A szülői elidegenítés ellen

Szülő s Gyermek(ek) közti elidegenítés ellen

Egy gyermek-elhelyezési vitában sokszor a hatóságok nem a gyermek érdekében döntenek, hanem a szerint ki él vissza hatásosabban a gyermekkel és zárják ki közös gyermekük életéből a másikat, amivel elidegenítik a gyermek-szülő közti kapcsolatot és végtelenségig provokálják a másik fél érzelmi szintjét. Ez súlyosan károsan hat mind a szülőkre, de legfőképp a gyermekre, ami egész hátralévő életét s viselkedését befolyásolja.

A PAS- és DRMMS- szindróma valós veszély. Egy olyan tudatállapot ahol akaratlanul- akarva bántják gyermekünket az által, hogy felhasználják és akadályozzák azon jogát, hogy családtagjaival - másik szülőjével, nagyszüleivel, testvéreivel, rokonokkal - kapcsolatot tartson s ápoljon.

Ezen viselkedés minta, amivel a bírósági végzés előtt s után is visszaélnek meghatározó lesz a gyermek életében, hogy ő hogyan kezelje a helyzeteket, s milyen felnőtté váljon. Ez által nem lesz teljes értékű, felelősség tudatú felnőtt.

A kapcsolattartás akadályozását a törvény csak akkor bünteti, ha az hosszabb időn át történik, s jogerős végzés van róla kinél van a gyermek felügyelete. Ehhez képest a jog azt írja elő, a gyermekkel senki nem élhet vissza, s nem akadályozhatja másik szülőjével a kapcsolatát, azt csak bíróság teheti meg. Amíg nincsen jogerős végzés a kapcsolattartás szabályozásáról addig mindkét szülőnek teljes körű felügyeleti joga van gyermeke felett, vagyis akkor találkozhatnak, amikor akarnak, s azt senki sem akadályozhatja. Ennek ellenére mégis megtörténik, s a hatóságok ezt nem veszik figyelembe, s nem járnak el az akadályozó féllel szemben.

Változtatásra van szükség s követeljük, hogy a közös felügyeleti jog a válás s gyermekelhelyezés után is fennmaradjon, valamint járjanak el a törvény teljes szigorával az ellen, aki akadályozza a gyermek-szülő közti kapcsolatot bármilyen módon. Ezen viselkedés minta GYERMEKEK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜLJÖN!

Mivel veszélyezteti a gyermek értelmi, érzelmi, lelki fejlődését, hogy a gyermek nem érti miért nincs ott az a személy, aki eddig megszokott volt életében s hiányolja.

 

Sürgős változtatásokra van szükség a Családjogi törvények terén, bár az új Ptk. többlet jogokkal ruházta fel végre az elvált s kapcsolattartó felet, de továbbra is sok tekintetben hiányos s nem megfelelően kezeli a csonka családosok életét.

 

 

 

 

A civil öntudat polgári engedetlenségének joga folytán!

Magyarországon jelenleg hatályos jogrendszer alapelveinek kötelességei megvédeni az ember s család szentségének és sérthetetlenségének biztonságát. Ennek betartása morális s egyetemleges felelőssége és kötelessége mindenkinek. Az emberi és polgári jogok alapvető fontossága az élethez-, szabadsághoz-, biztonsághoz-, méltósághoz (rangjának kijáró tisztelet és elismerés) való jog és az embertelen (könyörtelen, szörnyű, becstelen) kegyetlen, megalázó és megszégyenítő bánásmód tiltása, annak megakadályozása sérthetetlen és elidegeníthetetlen magán-, és családi élethez való jogai. Valamint a gyermekek mindenek felet álló érdekei.

A jelenleg hatályos jogok és bírósági eljárások alapján a szülőknek egyforma jogai s kötelességeik vannak a család és gyermek között, amíg jogerős végzéssel nem szabályozzák, korlátozzák az egyik fél javára s a gyermek illetve a másik fél sérelmére deklarál. Ez alatt egyik fél sem élhet vissza represszív (akadályozó, jog gátló) magatartással, ami jó erkölcsbe és morális felelősség értékrendszerébe ütköző.

