Miskolc jegyzőjének írt levél, melyben kérjük egy elmaradt környezeti hatásvizsgálat lefolytatását és a lakosság teljeskörű tájékoztatását.
Címzett:
Dr. Senviczki Erika
Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője/ Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala/ 3525 Miskolc, Városház tér 8.
Tárgy: Törvényességi vizsgálat, felelősségmegállapítás és utólagos környezeti hatástanulmány elkészítésének kezdeményezése – Miskolc, Berekalján az egykori Márton bánya területén 2021 és 2024 között végzett tömedékelési munkálatok ügyében
Tisztelt Dr. Senviczki Erika, jegyző Asszony!
Alulírott magyar állampolgárok az alábbi, alapvető jogokat és jelentős vagyoni érdekeket érintő ügyben fordulunk Önhöz.
Miskolcon, Berekalján, az egykori Márton bánya területén mintegy három éven keresztül tömedékelési tevékenység zajlott. A munkálatokat a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. végezte. Az engedélyt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály adta ki, az engedélyeztetés során környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta szükségesnek.
Az eljáráshoz kiadott engedély részletesen rendelkezik az ivóvíz védelméről. A környék vízrajzát a technológia kivitelezhetősége szempontjából vizsgálja, de a lakosságot érintő egyéb szempontokat nem elemzi. Egyetlen szóval sem említi, a területen található talaj szerkezetét; a lehetősége sem merült fel annak, hogy az alkalmazandó technológia a helyi körülmények között milyen módon hathat a természeti és az emberi környezetre. Mivel a területen agyagos talaj található, és az alkalmazott zagyos eljárás óriási mennyiségű víz mozgatását igényelte, ami könnyen vezethetett a talaj elbizonytalanodásához, ezt önmagában aggályosnak tartjuk.
A kivitlezéshez a Honfoglalás park, Szikla és Homok utca közelében lévő kutakat használták, így ezeknek az utcáknak különösen nagy kitettsége az engedélyezés pillanatában is valószínűsíthető volt. Az itt élő emberek fizikai és mentális igényeit figyelmen kívül hagyták, amikor az egykori járatok felett álló házak korából adódó építési technológiák kockázatát nem mérlegelték. A zömmel a hatvanas években épült házak tulajdonosait az építési telkek kiosztásakor nem tájékoztatták az egykori bányáról. A hatvanas, hetvenes években épült házak az akkori engedélyeztetési eljárásnak megfelelően épültek meg, de az egykori bánya napjainkig tartó extrém hatásainak kivédésére nem alkalmasak. Az akkori sunyi eljárás miatt a tulajdonosok az elmúlt évtizedekben már többször szenvedtek hátrányt. Elmondható, hogy a környéken folyamatosan voltak bányakárok, sőt az egész tömedékelési eljárás hivatalos indoka is ez volt. Mindezek ismeretében különleges nyomatékkal merül fel a kérdés: hogyan lehetséges, hogy az engedély kiadásakor a fenti szempontok még csak mérlegelés tárgyát sem képezték?
A hatásvizsgálat elmaradásával a lakosság tájékoztatása is elmaradt, így az itt élő embereknek esélyük sem volt a helyzetüket megfontolni!
A munkálatok következtében csak a Szikla, Csendes és Homok utcák lakóépületeiben 2021 és 2024 között több mint 20 bejelentett, lakóépületeket is érintő káreset volt. A vizsgálatok eredményétől függetlenül elmondható, hogy az elismert károk okának az alábányászást jelölték meg. A környezeti hatástanulmány elmaradása miatt egyéb lehetséges okok csak feltételezésen alapulhattak volna, s így már a folyamat legelején sem volt meg a lehetőség az alábányászáson kívül más okot keresni. A BVHN-nak nem érdeke a káresetek összefüggő vizsgálata, a tömedékelési eljárás következményeit és az esetlegesen elkövetett hibákat nem akarja feltárni és figyelembe venni. A térben és időben egy pontra eső káreseteket különálló eseményekként kezelik, olyan esetről is tudunk, amikor egy ingatlanon belül különböző okot jelöltek meg a lakóház és a melléképület rongálódásának. Fenti szemlélet miatt a nem bejelentett esetek feltárása is elmarad. Álláspontunk szerint a károkozás ténye akkor is fennáll, amikor a károsultnak nincs tudomása az őt ért kárról.
