Elegünk van Parászkából!

#421: - Re: Re: Re: Re:  

1. "Kedves Kozma Szilárd, szólítson nyugodtan "Kedves Hozzászóló"-nak, de azt is elfogadom, ha Fórumtársnak vagy Vitapartnernek becéz (ennél tovább ne menjünk). "

Nem fogunk tovább menni, legalább is, én, nem megyek sehova sem önnel, mivel, amint azt a feleségem már megírta az álneves vitatkozók, már startból erkölcstelen vitatkozók, tehát nem lehetnek "Partnerek". . 

2. "Egy kérdés: ha Ön soha nem tanulhatta iskolában vagy egyetemen a magyar nyelvet, honnan tudja, hogy mások sosem fedezték fel korábban, amit Ön?"

Újfent a feleségem válaszából tudhatja - ha már ennyire fantáziátlan! - hogy amiért nem tanulhattam iskolában és egyetemen, attól még magyarul beszéltem és gondolkoztam, meg olvastam (Ugyanazokat a szerzőket nagyjából, mint ön is, gondolom, meg sok mást is, am engem érdeket és önt nem esetleg és például.  Majd, amikor az első verseimet leírtam, neki fogtam és megtanultam írni is magyarul, vagyis ebben a magyar nyelvi logikában szabadon gondolkozni. Az eredmény: egyelőre még csak hét megjelent könyv, de a könyveknél sokkal fontosabb életműveim: a gyermekek nőnek és lassan az irodalom terére is vissza térhetek.. De egészen pontosan: a német, a francia és az angol-szász nyelvterületeken élő, kiváló barátokkal rendelkezem, akik biztosítottak, hogy a tudomásuk szerint, még ott sem jelent meg egy olyan univerzális értékű könyv, ami az egyetemes törvényekről szólna, és ami az én számítógépemben vár megjelenésre évek óta. Sajnálom, mert valamennyire műveltnek látszik (legalább is félműveltnek), de önnek is csak azt kell írnom, mint a műveletleneknek, akik  éppen azért tesznek fel nekem, ilyen aljasul alányúlós kérdéseket, mert ugyanúgy tévedésben vannak, mint ön: Nem ma szálltam le a falvédőről. 63-ik évemet taposom, és a szellemi tájékozódást illetően, nem hagytam abba a fejlődést mint a velem egykorúak, sőt! Szóval a további, nem csak szófacsaró, de steril értelem-facsaró, ravaszkodásaira már nem fogok válaszolni.   

3. A gyakorlati valóságra valóban rá ehet érezni statisztika nélkül is, de csak ráérezni lehet, csak megközelítőleg és csak nagyon szűk merítésben.

- Persze, Buddha is és Jézus is, sőt, hogy az ön materialista - spekuláns világában is megforduljunk: Platón és Szókratész is mind csak statisztikát olvasott, onnan merítette a máig meghaladhatatlan meglátásait: Röhejes magbiztossággal irkál ide látszat-igazságokat. 

Tovább "Nem tudom ki ön, hol él, de ha mondjuk Gyergyóban figyelgeti meg a környezetét és érezget rá az erdélyi összképre, (Jelenleg KSZ: Csíkszeredában, de Marosvásárhelyen 5, Nagybányán 3,5, Székelyudvarhelyen 1, és Sepsiszentgyörgyön 0,5 évet éltem. Azon kívül valamikor Kolozsvár volt a szerelmem és életcélom, oda sokat jártam tehát és készültem, de végül máshova kerültem. Viszont van egy Opel Zafirám és járkálgatok Erdély-szerte, arról nem is beszélve, hogy fiatal koromban három évig beszerző is voltam. Azok a költői évek...:) ) akkor nagyon mást érezhet, mint hogyha Déván él, Aradon, Zilahon vagy Máramarosszigeten. Félő, hogy az ön "kis, térségi megfigyelései" egyben kistérségiek is, tehát egy szűkebb területen reprezentatívak, de más jellegű, hagyományú, etnikai és szociális összetételű vidékekre már nem igazak.

