Tiltakozás az egész napos iskola ellen
Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
Re: a másik oldal.....
Svájcban egész nap járnak a gyerekek iskolába. Gyermekeim jobban érezték ott magukat, sokkal kevésbé voltak stresszelve, ennek ellenére sokkal hatékonyabb volt a tanulás, nevelés. Minden szavában meg tudom erősíteni a "másik oldalt".
Itthon a gyerekek túlnyomó többsége egyedül, vagy haverokkal tölti délutánját (és estéjét)...
Re: a másik oldal.....
Bizony,bizony, mondom néked: igenis tanuljon egy kicsit a szülő is a gyermekével. Hadd érezze a gyermek, hogy a szülőt is érdekli, amit Ő csinál. Ne csak a jegyeken keresztül lássa gyermeke fejlődését, vagy lemaradását. Együtt doklgozás, együtt tanulás, együtt élés. Fontos dolgok.
Sokkal energikusabban kéne fellépnünk,az aláírás kányelmes,súlytalan, nem is fogunk vele elérni semmit.A fő felelőst kell azonnal leváltani.Most.Tüntetni kell.
Re:
Kedves Vendég!
Én azért nem látom ennyire pesszimistán a helyzetet. Az elmúlt közel 2 hónapban egy csomó dologban volt kénytelen visszakozni az államtitkár asszony, vélhetően a nagy felzúdulás hatására.
Ez az aláírásgyűjtés a részünkről csupán egy B terv, mely az egyéb csatornákon keresztül folytatott érdekérvényesítést volt hivatott kiegészíteni. Egyúttal arra is kiváncsiak voltunk, hogy mekkora az ügy támogatottsága, hogy ha erőt kéne felmutatni, akkor mennyi emberre lehetne számítani.
Másrészt viszont ne legyenek illúzióink! Tudna Ön mondani egy olyan tüntetést a közelmúltból, mely kézzelfogható eredménnyel járt? Én nem nagyon hallottam ilyenről. Sajnos.
Üdvözettel:
Tisch Dávid
Lippai Roland
A magánéletünkbe senki nem szólhat bele
A posztmodern korszak számos olyan jellemzővel bír, amelyik szétveri a tradicionális emberi létezés kereteit. Kellemetlen folyamat ez; mint amikor fazékba teszik a szerencsétlen békát, s jól alágyújtanak. A változások az élet minden területét érintik, így a család intézményét is. Lehet verni az asztalt, hogy mindez szar, ugyanis bizonyos aspektusai valóban azok. Az elmúlt évszázadok alatt a családüzemnek nevezett struktúra számos átalakuláson ment keresztül, de nem feltétlenül minden változás rossz. Hiszen valószínűleg ember nem él a nyugati világban, aki önszántából képes lenne elviselni a „hagyományos háztartások” rendkívül kötött és hierarchizált világát. Tessék utánanézni, nem lenne az olyan jó buli.
A KDNP törekvése a család egységének megőrzése érdekében támogatandó, ám gyakran úgy tűnik: a párt nincsen tisztában azzal, hogyan is kell megszólítani a 21. század fiataljait a jó cél érdekében.
A „férfi a munkában, a nő a konyhában” alapállás szerencsére már rég a múlt ködébe veszett. A magyar férfiak jelentős része éppen abba döglik bele idő előtt, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tud megfelelni a merev elvárásoknak. A „kávéfőzős Mancika” szerepkör sem jön be minden nőnek, a rendszeren rést ütött számos körülmény még, elég ha csak arra gondolunk, hogy az egykeresős családmodellben valószínűleg gyakrabban korogna a gyomor és több lenne a lyukas zokni is.
Ugyanakkor a tradicionális hierarchizáltság akkor is képes fennmaradni, ha a nemek között pozitív töltésű együttműködés alakul ki; ehhez csak józan belátás, a másik fél tisztelte szükséges. Ebbe beleszólni: súlyos hiba. Mindezt normák szabályozzák, ahogyan a szülők és a gyerekek egymás közötti viszonyait is. E mechanizmusok – a féltés, óvás, a gondoskodás – ösztönös képződmények, amibe belenyúlni, főleg a törvény erejével, meggondolatlan lépés. Kevés kivételtől eltekintve mindenki tudja a kötelességét; a szülők és a gyerekek majd eldöntik egymás között, miképpen viszonyuljanak egymáshoz. Úgy tűnik, a világnézeti párt belepiszkálna ezekbe a mélystruktúrákba a család védelme érdekében, holott ezek már azok a dimenziók, amihez a politikának semmi köze. E társadalmi intézmény – nagy szerencsére – évezredek változásait is túlélte, mindig alkalmazkodva az adott kor kihívásaihoz. A jelenlegi korszak – olykor valóban zord és aljas – társadalmi-gazdasági viszonyai sem törik meg a család egységét, mert az emberek „tudják”, mit kell tenniük.
