Petició a "deviza" és lakáshitelesekért
Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
Kérdem tisztelettel:Veres Istvánné devizahiteles,4 neveltfiú nagynénje és egy elkeseredett 60 éves nő,aki valaha rengeteget dolgozott a szebb jövőért és bele is rokkant a férjével együtt,aki már 68 éves.
Éljen az őszinte és tiszta Magyarország!
Re: kié a felelősség?
#126: d209 - kié a felelősség?
AKI ILYEN ALPÁRI MÓDON TUD GONDOLKODNI EMBERTÁRSAIRÓL, AZ VAGY POLITIKUS, vagy OLYAN MILLIÁRDOS, AKI SOHA NEM DOLGOZOTT MÉG EGY BECSŰLETES ÓRÁT ÉLETÉBE!!!
Re: kié a felelősség?
#126: d209 - kié a felelősség?
Te biztos egy idióta pribék vagy!!régen az ilyen barmokat lámpavasra húzták!! valószínüleg nem a föld nevű bolygón élsz.
A tutyimutyi Fájdesz kormány tehetetlensége engedte idáig fajulni a helyzetet. Ha az első pillanatban meghozza azt az intézkedést, hogy nincs egyoldalu szerződéskötés, már bentebb lennénk. Ha még azt is kilátásba helyezte volna, hogy a közalkalmazottak ezentúl kp-ben kapják a fizetésüket, és nem átutalással, behúzták volna a farkukat. Azt is kilátásba helyezhették volna, hogy akiknek ezek az intézkedések nem tetszenek, el lehet ballagni ebből az országból. De nem, maradt a farkbehúzás, nyüszítés és seggnyalás.
Egy magyar ember
Amúgy az árfolyam rögzítés nem segítség, csak a probléma elhalasztása. Az árfolyam különbözet hónapról hónapra gyűlik és egy magas kamatozású forint hitel lesz belőle, amit 3 év múlva a meglevő hitel mellett fizetni kell. Na az durva lesz.
petíció átadás...
#178: ...a petíció elindítója - Re: Köszönet
.....szerdán (aug 10.) 15 órakor a Parlamentnél, az Északi oldalon....
szerdán 15 órakor
AUGUSZTUS 10.-ÉN 15 ÓRAKOR A PARLAMENT ÉSZAKI RÉSZÉNÉL ADJUK ÁT A PETÍCIÓT
AHOGY ELNÉZEM, A JÖVŐ HÉTEN ISMÉT MEGYÜNK, MERT ÖSSZEJÖN ÚJABB EZER TÁMOGATÓ
SZERDÁN TALÁLKOZUNK ....
gondolkozz
Házunk , hazánk bajban van a haza Te magad vagy ! Összefogás!!
A kockázatot minden érintetnek közösen kell viselnie, ebben az esetben a bankoknak és az ügyfeleknek.Az Eu-s jogrend is tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást Ébresztő Magyarok!
PSZÁF-tól követeljük 1/ szerződések ellenőrzését 2/ tényleges tartozás megállapítását3/törlesztő részletek tisztázása kiszámítása 4/ moratórium túlfizetés esetén ! Magyarok! testvéreim! védjük meg a bankoktól együtt,közösen családunkat! Nem adjuk fel ! A kormánynak támogatni kötelessége állampolgárait! Ne csak a szavazatunk kelljen! Éljünk jogainkkal!
Re: kié a felelősség?
#126: d209 - kié a felelősség?
Halkan jegyzem meg, hogy nem szocializmus van, ahol épültek lakások, és beköltözhettek az emberek, vagy a gyárakból mentek fusizva felépíteni a házat a kollegának hétvégente.
Tehát ha nem fizetem akkor Ő kizárólag a fedezetként felajánlott gépkocsit, lakást kaphatja meg. De annak is csak akkor %- os részét amire Ő vállalta a saját kockázatát, kissé röhejes, hogy ezt az általuk vállalt rizikót a mi nyakunkba akarják varrni.
Tulajdonképpen az alap problém, hogy felelőtlenül és rosszul dolgoztak a bankok a hitelbírálatnál és kockázatfelmérésnél és ezek után a hitelfelvevőt támadják.
Üdv
Dani
Elérkezett a pillanat, amikor már a pénzügyi szakemberek is kifogytak az ötletekből. Jobb híján, a kormányzati kommunikációhoz hasonlóan, ők is azt javasolják, hogy minél többen vegyék igénybe a rögzített árfolyamot. Arra azonban senki sem tud válaszolni, mi lesz 2015-től.
