Petíció Dörner György színi igazgatói kinevezése mellett!
Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
1124 Budapest, Nagysalló u. 9.
A kinevezettek szakmailag és erkölcsileg is alkalmasak a színház működtetésére.
Végre a nemzeti kultúra is érvényre juthat a nemzeti többség igénye alapján, ebben a liberális posványban! Hiába épült Nemzeti Színház, nincs nemzeti színházunk és a jelenlegi igazgató regnálása alatt, nem is válhat azzá. Ami ott folyik, az a nemzet megcsúfolása.
Alig várjuk, hogy a magyar agyban született magyar gondolatok reményt és erőt adjanak!
Sok sikert és nagyon jó egészséget kívánunk, Dörner Györgynek, Csurka Istvánnak, és a további vezető, - és művésztársaknak!
A Művész Úrnak meg nyugodt légkörű munkát kívánok!!!!
This comment has been removed by the person who wrote it.
"Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret
s csak ő, kivel a kenyeret megosztom."
Alföldy urat , miért nem távolitották el azonnali hatállyal, anno , az ominózus román ünnep okán . Mi és Kik akadályozták meg ? Egyébként már az első dráma után / Ember tragédiája után kellett volna kirugni , de azonnal , s kisérletezzen a saját lakásán , mondjuk egy "zsebszinházban "
Re:
#588: vendég - Az ember tragédiáját akkor (amennyiben a 2002-es előadásról beszél, mert azt írja "első dráma", ez nem igazán érthető, de tán a nyitóelőadásra gondol) Szikora János rendezte, Alföldi Róbert Lucifert játszotta. Akkor egyik színháznak sem volt tagja. Miért is kellett volna kirúgni, s honnan?
Nem kell leporolni a nagy műveket . A lényeg nem hangzik el a darabban "...ember küzdj és ..."
Egyébként Dörner és Csurka Urakat már rég a Nemzeti Szinház élén kellene látnunk .
Ugyanis ez a Magyar NEMZET szinháza , és itt csak hazafias érzelmü , egészséges emberek lehetnének vezetők és nem hazaáruló provokotárok .Ugyanis román nemzeti ünnep ünneplésére átadni a Nemzet szinházát , azt a szinházat , amit a magyar nép adakozásából épitettek fel ,s olyan ünnepnek ami a magyarságra nézve a gyász ünnepe--enyhén szólva is bőven kimeriti a hazaárulás fogalmát !!!
Visszatérve az eredeti témára --röhejes , hogy egyetlen kis szinház , teljesen jogos és tiszteséges pályázatának nyerteseit ilyen inzultusok érik , s rögtön beindul a szavalókórus.
Hol a hatalmas , állandóan hirdetett TOLERANCIA .
Persze nyilván most én is kirekesztő , fasiszta , náci lettem , mert leirtam a véleményem .
Egyebek iránt 35 évet dolgoztam szinháznál-igaz , csak mint zenekari tag , de volt szerencsém megismerni a liberális oldal " nagyvonaluságát "
Illyés Gyula:
Egy mondat a zsarnokságról
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallatószobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
nemcsak a füst-sötéten
gomolygó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös! –
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan
pattogtatott “vigyázz!”-ban,
“tűz”-ben, a dobolásban
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
nemcsak a titkon
félig nyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
a száj elé kapott ujj
“pszt”-jében, hogy ne mozdulj,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
táguló szembogárban,
az van az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
meg abban,
megállt a kapulajban;
abban, ahogy a “halló”
közben – érzed – a kagyló
csöndjén keresztül
figyel egy idegen fül;
nemcsak a telefondrót
közt vergődő Laokoon-mód:
vonat, repülő, sínpár,
gúzsbog, kötélszár,
mert zsarnokság van,
nemcsak a talpra álltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,
az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
az operában,
a trombitában,
ott van az utca sarkán
az éppoly harsány –
vígan vagy kongó zordan
feszülő kőszoborban,
az van a derűtelen
tarkálló képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;
mert zsarnokság ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy a régi istened sem;
mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
dadog az idegennek,
ahogy, mielőtt súgtál,
hátrafordultál,
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál is jobban
bénító szólamokban;
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves,
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban,
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szómámorban,
mint légydög a borodban,
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
mert szépnek csak azt véled,
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
tányérban és pohárban,
az van az orrba-szájban,
világban és homályban,
szabadban és szobádban,
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a tejút is már más,
határsáv, hol fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
a nyüzsgő égi sátor
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
a papból, kinek gyónol,
a prédikációkból,
templom, parlament, kínpad,
megannyi színpad;
hunyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék,
vonat kereke, hallod,
rab vagy, erre kattog;
hegyen és tavak mellett
be ezt lehelled;
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
szív-hökkenésben;
a nyugalomban,
a bilincs-unalomban,
a záporzuhogásban,
az égig érő rácsban,
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből,
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába
beivódik, evődik
velődig;
töprengenél, de eszmét
tőle fogan csak elméd,
néznél, de csak azt látod,
amit ő eléd varázsolt,
s már körben lángol
erdőtűz gyufaszálból,
mert mikor ledobtad;
el nem tapodtad;
így rád is ő vigyáz már
gyárban, mezőn, a háznál;
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
fiad neki nemzed,
hol zsarnokság van:
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
mert már miattad dermed
dacba a gyermek,
s lesz az öledben ringó
feleség ringyó;
vakondként napsütésben
így járunk vaksötétben
s feszengünk kamarában
futva bár Szaharában;
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
e dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
This comment has been removed by the person who wrote it.
Reason for the removal: Falsch platziert...
This comment has been removed by the person who wrote it.
2011-10-16 22:50
Kifele a zsidókkal a színházak éléről !"
_____________________________________________
Ezt az fent idézett antiszemita hozzászólást azért törölni kéne egy becsületes "petició tulajdonosnak"!
Re:
A hozzászólások nem a petíció elindítójának véleményét tükrözik.
A hozzászólásokért a petíció elindítója nem tartozik felelősséggel.
Ez az oldal is csak abban a mértékben cenzúrázott, mint a Dörner Gyögy kinevezése ellen indított petíció.
Csak reményeinket fejezhetjük ki, hogy normális darabok is színpadra kerülhetnek. Sajnos sok esetben nevetek olyan elemeken, amikor érzem, hogy nem nevetni, inkább sírni kellene, de sokszor olyan szórakoztató módon kapjuk a levest, hogy hirtelen lenyelve nem vesszük észre, hogy saját magunkon röhögtetnek bennünket. Nagyon sok sikert kívánok, természetesen nem titkolt önös érdekből, hisz ott lesz a Színház. Színpadon a rendező által elképzelt, és megvalósított darab, de én leszek az egésznek a haszonélvezője. Remélem!!!
Èljen Magyarország !
Sok erőt és sikert kivánunk!
| This discussion has been closed. |