Elég volt a megfélemlítés politikájából. Amikor a közéletben a nyomásgyakorlás, a fenyegető hangnem és a hatalommal való visszaélés válik megszokottá, az nemcsak az ellenfeleket hallgattatja el, hanem minden állampolgár bizalmát rombolja a döntéshozatalban.
Az Országgyűlésnek ezért népszavazást kell kiírnia a megfélemlítő politikai gyakorlatok elutasításáról, és egyben meg kell kezdenie a parlamenti felelősségre vonás nyilvános, határidőhöz kötött eljárását. Ha a hatalom következmények nélkül marad, a félelem normává válik, és a közpénzből működő intézmények egyre kevésbé az emberek érdekeit szolgálják.
Ez az ügy nem elvont politikai vita. A megfélemlítés légköre visszafogja a megszólalást, gyengíti az ellenőrzést, és azt üzeni a választóknak, hogy a kérdezésnek ára van. Ilyen körülmények között sérül a szabad véleményalkotás, a tisztességes vita és a demokratikus elszámoltathatóság is.
A megoldás világos: a parlamentnek vissza kell adnia a döntés jogát a nyilvánosságnak, és ki kell mondania, hogy a fenyegetésre épülő politika nem elfogadható. A népszavazásnak pontos, közérthető kérdésről kell szólnia, hogy minden választó véleményt tudjon mondani arról, elfogadható-e ez a gyakorlat.
Követeljük, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre a népszavazás kiírását, és hozzon létre átlátható parlamenti vizsgálatot az érintett döntések és felelősségi körök feltárására. A demokrácia ereje nem a megfélemlítésben, hanem az elszámoltathatóságban van.