Kérjük a hatályos törvények betartatását, mert addig, míg nincsen bírósági végzés az egyik fél él vissza és sérti magatartásával a törvényi előírásokat majd ezek alapján a bíróság korlátozza a szülők, nagyszülők, rokonok kapcsolattartását a gyermekkel, amit akár évekig marasztal majd véglegesítik nem foglalkozva az addig keletkezet hátrányos következményekkel. Ez által mindvégig sérülnek a gyermekek mindenek felet álló érdekei és jogai. Nem beszélve a hozzátartozók méltóságáról és jogaik sérüléseiről.

Felháborító és megalázó a családtagok (apa, anya, testvérek, nagyszülők, rokonok) részéről a jogrendszer alkalmazóitól ezen viselkedések jogsértő s joggal való visszaélő magatartása. Miszerint el kell viselni s nyugodtan tűrni, hogy magánéletünket, becsületességünket elmondások alapján rágalmazza, korrumpálja, érzelmi empátiával zsarolja a másik fél, s utána még vissza is éljen vele. Indokolatlan eljárásokat, feljelentéseket tegyen ellene, amíg az eljárás menete le nem zárul s jobb esetben érvényesüljenek (évek múlva) a megfelelő jogszabályok betartatása. Addig olyan értelmi, érzelmi, erkölcsi veszélyeztetésnek, elidegenítésnek téve ki a gyermek személyiségét, ami már káros s visszafordíthatatlan ez által akár értelmetlenné is válik az eljárás.

Az ezen jogkörben a bíróság alá tartozó feladatot ellátó és betartató szervek (szociális hivatal, gyámügy, gyermekvédelem, gyermekjólét) többször sem mernek fel lépni, szankciókat alkalmazni a jogsértéseket elkövető ellen s a bíróságra hagyja a döntést. Ezáltal is mulasztásokat elkövetve és elfogultságot tanúsítva a gyermek és s másik fél sérelmére.

Követeljük:

- kötelező legyen a szószerinti rögzítés a perekben s a bíróság félrevezetését (bizonyítottan valótlan állítása vagy tagadása) azonnali szankciók sújtsák.

- az ítélethozatal ne a peres felek bizonyítása alapján, hanem a bíróság teljes körű eljárásának feltárásával történjen.

- a szülő bírósági perig tanúsított magatartása egyértelmű jelzés személyéről, s indítékairól, amit azonnal figyelembe kell venni s szankcionálni a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

- a gyermekek közös felügyeletét 14 éves koráig (a szülő s a gyermek bármikor, bármilyen formában érintkezhet egymással, ami nem zavarja normális életkörülményeiket – személyes, telefonos, internetes, jelentős személyiségét befolyásoló eseményeknél jelen lenni, róluk fényképeket, hang és videó felvételeket rögzíthet s közzé tehet, amennyiben tartalma nem sértő s törvénybeütköző jelenetet ábrázol).

- a gyermeknek eseti gondnok kijelölését jogai érvényesítéséhez a bíróságokon.

- az eljárás folyamán felmerülő esetleges jogszabályokba ütköző kérdések s jogsértések, kötelességeiket el nem látó szülők és szervezetek ügyében (a felek között vagy hatósági szervek, gyámügy, gyermekvédelem tekintetében) a bíróság hivatalból kezdeményezze az eljárást felelősségre vonásukat és szankciók kirovását.

- mediátor, pszichológus kirendelése a szülők s a gyermek érzelmi indítékainak feltárására.  

- a szülői méltósághoz kiérdemlő tiszteletet mind a felek között mind a szervektől (gyámügy, gyermekvédelem) s bíróságtól azáltal, hogy nem csorbítják gyermekeink s a másik fél előtt jogainkat azáltal, hogy a családi harmónia megbomlott.

- a gyermek tartásdíjának külön számla (MÁK)-ra történő elrendelését, amihez 18. életévét betöltve saját maga rendelkezhet. (A gyermek szükségletei s költségei két különböző dolog.)