Létezik egy egyértelmű, gyors és végleges megoldás, amihez persze törvénymódosításra lenne szükség:
Minden devizaalapú lakáshitelesnél október 1-jétől automatikusan életbe lépne a 180 forintos árfolyam gát. A gyűjtőszámlán felhalmozott összegeket minden évben a bankok leírhatják a bankadóból annak összegéig.
A javasolt megoldással végleges megoldás jönne létre. A 180 forintos árfolyamon befagyasztás talpra állíthatná az egyre nehezebb helyzetbe kerülő több százezer fizetőképes hitelfelvevőt, így a növekvő fogyasztás révén a gazdaságra is pozitívan hatna ez.
Nem vesznének kárba az eddigi intézkedések, sőt utólag igazolást nyerhetnének:
• A bankadó létező intézmény.
• A 180 forintos árfolyam gátról már megegyezés született a bankokkal.
• A bankok kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit.
A számítások szerint 260-270 forintos svájci frank árfolyamig a bankadó összege fedezné az árfolyam gát miatti banki veszteséget. A bankadót meghaladó banki veszteséget a bankok költségként leírhatnák adóalapjukból. Ez csak extrém esetben, svájci frank – euró paritás felett következne be.
Miért keletkezett extra profit a deviza-alapú hitelezésen?
Évekkel ezelőtt a devizaalapú hitelek térnyerésével visszaszorultak a forint hitelek. Az a bank, amelyik versenyben akart maradni, a forint megtakarításokat is deviza- alapú hitelként helyezte ki inkább. Az első kérdés, amit tisztázandó a deviza-alapú hiteleknél, hogy forint forrásuk a bank által svájci frankban felvett hitelek vagy hazai forint megtakarítások voltak. Matekozzunk egy kicsit.
Egy bank kihelyez 15 millió forintos hazai forint megtakarítást deviza-alapú hitelként.
A folyósításkor 150 forint egy frank árfolyama. A 15 millió forintot a bank átszámítja deviza(frank)-alapú hitelre. Ennek alapján – papíron – az ügyfél 100 ezer frank deviza-alapú hitelhez jutott, de valójában 15 millió forint hazai megtakarításból származó hitelt kap. A törlesztés is forintban történik, de átszámításra kerül svájcifrank-alapra. Tegyük fel, hogy a havi törlesztő részlet 150 ezer forint/hó (1 000 svájci frank) volt. Számoljuk át ezt 250 forintos frank árfolyamon. A törlesztő részlet 1 000 x250 =250 ezer forint. Az eredeti tőketartozás 15 millióról 100 000x250 = 25 millió forintra emelkedett, pedig a bank valójában 15 millió forintforrást helyezett ki. A havi törlesztő részlet úgy emelkedett csaknem 70 százalékkal, hogy ez a deviza-alapú hitel „nem is látott” svájci frankot, mégis indokolatlanul kihat a törlesztő részletre a frank egyre emelkedő árfolyama. A svájci frank csak egy korábban divatos átszámítási metodikához kellett.
Ezeken a forint kihelyezéseken a bankoknak elképesztően nagy extraprofitja keletkezett, keletkezik. Ezeket a folyósításkori árfolyamon minden további nélkül át lehetne számítani svájcifrank-alapú hitelről forint alapúra. A „klasszikus” deviza hitelezés, amikor a bank a lakáshitelezéshez felvesz svájci frank hitelt, amit átvált forintra, ezt adja a hitelfelvevő magánszemélynek, és amikor az törleszt, akkor a bank visszaváltja (a már magasabb árfolyamon) a forintot svájci frankra, és a bank ezt törleszti. De még ebben az esetben is vannak olyan költségek, melyek forint alapúak. Például kezelési költség, folyósítási jutalék.
Ezeken is nyer – nem is keveset - a bank a svájci frank árfolyamának emelkedésével. Ezek a forint költségeket is átszámítják svájci frankra, pedig ezekhez nem volt svájci frank forrás bevonás. Természetesen nagyon nehéz lenne megmondani, hogy melyik deviza-alapú hitelt nyújtották a svájci frank forrásból és melyeket a hazai forint megtakarításból. Nem lehet diszkriminálni az adósok között, egységes megoldás kell.
Angyal József
okleveles adószakértő, matematikus
| This discussion has been closed. |