Az akác legyen hungarikum!

nagyon értékes a méz,egészséges,sok betegségre jó !

#4310: ejnye -

Okoskodó megélhetési természetvédők figyelmébe:

http://www.andrewnewey.com/portfolio/gurung-honey-hunters/

Csakis így ehessenek, és kizárólag saját gyűjtésű mézet :))

Egy percig sem hiszem el, hogy az akác elleni támadás, valódi mozgatója a természetér való aggódás. Feltételezésem szerint, mint annyiszor sokszor máskor beigazoltan, most is az aljas üzleti érdekek lehetnek a háttérben. Sajnálatra méltó, hogy az Eu. Uníót ilyen sanda szándékú célok elérésére használják a különféle lobbisták. Ha elérik a céljukat, akkor ez az Unió súlyos rendszerhibájára utaló jelenség. Ha így haladunk, akkor Brüsszelben többet fogunk veszíteni, mint Mohácsnál, Trianonban, Jaltában együttesen. Ne hagyjuk.

Nem szabad megengedni, hogy ilyen vagy hasonló esztelen vagy tudatos döntéssel szabályozni vagy lerombolni próbálja az EU ami jó és hasznos netán irigylésre méltó. Maradok tisztelettel mindazok előtt akik lépéseket tesznek az ilyen és hasonló dolgok megfékezésére. A jövő nemzedék büszkén fog múltjára emlékezni, unokáink is látni fogják.

Bernáth László Magyarkanizsa kertészmérnök-méhész

Nagyon fontos, hogy az akác megmaradjon hazánknak. Nemcsak a szépsége, illata, hanem a finom és egészséges méze miatt is. Tüzelőanyagnak sem utolsó, fiatal koromban sokat hasogattam és tüzeltünk vele szüleimmel.

Ha kiírtjàk az akàcot,mi lesz a méhekkel és a méhészekkel?

Igen legyen hungarikum az akác !

#4407: -

 

#4407: -

 

More than thousand years old Hungary lost lands, borders etc..! Now they want our "AKAC" trees too? STOP THIS NONSENSE! Something is wrong in this "called" European Union! /Ps/ Who are this international idiots whom decide that what kind of trees good or not good for the Hungarian people?

Szólj hozzá!...

Az akác nem veszhet ki Magyarországról!!!

ellenzem a kivágásukat! Dr.Hornyak

seggbe kell már rúgni ezt a mocsok hegyet. Mi közünk nekünk ennyi aljassághoz? Nyalja az egymás seggét ez a szláv-germán tenger. Hogy lehet kibírni, hogy ezek egymás között elosztják az igazságot ezzel a Benes ganyéval,Bős Nagymarossal, Tokaj névhasználattal, hogy már minden Magyar ősünk (királyaink)szlovák volt. Hogy két óra alatt a szlovák tankok Budapesten lehetnek. Mert, hát azért, mégis, csak akad annyi tank elhárító vállról indíthatósa a magyarnak, hogy az összes szlovák lánctalpasból Póka bácsinak való portéka váljon.

Egyértelmű.

#4416: -

A történet milyen meglepő, de nem az EU-ról szól. Az akác korlátozás kezdeményezése (és nem a kiirtása) magyarországról való és azért született, mert a zöldek aggódva látták, hogy a természetes erdők (tölgy, bükk, cser, gyertyán, hárs, stb.) kárára, tehát ezek helyét elfoglalva terjeszkedik az akác. A terjeszkedés persze nem természetes módon zajlik, hanem úgy, hogy a természetes erdőket jogszerűen tarra vágják, majd a szükséges költségek töredékét fordítják az erdő felújítására, majd jóformán sorsukra hagyják a területeket. Ez ma idehaza több száz hektáron zajlik, a hatályos törvény ezt 2009. óta lehetővé teszi. Ezeket a területeket foglalja el az akác. (A Gyurcsány kormányzat alatt kidolgozott 2009-es erdőtörvényt persze a zöldek is elfogadták, mert sajnos nem értenek az erdőgazdálkodás jogi részleteihez.) Az erdész véleményformálóknak kapóra jött, hogy a zöldek hátulról mellbe támadtak, és belefogtak a méhészekkel egy masszív propagandába, hisztériakeltésbe, hogy "ki akarják irtatni az akácot az idióta eu bürokraták". A magyar frusztrált népesség pedig úgy ugrott a témára, mint gyöngy tyúk a ...