- A szükséges költségeket arányos (fele-fele vagy tartásdíj százalékához mérten) mértékben osszák meg egymás között. (pl.: iskolai díjak, különórák, foglalkoztatások)

- Az a fél, aki egymaga nem tudja biztosítani a gyermek s saját maga szükségleteit nem feltétlenül alkalmas a gyermek gondozására (elhanyagolás, veszélyeztetés kérdése), de nem is kizáró ok (másik fél még annyit sem keres). A tartásdíj nem pótlék, hanem a gyermek joga.

-ne lehessen annak a szülőnek kötelezettséget teljesíteni aki:
  1- nem dolgozik, annak ne lehessen ítélni a gyermeket (természetesen GYES, GYED, TGYES –amit mind két fél igénybe vehet- kivétel ez alól, de segélyből nem lehet gyermeket nevelni az súlyos elhanyagolás s veszélyeztetésnek minősül).
  2- nem dolgozó félnek nem lehet tartásdíjat megítélni (gyermek-,házassági-,élettársi tartásdíj).
  3- a tartásdíj nem lehet több összesen mint annak a szülőnek a nettő jövedelmének a 40%-a akinél a gyermekek elvannak helyezve (kifosztás, visszaélés miatt).

- szankciók: 
  1- jogkövetkezmény – (felek részére) megrovás, jogainak korlátozása, ismételt vagy súlyos esetben kapcsolattartás ideiglenes szabályozása.
  2- pénzbírság kiszabása – (felek, szervezetek részére) gyermek javára, bíróság javára, vagy is-is a gyermek és a bíróság (állam) részére, a sértett fél részére, vagy mindhárom.

Felmerülő problémák:

A közös felügyeletben azért nem mer eljárni a bíróság, mert a két fél nem tud megegyezni egymással miközben a felek, tudják, hogy a bírósági döntés meghagyásával aránytalanul sokkal több előnyt tud érvényesíteni az egyik fél a másik felett. (Láthatás-kapcsolattartás, tartásdíj, nem szabályzót esetek kapcsán, ami újabb vitákhoz, konfliktusokhoz vezetnek.) Miközben megoldható lenne a gyermek érdekét figyelembe véve.

A jelenleg hatályos jogszabályok egyes részei megfelelően vannak megfogalmazva, viszont a jogalkalmazók és betartó szervek (bíróság, gyámügy, gyermekvédelem, rendőrség) valamint a felek tévesen vagy egyáltalán nem járnak el azoknak megfelelően az ügyekben.

Milyen jogon választanak el gyermekeinktől s szabályozzák a velük való kapcsolattartást, ami eddig folyamatos s egyértelmű volt az ő érdekükre való hivatkozással (míg a gyermek érdekeit sértő magatartás fel nem róható a szülőnek pl.: saját akarat vagy provokálás)?

A gyermek megszületése után miért nincs „jogosítvány” végzés a gyermekeink nevelésére, gondozására és a gyermekelhelyezés, válás után miért van rá szükség (a kettő között milyen felelősséget, kötelezettséget, jogot sértetünk)?

Hogy írhatják elő, hogy mennyit foglalkozzunk s költsünk gyermekeinkre anyagi, érzelmi, morális értelemben, hiszen a gyermek szükségletei –megfelelő ellátáshoz lakhatás, élelem, egészség- s költségei –megfelelő értelmi fejlődése- két különböző dolog, ezen túl még egyéb költségek is felmerülnek, amiket eddig közösen finanszíroztak a felek (utóbbit a felek maguk tudják állni a többit -előbbit- azonos terhek mellett viseljék visszaélés végett)? (pl.: szándékosan a drágább dolog választása megbeszélés nélkül is)

Miért ép a jobb anyagi körülmények között élő fél javainak tekintetében szabályozzák a tartásdíjat ha ö jobban tudja biztosítani a körülményeket a gondozásra, akkor miért nem nála helyezik el a gyermeket (egyértelmű kifosztás)?

