Mondj nemet a József Attila-szobor áthelyezésére!
Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
Emlékszem arra, amikor a III.kerületben a képviselők közös erővel semmisítettek meg egy egyébként remek szobrot több milliós kárt okozva a kerületnek.
Ma már ott tartunk, hogy a hatalmi elit mindent elsöpör, amiben potenciális lehetőségét látja a fejlődésnek.
A tér háború előtti állapotának visszaállításának akkor lenne létjogosultsága, ha a szocialista éra jelképeit akarnák eltakarítani. József Attila nem a szocializmus bűnei közt szerepel. A magyar és a világirodalom klasszikusaként számon tartott költő óriás. 105 éve született, a költészet napját az ő születése napján tartják és még minimum 100 évig tudni fogják a nevét, idézik verseit. Hol lesz akár 30 év múlva a mai hatalmi elit? Ki lesz az, aki egyetlen mondatára fog emlékezni?
El a kezekkel a Józska szoborról!!
Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh, lélek!! Ez a hazám."
(József Attila)
"Nehéz olyan országban élni, ahol az embereknek nincs
humorérzékük, de még nehezebb ott élni, ahol az életet
csak humorérzékkel lehet elviselni."
(Bertolt Brecht)
votipeti
1
A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.
És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt - néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.
A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.
2
Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.
3
Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!...” - megszólítanak.
Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!
... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.
1936. június
Re:
Nagyon remélem, hogy egyszer, ezeket a pökhendi, gőgős, naftalin gondolkodásu urakat hajuknál fogva fogják kirángatni a parlamentből, mint a nemzet megrontóit.
GYÖNYÖRŰT LÁTTAM
Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint nagy darab kő, a valóság.
Ám ez a kő is képletes.
A legjobb, ha mindent kimondok.
Igy oktatnak ügyeletes
és tanulságos napi gondok.
Lám, ösztönöm helyes nyomon
járt, amikor bejött az ember.
„Kikapcsolja a villanyom” -
ez zúgott bennem, mint a tenger.
A kés ott volt az asztalon
- éppen a ceruzám hegyeztem -
ha ezt az embert leszurom,
tudom, mindennel kiegyeztem.
El voltam keseredve. Hát.
Minden sötét és szomorú lesz.
Állat védheti otthonát;
hanem másfajta háború ez.
Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.
A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.
Igy okoskodtam s jónapot
kivánva elhuzódtam oldalt
s este a nyájas csillagok
rámnevettek a teli holddal.
1937. július
Re:
A rendezési koncepció tegye lehetővé, hogy a Kossuth téren maradjon!
Az a "koncepció", hogy az 1944-es állapotot kell visszaállítani, teljesen indokolatlan, hiszen nem volt az egy dicsőséges állapot. De ha mégis valaki ezt dédelgeti, akkor várja azt is, hogy időnként átsétál a téren Horthy kormányzó őfőméltósága, esetleg Gömbös Gyula, sőt Szálasi testvér. Hajrá magyarok!
Az én nevemben, ha kérdeznek,- maradjon József Attila!
... self - murderer - vers ... :
JÓ ZSEF AT TI LA ... sínen
... : 21 gramm ... : N plusz RGY
Re:
Ők lenézik a prolikat és a nyugdíjasokat, lásd: panelproli, nyugger, stb. Ha kicsit mélyebben belenéz a származásukba, legtöbbjük őse ha nem is a panel, de a proli kategóriába tartozott. Ezen nincs mit szégyellni, ezek tények, csak letagadni nem kellene Tegnap már én is tiltakoztam Károlyi Mihály szobrának eltávolítása ellen, én sem tartom helyesnek. A ma fröcsögő véresszájú, büszke jobbosok a lába nyomához nem érnek. Kivétel erősíti a szabályt, de itt senki semmit nem erősít.
| This discussion has been closed. |