- Mondom: önök, materialisták, el nem tudják képzelni, hogy létezik vertikalitás is. Pl. mit szól ahhoz, hogy 23 éve gyakorló asztrológus vagyok és pl. azokból a városokból is kaptam rendeléseket, amelyeket ön felsorolt. (Éppen most látom, hogy levelem érkezett egy volt Máramarosszigeti rendelőmtől, akivel barátsági viszonyba kerültem (Amint azt a rendelőim nagy többségével...)  Vagyis, nekem lehetőségem van az ön által felsorolt tájegységek városaiban lakó és más erdélyi városokban lakó magyar személyek sors-alakító, sorsvonatkozású spirituális - kulturális, tehát morális, na meg az ön laposan materiális szempontjai szerinti helyzetét is, megismerni, még hozzá belülről. Ön tehát hiába törekszik engem hitelteleníteni az eleve erkölcstelen anonim maszkja alól, mert nem fog menni. És egyébként is...Miféle korrekt vita lenne ez ilyen, amely a másik lejáratására játszik, még akkor is ha elárulná a nevét történetesen. Ön tehát semmilyen szempontból nem érdemli meg, hogy vitapartneremnek tekintsem.     .

4. „A Fidesz-túlsúlyt én nem vitattam, erre ráadásul vannak is felmérések. A magyar nyelvet iskolában és egyetemen is tanult emberként viszont mást értek politikai nézet, ideológia, értékrend, és megint mást pártpreferencia alatt. Ugyanaz az adott személy (nevezzük Kedves Marika néninek) szavazhat egyik választáson a baloldali-liberális Gyurcsány Ferencre, a következőn pedig a konzervatív-jobboldali Orbán Viktorra.”

- Na, ez szemen szedett hülyeség! Ez egyáltalán nem így van még Marikánál sem. Még ő sem ennyire gerinctelen. Maximum ezer marikából, hogyha egynél ez megtörténhet. (Esetleg önnél. így lehet ..) 2010-ben nem a Gyurcsány-rajongók szavaztak Orbán Viktorra, hanem a baloldali és az SZDSZ-szavazók maradtak el, a korábban semleges - elmaradó szavazók meg elmentek szavazni és le adták a voksukat a Fideszre. 

„És most kapaszkodjon”

(Hölgyem-uram, ne mind figurázzon itt nekem, az 5 gyermekes majd 63 éves, sokat, nagyom sokat látott ősz-asztrológusnak és több danos karate-mesternek! - Pontosan az ön kis huncut agyalásai miatt kell nekem megfogózkodni!)

meg: ettől „Kedves Marika még lehet, hogy valójában, a lelke mélyén konzervatív baloldali vagy liberális jobboldali értékeket dédelget titokban, csak épp nem talált olyat, aki az ő értékrendjét hitelesen képviselné. Én pusztán ennyit írtam.”

(- Dehogy írt csak ennyit.! Egy csomót nagyokoskodott mindenféle statisztikákról való hablatyolással!)

„és ezért nem gondolom, hogy egy adott párt szimpatizánsainak a számából automatikusan következtetni lehet az általa képviselt értékrendet osztó emberek számára.”

- Persze, mert folyton spekulál, mint Júdás. :)

„És habár nem szavaznának a jelenleg létező konkrét baloldali pártokra, elképzelhető, hogy van annyi baloldali érzelmű, értékrendű erdélyi magyar ember, aki szívesen olvassa, hogy akár egy egész darab balos újságíró is elférjen az erdélyi magyar médiapalettán.”

Én is ezt írtam szóról szóra, csak önnél sokkal egyszerűbben! Ti., hogy  2 - 3 százaléknyi baloldaliságnak helye van az erdélyi magyarság koréban is. És az nem is "Egy darab" balos újságíró (Parászkára céloz, gondolom én. Csak az a baj, hogy nem egy darab Parászka van, hanem legalább százötven, és a Borika mindössze az, aki előbb az apukának, majd a magukat liberálisnak hazudó Budapesti "értelmiségi zsidóknak" a vállaira felállva, kidugta a fejét a balos újságírók tömegéből) Akkor mit mind kel, itt szót és értelmet csórni-csavarni, a tudományosság látszat kristálygömbjével hókusz-pókuszozni?

5. „Az RMDSZ-ről írt véleményével azonosulni tudok, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a jelenség a politika sajátja, és többé vagy kevésbé, de minden létező pártot jellemez: a populistábbakat inkább (ezek tudatosan mondanak nagyot a kampányban), a kevésbé populistábbakat kevésbé, de utóbbiakra is igaz, hogy nem sikerülhet mindent megvalósítaniuk a programjukból.”

- "mennyen mán"..:) "Nem minden sikerülhet" Ezeknek soha, semmi lényes, még a minimális sem "sikerült", mert magasan tojtak arra, hogy sikerüljön. Személyes tapasztalatom van arról, hogy a csíkszeredai bíróságokon (Megyei és városi) lehetett magyarul beszélni, tehát érvelni és ellenérvelni, bizonyítani, magyar nyelvű dokumentumokat leadni, stb. Most meg, 26 évvel a szabad és demokratikus ennyit nem voltak képesek kivívni, nem, hogy a Borika által annyit mocskolt székelyföldi autonómiát, amelyet csak négyévente vesznek elő.     

