A közérdek építészete – 10 pont a magyar építészet megújításáért
A magyar építészet hosszú ideje kettős válságban működik. Egyszerre gyengült meg a szakmai autonómia és az építészet iránt érzett közbizalom. Az építészetet egyre inkább adminisztratív, politikai és gazdasági szempontok irányítják, miközben háttérbe szorult a minőség, a nyilvánosság és a szakmai vita kultúrája.
A 2026-os választások eredménye lehetőséget teremt arra, hogy újragondoljuk a magyar építészeti közélet működését. Nem pusztán intézményi korrekciókra van szükség, hanem szemléletváltásra: nyitottabb, átláthatóbb és szakmaibb rendszerre.
Az elérendő főbb célok a következők (a részletes kifejtés az alábbi google drive fájlban olvasható):
https://drive.google.com/file/d/15FwX9KIvtCMB5rpxWFWe4Qjq0U7XAqQ-/view
1. Az építészet társadalmi ügy
- az építészeti kultúra közvetítésének fontossága,
- működő civil és szakmai szervezetek, mint a KÉK és a MÉSZ fontossága,
- a magyar építészet nemzetközi jelenlétének erősítése.
2. Építészeti közélet
- alapvető érdek a helyi szakmai közösségek megtartása,
- regionális, önszerveződő szakmai műhelyek létrehozása.
3. Méltányos és átlátható díjazás
- országos szinten érvényesíthető díjszámítás kidolgozása a minimáldíj meghatározásával együtt,
- a méltányos és átlátható díjazás legyen a minőség egyik alapfeltétele.
4. A közbeszerzési rendszer reformja
- a közbeszerzési eljárást építészeti tervezési feladatok esetében kerülni kell,
- az árverseny önmagában nem alkalmas építészeti minőség létrehozására,
- amennyiben a közbeszerzési eljárás kivételes esetben elkerülhetetlen, az egyedi feltételek referenciafeltételeit mindenképpen kezelni kell szakmai alapon.
5. A tervpályázat visszaállítása
- nincs építészeti minőség nyílt szakmai verseny nélkül. Ez a fiatal építészek munkához jutásának fő lehetősége, részvételüket a pályázati rendszer egyszerűsítésével biztosítani kell,
- a tervpályázat nem adminisztratív teher, hanem a közérdek egyik legfontosabb garanciája.
6. Egyszerűbb építési jogrendszer
- az építési szabályozás mára túlbonyolított,
- az építési törvényt, a TÉKA-t és a kapcsolódó szabályozásokat újra kell gondolni, és egyben egyszerűsíteni.
7. Működő hatósági rendszer
- az építési engedélyezési eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie,
- a személyes ügyintézés lehetőségét meg kell őrizni.
8. Főépítészek és tervtanácsok
- a főépítészi szerep ne legyen ízlésdiktátum,
- a tervtanácsok működését átláthatóvá és szakmailag ellenőrizhetővé kell tenni.
9. Az akadémiai rendszer újragondolása
- két párhuzamos művészeti akadémia hosszú távú fenntartása szakmailag és gazdaságilag is nehezen indokolható,
- a közpénzből finanszírozott intézményeknek átláthatóan, számon kérhetően kell működniük.
10. A kamara szerepének újradefiniálása
- a Kamara felelősségvállalásának megteremtése, feladatköreinek egyértelmű szétválasztása, mert jelenleg a szakmai, jogi, kulturális funkciók keverednek,
- a Kamara tagjai irányában vállalja fel érdekeik védelmét.
építészet jövőjének alapja a szakmai függetlenség, az átláthatóság, a minőség és a közérdek. Az építészek véleményét a lakhatási, oktatási, egészségügyi, közlekedési és más fontos fejlesztések tervezésekor is figyelembe kell venni.
Czigány Tamás CZITA Építésziroda
Dajka Péter Puhl és Dajka Építész Iroda
Dévényi Márton MARP Építész stúdió
Fajcsák Dénes Arkt Építész Stúdió
Gunther Zsolt 3h építésziroda
Kertész András Tibor Avant-Garde Építész Stúdió
Nagy Iván NXP.A
Román László LEN Architects
Schüller Ferenc Schüller és Társai Építésziroda
Vincze László V+L Stúdió
Wéber József Wéber Építész Iroda
Kapcsolatfelvétel a szerzővel