A család és a házasság intézménye olyan fundamentum, aminek épsége jelentősen hozzájárul a normális társadalmi működéshez. Míg 1990-ben 22 éves korban, 17 évvel később már majdnem 28 éves korukban házasodtak először a nők. A férfiak a korábbi 25 éves korról „tolták ki” az első „boldogító igent” 30 éves korukig. Kellemetlen adatsor, de őszintén: néha az az érzése az embernek, hogy a digitális korszak oly módon hülyítette el a fiatalok egy részét, hogy egy csekk feladása is gondot okoz, nemhogy a házasság által támasztott komplex felelősségrendszernek történő megfelelés. Rendkívül fontos Harrach Péter felvetése a párkapcsolati és családi életre nevelésről, mert itt százezrek hiszik, hogy a Való Világ-féle üzekedés „a” kapcsolat.
Ám sem a presszió, sem a kötelezettségek előírása nem fordítja meg ezt a folyamatot, inkább csak dacos ellenállást szül. Senkit nem lehet felelősségre vonni azért, mert úgy dönt: előbb együtt él valakivel évekig is, hogy lássa, van-e közös jövőjük akár életük végéig. Ha nem megy, mennek, amerre látnak. Ez mennyivel rosszabb, mint megnyomorodni egy rossz házasságban?
E sorok írója számtalanszor kiállt a család intézménye védelmében, mindannyiszor szót ejtve a hedonizmus, az individualizmus, a kóros önimádat térnyeréséről is. Olyan tényezők ezek, amelyek képesek egész generációkat „droiddá” változtatni, számos prototípust láthatunk minden nap. Ám a rossz tendenciák megváltoztatásához nem a magánéletbe való beavatkozás a megfelelő eszköz. Támogatólag kell fellépni, meghagyni a választás lehetőségét. A családi együttélés olyan etológiai képződmény, amit a legelvadultabb liberalizmus sem lesz képes megtörni soha. Ugyanakkor a kivel, mikor és hogyan kérdése csakis a résztvevő felekre tartozik.
A magyarok szerencsére családcentrikusak, a csökkenő tendencia ellenére is magas a házasság presztízse. Sokkal több gyereket szeretnének, mint ami megszületik; minimálbérrel vagy picit jobb keresettel, albérletben nem könnyű meghozni egy ilyen döntést. A presszió és a megbélyegzés sem több gyerkőcöt, sem több esküvőt nem eredményez.
Inkább csak boldogtalanságot és haragot szül. Kinek kell az?
cím:
http://mno.hu/jegyzet/a-maganeletunkbe-senki-nem-szolhat-bele-1031887
dr. Biró Eszter
Re: Re: a másik oldal.....
#179: neutralino - Re: a másik oldal.....
Svájcban nyilván nem probléma színvonalas egész napos iskolát "csinálni". Ott nyilván nem zárnak be egy iskolát, óvodát sem azért, mert az önkormányzat tartozik a gázszolgáltatónak, tehát elzárták a fűtést (tegnapi hír). És nem szünteti be a közétkeztető cég a kajaszállítást szintén az önkormányzati tartozások miatt.
Megmondták (de mondani sem kell, mindenki tudja), hogy _nincs_ plusz pénz az egész napos oktatásra. Anélkül viszont marad a mostani, messze nem tökéletes helyzet, amibe _kötelezően_ kényszerítenének bele mindenkit. Mert csak. Mert a szülő nem tudja eldönteni, hogy mi a jó gyerekének. :-(
This comment has been removed by the author of the petition.
Reason for the removal: Üres hozzászólás.
This comment has been removed by the author of the petition.
Reason for the removal: Üres hozzászólás.
| This discussion has been closed. |