták 🤔 ennyi cirkusz után ?”

Kovács József

„Nem értem ezeket az okostojásokat, kinek ártottak azok a kacsák? Már már országos hírüek , és több látogató, illettve követőjük van (volt),mint a szemben lévő muzeumnak. A környező országokból is követik őket, egyszerüen idegenforgalmi látványoság lett belőlük, egyszerüen idevonzák a turistákat. Olvastam olyat is, hogy sok ember azt sem tudta hol van Nyírbátor, csak amióta a videókat követik, Sajnálom ,hogy ezt a hírverést nem értékeli a Város, pedig nekik egy fillérjükbe sem kerül.”

Ildikó Végvári

„A Széna réten sem lehetnek?....most mi lesz velük? itt Győrben az Adyvárosi tónál (a Plazaval szemben) pár éve az önkormányzat hozott fekete hattyúkat ….a fehér hattyúk ősszel költöttek azt hiszem 4 vagy 5 kis hattyú lett … sirályok is szoktak idetévedni….s vannak vadkacsák, nekik az önkormányzat adott egy kis faházikót búvóhelynek (vagy költőhelynek) s ha jól tudom ez a győri tó egy mesterséges tó…régen korcsolyázni is lehetett rajta (most már nincsenek olyan hideg telek) s a hattyúk és a kacsák is jól megvoltak akkor is rajta, benne….mindig volt egy kis sarok ahol fürödhettek ilyenkor is…..sajnálom, hogy nem tetszik a nyírbátoriaknak (Minden tiszteletem a kivételeké)…..”

Név nélküli

„Sándor ez nem lehet igaz? Ez az önkormányzat nem akar baromfiudvart? Soha nem voltam még a megyébe sem, az idén augusztusba leutaztunk Budapestről-Nyírbátorba mert vágyunk volt hogy a gyerekekkel együtt megismerjük elsősorban a kacsákat! Nekem is nagy élményünk volt, hát még a gyerekeknek! Körbejártuk autóval Nyírbátor egy részét, ami meglepően nagyon szép város, az emberek kedvesek, barátságosak és vendég szeretők. A Bátori várkastélyt, a múzeumot, elindultunk a gyógyfürdőhöz, de nem mentünk be, mert a gyerekek követelték hogy látni akarják megint a kacsákat így legalább 4 órát töltöttünk el a kacsáknál, a gyerekek hívogatták a kacsákat a nevükön, mert együtt nézzük a videódat, olyan élmény volt nekünk, közben megebédeltünk. „

A vad az állam tulajdona. Ki gondoskodott télen a Papok rétjén élő vadkacsákról? Füzesi Sándor. Ki vágott léket, hogy legyen vizük? Csak ő. Ki adott nekik enni? Füzesi Sándor. Tévhit az, hogy nem kell télen gondoskodni róluk. Ajánljuk figyelmükbe Gajdos László a Nyíregyházi Állatpark igazgatójának Facebook videóját a Sóstói kacsaetetésről, csodálatos hétvégi programként, igazi hétvégi élményként jellemzi kicsiknek és nagyoknak a vadkacsák etetését kukoricával, olajos magvakkal, amikor nem találnak takarmányt. Gajdos László hiteles személy a témában. Nyírbátor miért is más, mint Nyíregyháza, a Sóstón élő kacsák? Sok település, ahol etetik az emberek a vadkacsákat a tavakon, miért más, mint Nyírbátor?

Tisztelt Képviselőtestület, Tisztelt Polgármester Úr! A képviselőket nem azért választottuk, hogy becsukott szemmel mindent megszavazzanak. A választóik akaratát kell képviselniük, emellett a törvényekhez igazodó rendeletet kell hozniuk, látniuk kell a közösség akaratát. Hihetetlen, hogy nincs önök között egyetlen állatbarát sem, egyhangulag megszavaztak egy törvénysértő és emberséggel, mindenféle jó érzéssel, a választóik akaratával szembemenő rendeletet.

A hatalommal lehet élni vagy visszaélni. Kérjük Önöket, hogy éljenek vele. Ez a történet már eddig is okozott kárt a városnak és ezután is fog, ha így folytatódik. Nem csak anyagi, hanem erkölcsi károkat is. Valóban a szerencsétlen hibrid kacsák, azok etetése a legnagyobb probléma a városunkban? Erre kell pazarolni az energiákat?

Kérjük, hogy haladéktalanul távolítsák el a madárcsapdákat a Papok rétjéről.

Kérjük továbbá polgármester urat, hogy mielőbb hívjon össze lakossági fórumot és adjon érthető, elfogadható magyarázatot a Papok rétjén történtekre és hallgassa meg a városlakókat.

Kérjük továbbá a fenti törvénysértő rendelet hatályon kívül helyezését. Egészen addig, amíg Füzesi Sándor tevékenysége miatt ismeretlen személyek nem panaszkodtak az önkormányzatnál, a 19/2020. (VII.08.) sz. helyi önkormányzati rendeletben nem volt ilyen rendelkezés. Egyébiránt a fenti rendelet nem vesz ki a tilalom alól még számos olyan helyzetet, amikor jogszerűen kerül közterületre élelmiszer, ezért is törvénysértő és megtámadható. Érdekes módon azonban kiemeli az énekesmadarakat, mint etethető szárnyasokat. Akkor a többi szárnyas szintén a hibrid kacsák sorsára jut? A többi madár etetése tilos? A törvény nem tesz különbséget énekes és nem énekes madarak között. Az embereket nem zavarják sem a hibrid kacsák, sem a nem énekesmadarak.

Kérjük jegyzőnő asszonyt, hogy mielőbb intézkedjen a törvényesség helyreállítása, legfőképpen a madárcsapdák sürgős eltávolítása érdekében, ezt követően kérjük intézkedését a törvénysértő rendelet újra tárgyalása céljából a testületi ülés előkészítése iránt.

A képviselőket pedig kérjük a törvénysértő rendelet hatályon kívül helyezésének az egyhangú megszavazására.

Mi a gyermekeinket az állatok szeretetére, a róluk való gondoskodásra neveljük, a fenti törvények szellemében ez mindenkire kötelező is. Ugyanazokat a jogokat kérjük, mint amelyekkel azok a városlakók rendelkeznek, ahol az állatok védelme, jogainak tiszteletben tartása, az állatok segítése történik."

Baracsi Laura    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével