Méltányos szippantasi díjakat Debrecenben!

Nyílt levél Kósa Lajos polgármesternek

Rezsicsökkentés és az ivóvízbázisok védelme? Vagy éppen vissza a pottyantós korszakba?

Kritikai észrevételek és konstruktív javaslatok a szennyvízszállítási díjszabás átdolgozásához

A debreceni szennyvízszállítás díjainak idei háromszorosára emelése az érintettekben, így bennem is kiütötte a biztosítékot. A városvezetés a panaszok áradata és a civil felzúdulás hatására a szabályozás újragondolását ígérte. Az érintettek nevében ehhez kívánok néhány észrevétellel és javaslattal hozzájárulni.

Előzmények

Debrecen mintegy 92 ezer vezetékes ivóvízzel ellátott fogyasztói helye közül 85 ezer csatlakozik a szennyvízhálózatra, a hírek szerint mintegy 2000 ingatlantulajdonos nem csatlakozott rá a hálózatra, noha az ki van építve a lakókörzetében, és mintegy 5000 fogyasztóhely Debrecen bel- és külterületén nem tud csatornahálózatra csatlakozni, ezért kénytelen a keletkező szennyvizet összegyűjteni, és elszállíttatni.

2012. végéig a csatornával ellátott fogyasztóhelyeken mintegy 200 Ft/m3 volt a csatornadíj, a csatornázatlan és nem csatornázható fogyasztóhelyeken pedig szintén a vételezett víz mennyisége szerint kellett a folyékony hulladék szállításért fizetni, bruttó 380-420 Ft/m3 díjat. Ez azért volt méltányos, mert minden elfogyasztott, és potenciálisan szennyvízzé váló víz köbméteréért ki kellett fizetnie minden fogyasztónak a szennyvízkezelés díját, akkor is, ha esetleg a szennyvíz összegyűjtése nem volt megfelelő, és esetleg a szivárgó aknát csak igen ritkán, vagy éppen sosem kellett szippantatnia. Azok viszont, akik szabályos szennyvízaknát vagy tartályt telepítettek, bátran hívhatták a Szolgáltatót, mert a vízdíjban rendezett szennyvízszállítási díj alapján bármikor elszállíttathatták a szennyvizet. Tehát ez a szabályozás, az egyenletesen és igazságosan elosztott szennyvízdíjak miatt egyáltalán nem ösztönzött a környezetkárosításra, noha azt sajnos nem is szüntette meg.

Ugyanis a nyilvános adatokból kiderül, hogy a nem csatornázott fogyasztóhelyekről már évek óta a vételezett víznek csak kisebbik hányada, esetenként csak töredéke kerül összegyűjtésre és elszállításra. Például 2006-ban a nem csatornázott fogyasztási helyeken elfogyasztott mintegy 1,2 millió m3 ivóvízből csupán 500 ezer m3 szennyvíz került begyűjtésre, ami mintegy 40 %-os arány volt. (Forrás: http://www.debreceni-vizmu.hu/szennyviz/szennyviz.html) Alighanem ma sem jobb ez az arány.  A becsatornázható, de nem csatlakozott fogyasztási helyekre ezért vetették ki a talajterhelési díjat, illetve vonták meg a szennyvízdíjra adott önkormányzati kedvezményt.

A tavaly alkotott 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról viszont elrendeli, hogy a keletkezett és elszállított szennyvíz származását nyomon kell követni, ezért a fogyasztási hely adataival együtt kell átvenni, hogy rögzíteni lehessen, a fogyasztási hely mennyi szennyvizet szállíttat el (és mennyit nem). Az új szabályozás így lehetővé teszi, hogy a nem begyűjtött szennyvíz után a fogyasztóra talajterhelési díjat vessenek ki.

A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete az eddig a vízszámlában a fogyasztott vízzel együtt kiszámlázott szennyvízszállítás díjat három-három és félszeresére  1041 ill. 1327 Ft/m3-re emelte, és egyúttal elrendelte, hogy a fogyasztónak a helyszínen a Vízművel szerződött szippantási szolgáltatónak fizessen, és aláírásával igazolja az elszállított szennyvíz mennyiségét.

Problémák, kérdések, javaslatok

Ez az új gyakorlat azonban számos kérdést vet fel, mind a törvény és a rendelet eredeti céljának megvalósulását tekintve, mind pedig fogyasztói, fogyasztóvédelmi szempontból.