„Kampányban mindenki ígér, kampány után meg mindenki hátradől egy kicsit. Melyik politikai párt csinálja ezt másként, ön szerint?”

- A Fidesz és a Jobbik! 

6. „Mondja már meg, miért érdekli ennyire a nemem, Szilárd?”

Hogy tudjam legalább Hölgyemnek, vagy Uramnak szólítani. Én ugyanis nyílt tenyerű és nyíltszívű, magyar ember vagyok. 

„Ne feledje: önnek felesége van!”

- Na ettől a szemtelen szellemességétől arra, végeztem magával! Agyő!

„Na jó, viccet félretéve:” .

..Várjunk csak, lássuk csak...hátha.. mégis...

„nem értem, miért akarja a nemem szerint megítélni, amit írok? Más értéke van a gondolataimnak, ha nő vagyok, mint ha férfi?”

- Na persze! Hogy lehettem ennyire naiv, hogy többre is telik az álneves alakoskodótól. Mind egyforma. Tényleg agyő!

#433: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Kedves Névtelen,

Azt írja: "Kedves Viola, én nem tudom mit ért ebben az esetben "moralitás igényesség" alatt," nagyon szépen kérem, hogy hagyja abba a velem, velünk szembeni szemtelenkedéseit. Javítok: morális igényességet szerettem volna írni, de gondolom, önnek nem ez az elírásom okozott értelmezési problémát. Érthetően és időt nem kímélve, részletesen válaszoltam. Nem elég, hogy nem vállalja, hogy ki maga, lehet pszichiátriai kezelésre, szabadlábon levő, keresett gyilkos is, bárki, akárki. Tehát nem elég, hogy ilyen bizonytalanságban tartja a "vitapartnereit", nem elég, hogy szemtelenül alányúl a másiknak, nem elég, hogy azt feltételezi, hogy a másik szűklátókörű, olvasatlan pancser, de most még azzal is előáll, hogy nem tudja, hogy EZ ESETBEN mit jelenthet a morális igényesség. Mi az, hogy ez esetben? Azt, amit minden más esetben, egyenességet, nyíltságot, az alapvető értékek, a tudás, a másik ember egészséges érzelmeinek, intimitásának tiszteletét. Szégyentelen, hogy miközben minket úri módon hárított, hogy márpedig legyen elég, hogy ön egy "Fórumozó" aki a nemét se árulja el, a legpofátlanabb bizalmi helyzetbe hozva magát a házasságunkba mocskolva "viccelődik". Gusztustalan. Míg ridegen rejtegeti magát előlünk, addig útszéli szemtelenséggel visszaélt még azzal az információval is, hogy Kozma Szilárd házas ember. Honnét veszi a bátorságot ahhoz, hogy a névtelenségből ilyen a másik emberhez dörgölőző, a semmiből a másik ember intimitásába belemászó "viccet" engedjen meg magának? A nemét, a kilétét nem hajlandó vállalni, azt írja "Ne menjünk tovább", de szexuális jellegű vicceket enged meg a "vitatársával" szemben? Álljon már meg a menet... Nem őriztünk együtt libát, azt se tudjuk ki maga, s már ilyenekre ragadtatta el magát. Ön ócskán és primitív módon visszaél az anonimitásával.

De most már abszolút nincs kedvem nekem sem az önnel való vitához, mert szerintem nem "ebben az esetben" nem érti mi az a morális igényesség, hanem általánosságban nem érti. És ezt a hiányosságot nem lehet itt pár óra alatt bepótolni, és nincs is amiért ilyenre vállalkozzak.

"egyéni döntés kérdése" - mit akar ez jeleti? Az, hogy valami egyéni döntés kérdése attól még lehet véresen komoly morális kérdés, hadd ne én mondjak példákat egy állítólag egyetemet végzett embernek.

Hát itt óriási morális problémák vannak, amik persze, hogy aláásák az ön bármilyen nemű vélt vagy valós tudását is:

"Ha ön önszántából a családi állapotával érvel, vagy azzal "vág fel","

- Már megint miért nem bírta megállni, hogy ne tegyen negatív feltételezéseket? Miért gondolja, hogy mások azzal, hogy nyíltak, hogy információt közölnek magukról, akkor biztos fel akarnak azzal vágni? Magából indul ki? Ne haragudjon, de meg kell jegyezzem, hogy asztrológusként bőven van abban tapasztalatom, hogy az emberek, direkt azért óvakodnak valamitől, ami egészséges, természetes és normális, mert ő bennük az a szellemi princípium, őserő, az a "tulajdonság" negatív, romboló formában van meg. Ezért vagy kiélik, vagy elrejtik.