A gyárainkat pedig a hazai potentátok adták el, mert lusták voltak működtetni, dolgoztatni benne a népet. Inkább eltették a jó kis lóvét. A bankokba pedig beültették a bolsi növendékeket, ahol 6% reál kamatra adtak hitelt, ami csak arra volt jó, hogy a gazdaságot tönkretegyék, a bankban pedig ne kelljen dolgozni, csak a lóvét számolni. Proletár potentáttól nem is lehet nagyon többet várni. Az erdőkkel is ugyanez a helyzet, munka nélkül akarják eltenni a 100 éves favagyon árát. Persze meg kell hozzá alapozni a társadalmi támogatottságot. A magyar nép pedig urik: Hurrá megint megszüntetünk kb. 5000 munkahelyet, de mi büszke magyarok vagyunk. A dolgozni akaró népesség pedig folyamatosan nyugatra áramlik.

Az erdész szakmában ezidáig nem volt kérdés, hogy a természetes erdő értékesebb, mint az akác. Mára ez is elbukott. Szakmai indoklásba külön nem fognék, ha valaki igényli, szívesen megteszem. Annyit még hozzá tennék, hogy ha ez a hisztériakeltés sikerrel jár, akkor a hazai természetes erdőknek annyi, az erdőgazdálkodás megítélése és munkaadó képessége pedig soha nem látott mélységbe zuhan.

Egyik professzorunkat tudnám idézni: "Gratulálok, elégtelen."

Legyen Hungarikum az Akac

igazat adok

Hát még mit ki nem találnak azok az agyalágyult bábuk. Tisztelet a kivételnek, de vajon hányan vannak?

Ilyen erővel a paprika, kukorica, dinnye és még sok más terméket is törölhetnének. Az unió törődjön többet a sokkal súlyosabb egészségügyi és népesedési ügyekkel, az euró életben tartásával. Ha fele annyi hivatalnok intézné ügyeinket nem lennének ilyen mondva csinált ügyek.

Az akác mennyisége és részaránya elsőkivitelű és a befejezett erdősítésekben:
Az értékelés alá vont időszakban az elsőkivitelű erdőfelújítás mennyisége jelen­
tősen növekedett (1981. évi 18 028 ha-ról — 24 292 ha-ra), ezen belül nőtt az akác­
cal történő erdőfelújítás aránya is. Míg 1981-ben az összes elsőkivitel 34%-a volt
akác, ugyanez 1988-ban 41%-ban, azaz 9855 ha-ban teljesült.
Hasonló tendencia érvényesült az erdőtelepítésben, vagyis 1981-ben az erdőtelepí­
tés 17%-a, 1988-ban 33°/0-a volt akác. Vagyis 1988-ban 13 264 ha új akácost létesí­
tettünk, az összes elsőkivitelű erdősítés 38%-át. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy
az országos akácterület 1988. december 31-ével, már 280 000 ha-nál több volt. Az
akác erdőfelújításokban növekedett a termelőszövetkezetek részaránya, míg az er­
dőtelepítésben az arányok közel azonosak maradtak.
Az akáccal történt, elsőkivitelű erdősítések növekedésének arányában nőtt a be­
fejezett akácerdősítések mennyisége is (1981. évi 6102 ha-ról 1988-ra 9106 ha-ra).
A befejezett erdőtelepítések 1981-hez viszonyítva. 1988-ban megduplázódtak. 1981-
ben a befejezett erdősítések 24%-a volt akác és 1988-ra 35%-ra növekedett.
Az akác erdőfelújítások és erdőtelepítések is azt bizonyítják, hogy a részarányuk a
közeljövőben sem csökken, hanem, elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek tevé­
kenysége eredményeképpen, várhatóan növekedik.