1. Jelen szabályozás kontraproduktív. A törvény és a rendelet eredeti célja többek között az ivóvízbázisok védelme, tehát az, hogy minél kevesebb káros anyag, például szennyvíz jusson vissza a talajba és károsítsa az ivóvízkészleteket. Ehhez képest a szennyvízkezelés- és szállítás díjának az említett kiszervezése a számlából és a fogyasztott víz helyett az elszállított szennyvíz mennyiségéhez kapcsolása éppen az eddigihez képest is rontani fogja a szennyvíz begyűjtésének és elszállíttatásának hatékonyságát, hiszen még azt is a saját telken belüli, szabálytalan elszikkasztásra ösztönzi, aki eddig törvénytisztelően elvitette a szennyvizet. Lásd: ma többen megtagadták a megrendelt szolgáltatás igénybevételét, miután szembesültek a fizetendő összeggel. Aki pedig eddig nem szippantatott, azt ez a rendelet még jutalmazza is, hiszen még a vízszámlájában sem fog jelentkezni a szennyvízdíj. Tehát az eredmény: vissza a pottyantós kerti vécék korába?

Hozzáteszem, Budapesten éppen az idei évtől tértek át az eddig nálunk jól működő vízfogyasztás alapú szennyvízszállítási díj-elszámolásra, arról a szippantásonként fizetett díjról, amire most tért át a debreceni városvezetés a rendelet megalkotásával. Mintha nálunk fordítva forogna az idő kereke.

Ezért javasoljuk a korábbi, a felhasznált víz mennyiségéhez kapcsolt szennyvízszállítási díj visszaállítását.

2. Elszámolási anomáliákat okozhat. Az új rendszer azt tételezi fel a fogyasztóról, illetve az ő felelősségébe utalja, hogy az elszállíttatott szennyvíz mennyiségét ellenőrizze, de legalábbis jóváhagyja aláírásával. Holott aki látott már szippantós autót, az tudja, hogy az nem olyan mint egy konyhai mérőedény precízen beosztott mércejelzésekkel, amin egy háziasszony is kiismeri magát. Miért kellene egy átlagos vízhasználónak ebben járatosnak lennie. Márpedig ha megrendel egy 5 m3-es szippantást, mostantól figyelnie kell, hogy üresen érkezik-e a szállító jármű, és valóban annyi szennyvizet visznek-e el tőle, hiszen ez után fizet kemény összeget, valamint ez alapján kellene igazolnia, hogy valóban el is vitette a felhasznált vizet. Holott a törvény inkább a Szolgáltató kötelességeként írja elő, hogy számon tartsa a beszállított szennyvíz mennyiségét, amire az ürítő telepen meg is van a megfelelő eszköz, hiszen eddig is lemérték a beszállított szennyvíz mennyiségét, és ezt ezután is meg tudják tenni, csak éppen a megrendelő fogyasztó kódjához kellene hozzárendelni a beszállított mennyiséget és azt regisztrálni a Vízmű rendszerében. Aki pedig nem szállíttat, de fogyaszt vizet, arra kiszámlázni a talajterhelési díjat. A szennyvízszállítás és kezelés költségeit pedig arányosan elosztani az érintett fogyasztók között. A megrendelőnek a helyszínen maximum a szolgáltatás elvégzését kellene nyugtáznia, mint eddig, a mennyiséget regisztrálja a Szolgáltató, a Vízmű.

Ez azért is fontos, mert egy jogvita esetén a megrendelő, aki jóhiszeműen írja alá a mennyiség igazolását, és nem tudhatja ténylegesen, mennyi az annyi, könnyen a vele szerződött Vízmű, és a Vízművel szerződött szállítási szolgáltató közötti jogi senkiföldjén találhatja magát. Hiszen ő a szippantósnak fizetett, neki írta alá a mennyiséget igazoló szállítót, de valójában a Vízművel áll jogviszonyban, és a Vízmű igazolja, hogy nem károsítja a környezetet.

Ezért sokkal tisztább helyzetet teremtene, ha továbbra is a számla tartalmazná a szennyvízdíjat és akár tájékoztatásul a beszállított szennyvíz mennyiségét is. Így legalább tudná a fogyasztó, hogy van-e tennivalója aknája korszerűsítése kapcsán.

