Tiltakozás az egész napos iskola ellen

Meglepő módon normális ember lett belőlünk, mostani szülőkből is, annak ellenére, hogy nem jártunk kötelezően egész napos iskolába, csak ha akartuk. Tudom, - mert én a tanszobát választottam annak idején - hogy a tanulást csak azok vitték túlzásba, akik akarták is (a többiek, ha akarták, ellinkelhették az a pár órát mert a tanár nem volt köteles semmilyen számonkérésre). A lányom nem tanulna az iskolai napköziben, - mert nem kénytelen rá - és este kezdhetnénk a tanulást együtt. Ezért muszály vagyok szorgalmának hiányát - mivel férjemmel mindketten dolgozunk - magán napköziben megoldani, ahol minden gyerek azonos figyelemben, felkészítésben, számonkérésben részesül. Én mint gyermeke jövőbeni előremenetelét szívén hordó anya nyugodt lehetek, mikor haza jön, hogy nem ér meglepetés rossz jegy, felkészületlenség formájában. Ő pedig tényleg azt tehet a hazajövetel után, amit szeret. Tudom, vannak akik azt mondják, ez is egész napos iskola, de amikor a gyermekem megtanulja, felfogja hogy az ő kötelessége a felkészülés az iskolai órákra, én is azonnal és boldogan megengedem neki, hogy itthon készüljön fel. Addig is ezt a megoldást tartom a legmegfelelőbbnek, azaz ha akarja valaki, akkor tanszoba, ha akarja, különóra, ha akarja otthoni felkészülés, mert mindenki a saját gyerekéért felelős.