AZ AKÁ C ENERGIAERD Ő
Az energiaerdő olyan faültetvény, amelyben a legrövidebb idő alatt a legkisebb
költséggel, nagy mennyiségű és jól éghető dendromassza termelhető. A vizsgálat
célja megállapítani, hogy a rendelkezésünkre álló termőhelyen melyek a legnagyobb
reprodukcióra képes fafajok és -fajták, és kidolgozni a legeredményesebb és leg­
gazdaságosabb termesztési technológiát. Ez egyben felkészülés a várható fizetőképes
kereslet kielégítésére.
A mini és midi vágásfordulójú termelési kísérletek szerint a termőhelynek meg­
felelő fajtával és termesztési technológiával a megtermelt dendromassza mennyi­
sége lényegesen több az adott termőhelyen a hagyományos módon előállított fa
mennyiségénél.
A kitermelés, begyűjtés és a feldolgozás könnyebben gépesíthető, kevésbé függ az
időjárástól.
Energiaerdő létesíthető a meglevő, e célra alkalmas fafajú és fatermő képességű
erdők átalakításával vagy a termőhelynek megfelelő fafajú, illetve fajtájú és növő-
terű célállományok ültetésével. A meglevő erdők közül e célra legegyszerűbben át­
alakíthatók és legalkalmasabbak az akácosok, mivel fiatal korukban gyorsan nő­
nek, mind gyökérről, mind tuskóról jól sarjadzanak, nagy a térfogati sűrűségük,
nedvesen is jól égnek és a legnagyobb területet elfoglaló fafajunk, szinte az egész
országban megtalálható.
A sarjról felújított akácosok dendromassza-termelését Halupa L. vizsgálta, adatai
szerint 12, illetve 13 éves korban a ténylegesen kitermelt és a feldolgozási helyre
beszállított, abszolút száraz dendromassza 68,7, illetve 83,5 tonna volt hektáronként.
Az évi térfogatnövedék 12,1, illetve 15,1 m<*/ha volt, de még nem érte el a kulminá-
cióját. Marosvölgyi B. adatai szerint Röjtökmuzsajon 5 éves sarj akácos abszolút
száraz tömege 88,8 tonna volt hektáronként. Almási J. és Marosvölgyi B. Jakabszállá­
son 4 éves korban 46,8 tonna/ha abszolút száraz tömeget mért sarjról felújított
akácosokban.
A tuskó- és gyökérsarjról felújított akácosok abszolút száraz tömege lényegesen
nagyobb mint a csak gyökérsarjról felújítottaké. Sarj akác energiaerdő létesítési
költsége minimális, hátránya az ültetettel szemben a változó törzsszám, ami a meg­
termelhető dendromassza mennyiségét és a termesztési időt is erősen befolyásolja.
A sarjaztatott akác energiaerdő folyónövedékének első kulminációja 3—5 év körül
van, az első jelentős törzsszámcsökkenés után egy újabb maximum 9—12 év közé
esik. Az e korban bekövetkező, jelentős törzsszámcsökkenés után az újabb maxi­
mum 15 év körül várható.
Az 1—2 éves energiaerdő-kísérletek adatai szerint ilyen korban kitermelésük még
nem célszerű, mert a 3. és 4. évben a növedék az előző évinél lényegesen nagyobb,
és a kitermelhető fatömeg többszöröse is lehet.

#4417: peti - Re:

Remélem ezt a remek írást minősítette a tisztelt szerző a "Gratulálok, elégtelen." idézettel. Nem is ér többet!

Én telepítem az akácot. egyik leghasznosabb növényünk.