3. A díjemelés mértéke elviselhetetlen, aránytalan és diszkriminatív. A jelenlegi szabályozás azt az 5000 fogyasztót, aki nem tud rákötni a csatornára, aránytalanul megterheli azokkal szemben, akiket érintettek az eddigi csatornafejlesztések. Az új törvénynek szerintem nem az a célja, hogy azokat büntesse, akik nem olyan helyen laknak, ahol már kiépült a csatorna, hanem hogy környezettudatos vízhasználatra ösztönözzön. Így viszont a fentebbiek értelmében azokkal fizettetik meg a szennyvízszállítás természetesen a csatornánál drágább árát, akik eddig is szállíttatták, holott ezt egyenletesebben kellene elosztani. Miért nem volt arányosabb, ha ez az 5000 fogyasztó az eddig is átlagosan felhasznált mintegy évi 600 ezer m3 víz után arányosan fizetett mondjuk 500 Ft/m3 szennyvízdíjat, azaz 300 millió forintot a Vízműnek, mint ha a beszállított, maximum 200 ezer m3 után fizet a környezettudatos kisebbség ugyancsak 600 millió forintot az új háromszoros díjakon. Ezért tartom aránytalannak és diszkriminatívnak az új szabályozást. Akik belülről ismerik a rendszert, nem tagadhatják, hogy így van. Továbbá azért is mert ez a mérték túlmegy minden ésszerű határon, és nem hiszem, hogy egy fogyasztót lehet egyoldalúan ilyen helyzetbe hozni, ráadásul pont olyan alapszolgáltatás terén, mint a víz és szennyvíz, ahol még csak alternatív megoldások sem igen jöhetnek számításba. Állampolgári jogot sértőnek tartom ezt az új szabályozást.

4. Felmerül a jogtalan, kétszeri díjbeszedés lehetősége. A Vízmű szolgáltató elmulasztotta a lakosság érintett részének érdemi tájékoztatását, amelyet a számlalevelekkel együtt megtehetett volna, ahelyett, hogy néhány rádióközleményben és egy rövid újsághírben értesíti a vele szerződéses viszonyban lévő fogyasztókat. Ezért azok, akik akár többhavi szennyvizüket az 2013. január 16-án szállíttatták el, már meg kellett fizessék az új helyszíni díjat. De kérdezem én: mivel a 2012. december 10-ig történt fogyasztásról már elkészült számla tartalmazza a szennyvíz díját is, aki december 10. előtt szippantatott utoljára, annak a mostantól elvitt szennyvízének díja már részben ki lett számlázva. Egy szolgáltatásért pedig nem törvényes kétszer bekérni a díjat.

Összefoglalás, javaslatok

Mindezek miatt az új törvény eredeti szándékával épp ellentétes hatásúnak, a vízbázisok további károsodását előidéző hatásúnak tartom a helyi szabályozást, módszerét, a díjak emelésének mértékét pedig elviselhetetlen mértékűnek, aránytalannak és diszkriminatívnak tartjuk, amely a fogyasztói és állampolgári jogok sérelmét okozza több ezer debreceni kisgyermekes család esetében.

1. Javasoljuk ezért, hogy a Városvezetés csak a Vízmű honlapján közzétett és deklarált mértékű (4,85 %-os) emelést érvényesítse a szennyvízszállítási (szippantási) díjakban, és ne terhelje aránytalanul a szippantást eddig is igénybevevőkre szolgáltatás díját, hanem arányosan ossza meg a lakosság és az Önkormányzat között, hiszen a csatornázatlanság nem lehet oka, alapja diszkriminatív díjszabásnak.

2. Javasoljuk továbbá, hogy a beszállításra kerülő szennyvíz mennyiségét a Szolgáltató, a Vízmű regisztrálja és kapcsolja össze a fogyasztási hely adataival és hasson oda, hogy a környezetterhelést okozó fogyasztók a továbbiakban ne illegális módon kezeljék a keletkező szennyvizet. Ez valóban mindannyiunk közös érdeke, de a jelenlegi szabályozás ezt nem segíti elő, ezért ennek azonnali, méltányos és alapos felülvizsgálatát kérjük.

 

Debrecen, 2013. január 16.

 

Az 5000 debreceni csatornázatlan lakóingatlan tulajdonosa nevében:

Répás László

4002 Debrecen, Feketerét u 31/1.




Script executed with success this is not html: Array ( [type] => 2 [message] => Trying to access array offset on value of type null [file] => /home/petitions/public_html/sign_petition.php [line] => 31 )