"azzal "vág fel",hogy nem végzett egyetemet"

- fölényeskedési, másokat hülyének nézési szindrómában szenved, ebben rendkívüli a fantáziája.

"akkor én ezekre, mint érvekre, regálok."

- sokat érünk vele.

"De nem kérdeztem, nem is ellenőriztem le, hogy igazak-e, mert - nézze el nekem - ön engem, mint magánszemély egyáltalán nem érdekel,"

- nem a magánszemély nem érdekli, hanem a személy, vagyis az információ forrása. Ezért nem is juthat el mély igazságokhoz, és ezért beszél mellé annyit, és lám mégis nevetségesen előítéletes.

"mint vitapartnernek viszont komolyan veszem az érveit, reagálok rájuk."

- sajnos, én ezt nem így látom, hiszen egyrészt bántó előítéletekkel jön, ahelyett, hogy megnézni kivel vitatkozik, és így nem a vita előnyére válik az ön humánusan személytelen elve, hanem el lehetetleníti az értelmes eszmecserét.

"Tehát ha nem akarja, ne írogassa ide ki ön, hány gyerek boldog apja és mit néz a YouTube-on, mert senki nem kérdezte, és nem is önről szól a fórum" - én anya vagyok, nem apa. És muszáj volt kiírnom, hogy Szilárd igenis tájékozott a témában, hiszen az ön hamis feltevését kénytelen voltam megcáfolni. Ne bagatelizáljon itt szemtelenül, hogy én a témától eltérően írogatnék arról, hogy mit nézegetünk a You tube-on, mert az megint aljas inszinuáció, és nem érv...Hány ilyen ordenáré, sértegető hibát kar még elkövetni a humánusnak képzelt vita-elve miatt? Milyen vita az, hogy kérem ön nem hajlandó megnézni, hogy kivel beszél, kinek ír, és neki áll a valósággal homlok egyenest ellenkező, ráadásul lekicsinylő képet alkotni a másikról, s ilyen alapon érvelni! Milyen vita ez kérem? Ez nem vita, ez a hülyeség netovábbja. Ha nem tud ilyen hamis feltételezések nélkül vitatkozni, akkor ne vitatkozzon. Önnek van egy szép eszménye, amit a gyakorlatba nem tud átültetni, ebből kellene levonni a következtetéseket.

Az ön szélsőségesen felületes Mári nénije pedig abszolút nem számít statisztikai szempontból, bármennyire is szeretné, ha ez az elől jancsi hátul juliska típusú gender néven elhírhedtült indentitási-zavar lenne végre az általános, meg mindenféle szélsőséges pszichikai és mentális attitűd.

"mert még egy fiktív szavazó eltévelyedése is katasztrófát jelenthet és felkorbácsolhatja itt a kedélyeket."

- mire gondol? a mellébeszélésre?

"Nem tudom, mi vicces van ezen. Viccelődni inkább ön próbált (persze nem nagy sikerrel), amikor azt találgatta férfi, nő, vagy "kétnemű"-e az, akivel vitatkozik (szerencsére ez az eléggé ízetlen személyeskedés vissza is kereshető)." - Jópofa, hogy összekever a férjemmel. Ez már tényleg őszintén megmosolyogtató, és kifejezetten esendővé teszi a sok fölényeskedése ellenére, dehát ne csodálkozzunk, akinek eltökélt szándéka, hogy nem foglalkozik a vitapartnerei személyével, az bizony hamar ilyen zavaros helyzetbe kerül, hogy összekever, még két különböző nemű és korú, a maga nevét vállaló személyt is, mert ugye neki ezek az adatok nem lényegesek, nem információk, hanem olyasmi amivel egyebet nem lehet csak felvágni, vagyis visszaélni! Azért ezt figyeljük meg, kedves olvasó társak, mert nagyon érdekes paranoid jelenség bújik meg amögött, amit ez az úriember vagy úrihölgy az imént még a racionalitás kedvéért vállalt, haladó eszméjű vita-etikának képzelt... vagyis azt, hogy őt márpedig a magánszemély soha nem érdekli. Elég vicces dolgok sülnek ebből ki, amikor épp nem nagyobb bonyodalmat okoz vele.