Aggályos a kártalanítási eljárás lefolytatása is. Annak ellenére, hogy a törvény biztosítja, hogy az elismert kár ellentételezése a károsultat feltétel nélkül illesse meg, a BVHN küldött ki olyan papírt, melyben határidőt és feltételeket szabott. Bajba kerül az a károsult is, aki a megállapított összeggel nem ért egyet. A bíróságon kívül egyetlen hatóság sem jogosult a panaszokat megvizsgálni. A bírósági eljárás az elszenvedett kár mértéke miatt szinte vállalhatatlan költségekkel jár a károsultak számára. Összességében elmondható, hogy a kártalanítási folyamat során a károsult előnytelen helyzetben van a károkozóval szemben. A tetemes anyagi kár miatt kimondottan kiszolgáltatott, de semmiképpen nem egyenlő félként tud saját ügyében eljárni.
Környezeti hatástanulmány hiányában a már befejeződött tömedékelési eljárás a természeti- és lakókörnyezetre gyakorolt hatásának széleskörű vizsgálata is elmarad(t), a lakosság tájékoztatása pedig fel sem merül(t).
Egész Berekalján szemmel látható nyomokat hagyott a három évig tartó terhelés. Az utak nem egyszerűen kátyúsak, a felszínük egyenetlen, melynek oka a tömedékelési eljárással egy időben jelentkező, akár azóta is tartó talajmozgás is lehet. (Itt jegyeznénk meg, hogy a tömedékelés alatt rendeszeresen a Szikla utcán kergyesztül érkezett az eljáráshoz szükséges homok, ami önmagában szükségessé tette volna a teljeskörű útjavítást.) Ettől is aggasztóbb, amit nem látunk, amiről nem tudunk, és amit az ügy összetettségét figyelembe véve, úgy véljük, kizárólag az elmaradt környezeti hatásvizsgálat lefolytatása tudna feltárni. Összességében a levonuló tömedékelő csapat rengeteg megoldatlan problémát és nyitva hagyott kérdést hagyott maga után. Nem a lakosság dolga, hogy mindezt szakszerűen leírja, és az összefüggéseket feltárja. Álláspontunk szerint ennek évekkel ezelőtt meg kellett volna történni, erről évekkel ezelőtt tájékoztatást kellett volna kapnunk.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy annak ellenére, hogy a Szikla, Csendes és Homok utcák erősebben érintettek, nem gondoljuk, hogy a probléma erre a néhány utcára lokalizálódik. Az elmaradt környezeti hatástanulmány dolga lett volna az egész térséget figyelembe venni és a környezeti és társadalmi összefüggéseket széleskörűen feltárni. Itt is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a károkozás akkor is létezik, amikor a károsult erről nem tud. Szükségesnek tartjuk, hogy az elmaradt vizsgálat rövid időn belül kerüljön pótlásra, és Berekalja valamint egész Diósgyőr lakosságának azonnali és teljeskörű tájékoztatása történjen meg!
Összefoglalva, közérdekű adatigénylés útján tudtuk meg, hogy az egykori Márton bánya járatainak tömedéklelése előtt nem készült környezeti hatástanulmány. Álláspontunk szerint ez súlyosan sértheti:
- az Alaptörvény XXI. cikkében rögzített egészséges környezethez való jog érvényesülését,
- az elővigyázatosság és megelőzés elvét,
- valamint az engedélyezési és hatósági eljárások törvényességét.
Egy lakóövezeti környezetben, egykori bányaterületen végzett, földtani és talajmechanikai kockázatokat hordozó beavatkozás esetén a hatásvizsgálat hiánya különösen súlyos szakmai és jogi mulasztás lehet. Fentiek alapján ezúton:
- Kezdeményezzük a teljes engedélyezési és szakhatósági eljárás törvényességi vizsgálatát.
- Kérjük annak megállapítását, hogy a környezeti hatástanulmány elmaradása jogszabálysértő volt-e.
- Indítványozzuk független igazságügyi szakértő kirendelését az ok-okozati összefüggés vizsgálatára.
- Kérjük a felelősségi körök egyértelmű feltárását (megrendelő, kivitelező, engedélyező hatóság).
- Kérjük továbbá, hogy a hatóság kötelezze az illetékeseket egy utólagos, teljes körű környezeti és földtani hatástanulmány elkészítésére, amely kiterjed a már bekövetkezett károk vizsgálatára, a jelenlegi kockázatok feltárására, valamint a további károsodások megelőzésére szolgáló intézkedések meghatározására.
- Kérjük a folyamatban lévő és a már lezárult kártalanítási eljárások felülvizsgálatát, mind a megnevezett okok, mind az eljárás lefolytatásának tekintetében.
- Kérjük az érintett lakosság részére a hivatalos, írásbeli tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről. Álláspontunk szerint az utólagos hatástanulmány elkészítése elengedhetetlen a tényleges környezeti és műszaki kockázatok feltárásához, valamint a felelősségi és kártérítési kérdések tisztázásához, ezért kérjük a soron kívüli eljárást, valamint írásbeli tájékoztatásukat a megtett intézkedésekről.
Csilla Dienes Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével