Petíció a Jégkármérséklő rendszer (JÉGER) leállításáért

Petíciónk célja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett jégkármérséklő rendszer leállítása, majd megszüntetése.

Az eddigi megfigyelésekre alapozva azt tapasztaljuk, hogy a JÉGER rendszer működése összefügg a csapadék szélsőséges eloszlásával.

A jégkármérséklő generátorok által kibocsátott ezüst-jodid a felhőzetet teljesen szétoszlatja és az esőt is meggátolja, látványosan a felhők teljesen semmivé válnak.

Továbbá a gép automata üzemeltetése is teljesen elfogadhatatlan – hiszen egy több száz kilométerről központilag indított generátor lehet, hogy épp teljesen feleslegesen működik egy-egy körzetben – hiszen még felhőzet sem alakult ki.

Tiltakozunk az ellen, hogy csupán a NAK honlapján van egy riasztási térkép került közzétételre színekkel, de a pontos bekapcsolási szabályzat nem publikus.

Kérjük, hogy tegyék nyilvánossá a hatóanyag-elszámolást.

Kérjük a környezetvédelmi hatóságokat, hogy vizsgálják meg a rendszer eddigi káros hatásait.

Álláspontunk szerint, nem mérhető, hogy pontosan ki, mikor, mennyi ezüst-jodidot engedett a levegőbe:

• A manuális generátoroknál a kezelés „kockás füzetben” vagy hasonló helyi naplózással történik, nincs központi, digitális, auditálható rendszer (GPS + időbélyeg + mennyiség automatikus rögzítése).

• Az automata generátoroknál központi bekapcsolás van, de a részletes üzemnaplók (generátoronkénti üzemidő, pontos fogyasztás) nem elérhetők a nyilvánosság számára.

• Csak összesített üzemórák jönnek ki utólag (pl. 2024-ben ~188 ezer üzemóra országosan), de ez nem elég a felelősségre vonáshoz vagy a környezeti terhelés valós értékeléséhez.

Ez egy közpénzből (agrárkár-enyhítési alap) finanszírozott, országos rendszernél elfogadhatatlanul alacsony átláthatósági szint. Független audit vagy közérdekű adatigénylés esetén is gyakran csak összefoglalókat adnak ki, nyers adatokat nem.

Véleményünk szerint a JÉGER rendszer környezeti kockázata, a súlyos átláthatatlanság és túlműködtetés miatt inkább árt, mint használ, különösen, ha a NAK nem hajlandó teljeskörűen elszámolni.

Ami hiányzik vagy nem átlátható:

• Nyers, részletes adatok (pl. generátoronkénti üzemidő, pontos ezüst-jodid felhasználás mennyisége, talaj-/vízminták nyers eredményei hosszú távon).

• Független, külső intézmény (nem NAK által fizetett) által készített hosszú távú tanulmányok az országos rendszer hatásairól (csapadék-átrendeződés, akkumuláció, szupercellákra gyakorolt valós hatás).

• Nyilvános költség-haszon elemzés, ami tartalmazza a teljes társadalmi költséget (agrárkár-enyhítési alapból fizetik).

• Olyan adatok, amelyek esetleg mutatnák a rendszer korlátait vagy kudarcait (pl. szupercellás események részletes elemzése).

Ez tipikus „üzemeltetői transparencia” probléma: a kamara védekezik a kritikákkal szemben (jogi lépések, kommunikáció), de nem tárja fel azokat az adatokat, amelyek kérdéseket vethetnek fel a rendszer fenntarthatóságáról. Fórumokon, Facebookon és gazdai körökben sokan pont ezt kifogásolják évek óta.

A világon nincs pontos mása ennek az országos lefedettségnek, főleg nem talajgenerátorokkal ilyen sűrűn. Ez önmagában indokolja az óvatosságot és független, átlátható monitorozást.

A petíciót aláírók kérik a JÉGER jégkármentesítő gépek használatának megszüntetését és leszerelését.