Quaestor károsultak megmentéséért

Folyt.:

A hírek szivárgását igazolja, hogy hvg.hu meg is kereste a bedőlés előtt az egyik említett céget, ám az válaszul jogi retorziókkal fenyegetőzött, hogy elkerülje a nyilvánosságot. A pártban elterjedt információk ugyanakkor alkalmasak lehettek arra, hogy a politikusok pontosabb adatokat szerezzenek a fennálló veszélyekről, és saját, környezetük vagy a kormányzathoz közelálló cégek, önkormányzatok pénzét időben kimenthessék a rizikós pénzügyi vállalkozásokból.

Kedden írtuk meg, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház a Quaestor bedőlésének napján vette ki a vagyonát a brókercégből. A Külügyi és Külkereskedelmi Minisztérium tagadja, hogy belső információi voltak, és azt állítja, hogy a Kereskedőház vezetői a Buda-Cash és a Hungária ügy miatt március 5-én hozták meg a pénz kivételről szóló döntést, azt mondták 3,8 milliárd forintról van szó.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunkkal korábban azt is közölte, hogy a minisztérium a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számlát, úgynevezett értékpapírszámlát is vezetett, hogy ezen mekkora vagyont tartottak, egyelőre nem tisztázott.

Úgy tudjuk, magát a tranzakciót március 9-én hajtották végre, vagyis pontosan azon a napon, amikor a cég bejelentette a fizetésképtelenségét, és amikor az MNB már vizsgálódott a Quaestornál. 

Szerdán megkerestük a pénzügyi felügyeletet végző MNB-t, hogy vizsgálják-e, ki milyen információ alapján nyúlt a Quaestornál tartott pénzéhez a cég csődje előtt, és hogy történt-e visszaélés az ügyben. Megkerestük a Fidesz sajtóosztályát is, hogy honnan volt információjuk arról, hogy mely cégek lehetnek a következők. Egyelőre várunk a válaszokra.