"Én ilyet nem feltételeztem, és korrektül elmagyaráztam önnek, hogy miért nem árulom el a kilétemet. Mostmár egyébként ha megpukkad sem fogom, nyugodjon bele. " - nem az én jellemem bizonyítványa, szóval nevetséges, hogy tőlünk akarja megvonni, miközben ön veszít vele legtöbbet, mert így nemcsak a morális igényességet nem fogja tudni felfogni, hogy mi a ménkő is az, de a személyi felelősség szempontjából is komoly hiányosságai maradnak.

"Én azért beszéltem az egyéni ízlésemről, mert úgy érzem, ehhez van jogom."

- az imént még az ilyen megnyilvánulásokat, hogy szereti-e valaki a koriandert a levesbe, a téma off-olásának, magyarul nemhogy elterelésének, de a téma "kinyomásának" titulálta, csak nem tudom, hogy akkor ön teszi meg mégis.

"Egyesekkel ellentétben én nem érzem úgy, hogy egy 1,3 milliós közösség nevében beszélhetnék, és nem is szeretem másokra erőltetni a magánvéleményemet. Ön ezt nem értheti..."

- Vádaskodjon csak a névtelenségéből és az arctalanságból - arra is való az, nem is a tisztességes vitára. Hiába próbált itt bölcs, egyetemes tudású személyként fellépni, de egy éretlen, realizálatlan, önmagával ellentmondóan állandóan személyeskedő, előítéleteskedő embert olvashattunk, aki duzzogva rejtőzködik, és az önmagát vállaló személyektől önkéntelenül irritálódik, azt meg, hogy mások nevében mertem megszólalni egyenesen bűnnek és az én zsarnokságomnak igyekszik beállítani a végére! Miközben éppen, hogy a zsarnoksággal szemben léptem fel és védtem meg azt a (én nem állítottam, hogy 1,3 millió embert) de azokat a százezreket, akiknek egy része részt vett a Székelyek nagy menetelésén és azokat, akik egyetértenek a Székelyek önrendelkezési törekvéseivel, és azzal is, hogy a magyar nemzeti öntudat az nem a Parászka Boróka fantáziáját izgató, höbörgő szélső jobbosoknak az elvetemült ideológiája, hanem olyasvalami, amit minden normálisan érző és gondolkodó ember tiszteletben tud tartani és tiszteletben kellene, hogy tartson, mert a magyaroknak joga van hozzá, és nemhogy nem ártanak azzal semelyik másik nemzetnek, de bármelyik olyan országnak, nemzetnek a jó partnerei lehetnek, amelynek a vezetősége szintén nem elnyomásban és kizsákmányolásban gondolkozik. Kevés olyan öngyűlölő és önsanyargató nép van, mint a magyar, elítélőnek tartom, hogy valaki ezt a magyar hajlamot, még gerjeszti is azzal, hogy a magyarok valódi értékeit, önrendelkezési törekvéseit gyalázza és aljas módon igyekszik bűntudatot kelteni még azért is, ha szülni merünk egy gyermeket, vagy azért is, hogy lélegzünk! És ezzel izony nem vagyok egyedül, mert az emberek, nagytöbbsége, még a magyaroké is, az ő önsanyargató komplexusai mellett is többnyire életpárti! Sőt, erre az életpárti egészséges gondolkodásra biztatni őket szerintem szogálat a nemzetnek, aki teheti tegye meg és segítsen a társainak. Aki meg nem akar segíteni, az legalább ne avatkozzon bele, ne ártson. Menjen oda, ahol segíteni akar és tud.

Bár, az én meggyőződésem szerint, első sorban felelős vagyok a sorsomért, és akkor tehetek a nemzetem sorsáért, és csak ezután tudok igazán hasznosat tenni az emberiségért. Valaki, aki a saját sorsáért nem képes felelősséget vállalni, ugyan mit tehet az emberiségért, ami valóban hasznos, és amivel nem-e árt többet, mint használ. Mint ön, kedves névtelen, nemtelen vitázó a gyakorlatba nem ültetett humánusan személytelen elveivel, aztán nagyon használt a vitának, összezavarta és tönkretette...

Hazaszeretet
(nemetköziség)
(nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván (1885-1960))

1.
"Nem hiszek én soha abban,
Ha akármily nagy szavakban,
S akármilyen egyre-gyakran
Valaki azt hirdeti:
Az egész emberiséget
Szereti; épen ezért meg
A haza mindegy neki.