Mentsük meg a naposcsibéket az élve ledarálástól!

Engem is elborzasztott mikor megtudtam, hogy hogyan is működik valójában az állatok haszonért való tartása. 

Nem gondolom, hogy az élvedarálásnál különb lenne, ha egy hónap múlva elvágnám a torkát. Nem gondolom, hogy különb a borjú elől elinni a tejet, akit születése napján elválasztanak az anyjától, hogy ne igya meg előlünk (egy másik faj elől!), a természet szerint neki szánt anyatejet, hogy aztán betegyék egy box-ba, majd 6 hetesen neki is elvágják a torkát, és kivéreztetik, hogy aztán borjúpörkölt lehessen belőle.

A felelősség az enyém, mint fogyasztóé, hisz nem csak arról van szó, hogy leemelem a polcról a terméket. Nem tárgyakról van szó, hanem épp ugyanúgy szeretni képes érzőlényekről, akinek ugyanúgy fáj, ha bántják és ugyanúgy élni akar, mint én. És miért ne lenne joga hozzá? Mert én meg akarom enni? Mert megtehetem.

A 21. században élek, bármikor bemegyek a közértbe vagy a piacra, és megveszem a gyümölcsöt, zöldséget, gabonát, hüvelyest. És bármilyen ételt el tudok készíteni belőle, ami ízletes, és tápláló. Hisz ma már tudjuk, hogy nincs olyan tápanyag ami csak a húsban található meg. Sőt, a hús emésztése során rengeteg toxin keletkezik, amit a szervezet nagyon nehezen tud lebontani, vagy éppen sehogy, ezért raktározódnak a toxinok, vagy éppen betegségeket okoznak a szervezetben.

Szóval vígan elélek hús nélkül, ha pedig mégis vágynék rá, akkor létezik búzahús (a búzafehérjéből készült szejtán), amit ugyanúgy fűszerezek, bepácolok, kisütök, darálok, és ugyanolyan ízletes ételt kapok, mint amit megszoktam. Hisz a húst sem eszi senki magában, fűszer nélkül. A zöldségek, fűszerek adnak neki ízt.

Ugyanígy tudok inni növényi tejet, semleges ízűt, és vannak isteni, kókusz, dió, máktejek is. Ugyanúgy elkészítek bármilyen süteményt tojáshelyettesítőkkel, vagy csinálok éppen növényi tojásrántottát. Növényi sajtok is kaphatóak, de otthon is lehet istenieket készíteni.

Szóval az ember nem szenved semmiben sem hiányt, és még sem ekkora szenvedések árán, élvezi az ízeket.

Változtathatunk a világon, nem kell, hogy ez így legyen, ha sajnálom megölni az állatot, akkor szívem mélyén érzem, hogy ez nincs így rendben. Lehet másként is. 

#26: -  

 Már, csak az a kérdés, vajh ki fizeti ki, hogy kihelyezésükig keletkező költségeket. A keltetés, etetés, fűtés, elosztás az igénylők irányába, stb...! S amikor már ehető állapotba kerülnek, miként is oltják ki az életüket? S ami visszamarad belőlük mint hulladék, azzal mit kezdenek? Vagyis, a nagyüzemi állattartás az ami embertelen, bizony, a városokban, nagyvárosokban élők felelősek mindezért, s nem általában az emberek. Aki tud otthon, a környezetében állatot nevelni élellem gyanánt, nem mészárol le többet, mint amennyi szükséges. Ami hulladék keletkezik, azt is hasznosítja. Csontok a kutyának, belek a macskának, tollazat, csőre a trágyába, hogy visszakerüljön a természeti körforgásba.

#10: szulakati -  

 Van más megoldás! A legtöbb normális keltető olcsón eladja a kakaskákat. 

Szerintem nyilvánossá kéne tenni, mely magyarországi keltetők alkalmazzák ezt az eljárást.