A tartásdíj a gyermek joga, akkor miért a másik fél szabja meg annak mértékét (a jogköteles elhuny akkor ez által annak hozzátartozóitól is követelhető)?

A tartásdíj az iskolakötelezettségig – oktatási tanulmányai befejezéséig tartson, maximum a gyermek 18. életévéig. (Ellen nevelés s szándékos eltartatás ellen.)

Amennyiben minden ember jogaikban egyenlő akkor mi alapján különböztetik meg a család tagjait, hogy a gyermek, anya, apa megszokott érzelmi kötelékeit s kapcsolataikat felbontják?

Jogsértő magatartást tanúsító szülő milyen példát mutat gyermekének, s hogy lehet még csak ideiglenesen is elhelyezni nála a gyermeket (gyermekkel és helyzetével való visszaélés)?

A másik fél alaptalanul minden tény nélkül megvádol minket, akár csak ráutaló formában: veszélyeztetéssel, bűncselekményekkel, gyermekeink elleni visszaélésekkel stb. Miközben előtte, s amíg a felek együtt voltak addig fel sem merült ilyen lehetőség, hogy lehet ez s miért nem vizsgálja ezt a bíróság valamint jár el ezekkel szemben (hiszen egyértelmű, hogy aljas szándékú rágalmazásokról s megtévesztésekről van szó)?

Miért van a gondozással s neveléssel megbízott szülő élettársának több joga a másik szülőnél, hogy lássa a gyermeket felnőni (legfontosabb pillanatainál, legelső alkalmakkor – első rajzánál, bilizésnél, szavánál, biciklizésnél, ballagáskor, rajongásakor, baleseténél stb.) jelen lenni, ebben támogatását együttérzését, örömét, szeretetét kinyilvánítani?

Amennyiben a feleknek a perben bizonyításaikat maguknak kell viselniük, s a bíróság egyes események jelentőségét nem emelheti ki vagy hanyagolhatja el akkor elmondásból, bizonyítás nélkül (mivel meg sem történt) egyértelműen hangsúlyosabb szerepet kap a fél elmondása (ráadásul a feleknek nincs is jogi tudása, tapasztalata - Egyértelmű joghátrány)?

A gyermekeknek igen kicsi koruktól kezdődik el a kapcsolatrendszerük s ragaszkodásuk kialakulása szeretteivel ezért nagyon fontos minél több időt velük tölteni s foglalkozni velük.

Ha már valaki ítéletet akar mondani felettünk attól két dolgot várunk el: Hallgassa meg, amit mondani akarunk s értse is meg amit mondunk. (Sokszor elfogultság vagy nemtörődömség miatt nem is érdeklik a felelős szervet a panaszunk.)

A bíróság s közhivatali szerepeket ellátó szervek (gyermekvédelem, gyámügy) tartassák be a hatályos jogszabályokban foglaltakat megfelelően és a mulasztások ellen járjon el.

Gyermekeinket felnevelni, óvni, védelmezni és gondolkodni akarjuk megtanítani, hogy részesei lehessünk életüknek nem pedig szemlélői annak.

A szülői méltóság, mint titulus és személyi jogok sérülnek mind az emberi jogok, mind pedig az egyenlőség (bánásmód) szempontjaiból. (A gyermek és szülő - hozzátartozói oldaláról is.)

 

Kérünk minden felelősség teljesen gondolkozó embert legyen az szülő, egyedülálló, kapcsolatban, családos, kis vagy nagy gyermekes, fiatal, középkorú, idős vagy gyermek, akik sérelmesnek találják, a jelenlegi rendszert azok támogassák indítványunkat.

 

jogfosztottak.blog.hu

facebook.com/JogFosztottak.Official

facebook.com/apakazigazsagert

facebook.com/groups/apakazigazsagert

facebook.com/groups/fahter4justice.hu


Jogfosztott Gyermekek és Szüleik Mozgalma    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével


VAGY

Az e-mail címe nem fog megjelenni az oldalunkon. Azonban a petíció írója az összes megadott adatot látni fogja.

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Kérjük, ellenőrizze bejövő leveleit (és a spam mappát).
Facebook