Pszichikai erôszak megélése

• A nevem Dr. Husztig Róbert. Pap vagyok, jelenleg külföldön oktatok.

  Azért fordulok Önökhöz, hogy megosszam személyes történetemet, és hangot adjak azoknak, akik az egyházon belül lelki vagy hatalmi visszaélést vélnek átélni. Körülbelül egy évtizedig lelkipásztorként szolgáltam. Szívügyem volt a szegények, családok, fiatalok segítése és közösségek építése. Idővel azonban azt tapasztaltam, hogy egyes vezetőkben ellenérzés ébredt a szociális munkám és az emberekhez való közelségem miatt. A hozzáállás fokozatosan megváltozott felém, és úgy éreztem, egyre nagyobb nyomás nehezedik rám. Az évek során több olyan helyzetet éltem át, amely számomra megterhelő és megalázó volt. Beparancsoltak egy kis terembe, ahol kaptam egy borítékot egy város nevével és két személy nevével. Az egyik személy a teremben azt mondta, ne vigyek sok ruhát, csak egy jó megbeszélésre megyek. Feltettek kíséretben egy vonatra, és annyit mondtak, hogy ott majd megkapom a további utasítást. Amikor megérkeztem, kiderült, hogy nem megbeszélésre küldtek, hanem átvertek: feljelentettek egy rossztakaró rendellenességgel, és ezt be kellett volna bizonyítani. Amikor nem találtak ehhez elegendő tünetet, édesanyámat is felrendelték, és kellemetlen kihallgatásnak tették ki jelenlétemben. A diagnózis negatív lett, mégis évekig mobbingoltak. Előfordult, hogy anyagi károm keletkezett, ha románul imádkoztam a Miatyánkot. Gyakoriak voltak az olyan megjegyzések vagy viselkedések, amelyeket személyesen bántónak, megalázónak, sőt mobbing jellegűnek éltem meg. Például egy ünnepi ebéden részt kellett vegyek, ahol azon gúnyolódtak, milyen rossz, ha valakinek beteg ismerőse van, főleg ha bipoláris, hisz „olyan szomorú”. Diagnózisleleteim vannak a tübingeni klinikáról, amelyek igazolják, hogy minden eredmény negatív volt az említett kellemetlen felek megjegyzései ellenére; a leletek továbbítva lettek a megfelelő hatóságoknak. A környezetemben sokszor tapasztaltam olyan légkört, amelyben úgy éreztem, mintha lekicsinyelnének, vagy nem vennék komolyan a lelki szükségleteimet. A mindennapokat gyakran átitatta az irónia, a gúny vagy a beszólások, amelyeket nagyon nehéz volt feldolgoznom. Mindezek következtében mély lelki válságba kerültem. Próbáltam hivatalos utakon segítséget kérni többször is. Úgy éltem meg, hogy évekig nem érkezett valódi megoldás. Ezért éreztem úgy, hogy kénytelen vagyok elhagyni az országomat. Fel lettem függesztve. A felfüggesztésem végül súlyos depresszióhoz vezetett, és később egy párkapcsolat adta vissza életerőmet. Mára sikerült mindenkinek megbocsátanom. Nem szeretnék senkit megvádolni vagy rossz hírbe hozni. Egy másik közösség jelenleg vizsgálja az esetemet, hogy tisztázza, történhettek-e olyan visszaélésszerű helyzetek, amelyek hozzájárultak a lelki állapotom romlásához. Ezért kérem az Önök támogatását: aláírásukkal segítsék elő, hogy a jövőben senkinek ne kelljen kiszolgáltatottságot, megalázottságot vagy lelki bántalmazást átélnie – bármely egyházi közösségben. Egy átláthatóbb, emberibb és igazságosabb egyházért kérem a támogatásukat.

Dr Husztig Róbert    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével