Az akác legyen hungarikum!

#3682: monokultúra - Re: Re: Re: Re: Re:

"Nekem van egy karbantartott akácosom, egyetlen  gyökérhajtás sem látható rajta, vagy pláne elszökve."

Itt nem egy kis földdarabról van szó, hanem több, mint négyszázezer hektárról. Amiból majd százötvenezer hektár az a terület, ahol őshonos állományok helyét foglalta el.

A monokultúra sehol nem jó. Se a mező-, se az erdőgazdálkodásban. Az USA kiváló példa erre.

#3703: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re:

A kérdéseket (3684) nem Önhöz intéztem, de ha megtenné, hogy  a véleményét kifejti, nagyon hálás lennék! Köszönöm!

#3682: monokultúra - Re: Re: Re: Re: Re:

Senki nem is vitatta az akác hasznosságát, csak szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a kép nem ilyen egyoldalú, és nagyon sok problémát is okoz.

A monokultúrák kapcsán:

Igen, a monokultúrák szinte mindig kizárják a biodiverzitást, és csak vegyszerekkel és nagyon intenzív gazdálkodással tarthatóak fent. Ez a fő probléma velük, hosszú távon az ökológiai rendszerek és ezzel együtt az emberi társadalom összeomlásához járulnak hozzá. Nyilván nem egyedüli tényezőként, de nagyon nagy szerepük van benne.

Viszon ma már rengeteg olyan módszer létezik, amivel ki lehet ezeket váltani. Permakultúrás gazdálkodással, erdőkertekkel és még kismillió más módon az Ön által említett növényeket is lehet termeszteni, és ha hozzáértéssel végzik, nem is lesz kisebb a hozam, mint a hagyományos gazdálkodásban (sőt!).

#3704: Kispont - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Köszönöm a bizalmat :-)

Nekem inkább arról van tapasztalatom, amikor az akác jobb termőhelyeken, őshonos erdők helyén áll. Ezekben az esetekben szóba sem jöhet semmiféle vetésforgó, hiszen az akác lerontja a jobb minőségű erdőtalajokat. Ezért mihamarabb ki kell szorítani ezekről a területekről. A gyökérszaggatás egyébként szaporításának egyik módja. Ha a levágott akácos helyén újra akácost akarnak felhozni, és ezt engedélyezi a hatóság sarjról, akkor ez bevett gyakorlat. Mivel a gyökérsarjról nőtt egyedek sokkal jobb állékonyságúak, mint a tuskósarjak és ugyan a kezdeti növekedése nem olyan nagy (hiszen nem áll rendelkezésére az anyanövény gyökérrendszere, mint a tuskóból előtörő hajtások esetében), de összességében jobb növekedésű.

Gyenge termőhelyeken más a helyzet, de nem tudom, mi lenne a megoldás. Láttam már erősen erodált, meredek területen álló 40 éves akácost, ami a 10 méteres átlagos magasságot nem haladta meg. Ilyen helyek az Alföldön is vannak (ott általában a nagyon rossz minőségű meszes homoktalajokon), amiket akáctemetőnek neveztek. Ilyen területeken azt hiszem, hogy a természetre kell bízni a dolgot.

A tartósan akáccal borított termőhelyek esetében valószínűleg megoldást kell majd találni arra problémára, hogy az akáccal kevés fafaj képes elegyedni, így a talaj kizsigerelése borítékolható. Ezzel kapcsolatos kutatásokról nem tudok, de reményeim szerint zajlanak ilyenek, mert ez egy megoldandó probléma.

Mivel csak egy gyakorló somogyi erdőmérnök vagyok, sajnos ennél kimerítőbb választ nem tudok adni a kérdéseire.

#3704: Kispont - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

1. Az akácos többször sarjaztatható, de a fatermés egyre csökkenni fog. Ekkor jön az akácosításnál figyelembe nem vett költség és munka! Ez lehet, hogy csak a következő generációt, örököst fogja sújtani.

2. "akácos átalakítása" vagy "akácosok átalakítása" fogalmakra kell keresni, itt vannak részletes leírások. Ha jól tudom arboricid injektálással, vagy rengeteg munkával lehet csak megszabadulni tőle. A második verziónál a sarjakat többször le kell vágni és eközben meg kell próbálni felhozni valamilyen gyorsan növő, árnyaló fafajokat. Az árnyalás előbb-utóbb visszaveti a sarjak növekedését.

3. Sehogy.

#3708: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Köszönöm a választ!

Én a magam, szakismereteket nélkülöző, átlagos műszaki diplomásként, aki igyekszik megérteni az őt körülvevő világot, az akáccal kapcsolatban - javarészt frissen - megszerzett ismereteimet így tudom összefoglalni (egyelőre nem foglalkozva a kisebb (sáv)erdőkkel, vagy nem egybefüggő elterjedésekkel:

1. két részre kell választani a területeket: az egyik az lenne, ahol a talaj vagy egyéb körülmények indokolják a jelenlétét, rendszeres letermelése nem gazdaságos, vagy nem szükséges/lehetséges. A másik - én így tudom nevezni - az intenzív termelés területe, ahol a kinyerhető faanyag okán van jelen, a jövedelemmaximalizálás a feladat.

2. Az első esetben - Öntől véve a szavakat - "a természetre kell bízni a dolgot". Persze szárazon tartva a puskaport.

3. A második esetben viszont fenntartható gazdálkodást kell folytatni.

A kérdéseim erre a második esetre vonatkoztak.

Az én ismereteimmel ez vetésforgót (és esetünkben úgy hiszem rekultivációt is) jelent, vagy valamilyen - egyszerűen szólva - "trágyázást".

Hol tévedek? Tanítson kérem! :)

Köszönöm!

#3713: erdőkerülő - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Köszönöm!

Összefoglalható ez úgy, hogy az akác egy adott területen csak rövidtávon (persze ez több évtized, akár több mint egy évszázad) termelhető, utána egy igen költséges fajcsere vagy művelési ág változtatás szükséges?

Hogy konkrét része is legyen a kérdésnek: az én tizenméter széles, 1960-ban telepített sáverdőm szükségképpen le fog romlani?

#3718: Kispont - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

A petíció kapcsán olvastam egy cikket, amiben azt ecseteli a szerző, hogy miért szegényíti el az akác a termőhelyét. A lényeg, hogy egy természetszerű elegyes, több fafajból álló erdőben azonos térponton néhány évtized vagy évszázad múltán igen nagy valószínűséggel a korábban ott állótól eltérő fajú egyed fog állni. Ez azért érdekes, mert az eltérő fajok a különböző tápanyagokat némileg eltérő módon és mértékben hasznosítják, és pótolják vissza a talajba. Ez a váltakozás (ha tetszik, természetes vetésforgó) szolgál a talaj kiszipolyozásánsak megelőzésére. Erre egy akácosban nincs mód. Viszont egy valódi vetésforgó, vagyis hogy az akácot 40 év elteltével eltüntetem a területről, szántóként, legelőként, vagy más fajokból álló erdőként hasznosítom és egy újabb forduló után engedem csak vissza az akácot, olyen irreálisan költséges lenne, hogy inkább a "trágyázás" megoldhatóságán kell elgondolkozni szerintem.

Szóval úgy vélem, hogy nem téved, teljesen jó a gondolatmenete.

#3703: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Ha akarjuk, ha nem, monokultura van, és akkor is létezik ha ellenzem.

Nem fogjuk a kedvedért kiirtani a szőlő-gyümölcsös- és más egynyári ültetvényeinket.  Ismerem a vegyes kulturát is. Talán még nem is éltél akkor. Egy kukorica, egy bab, egy tök, egy fogolymadár. De ilyet már nem találsz. Én még éltem benne. Az idő és történelem kerekét nemigen lehet visszaforgatni. A szülőfalum is elúszna a Tiszától 20 km-re,az eredeti árterületén.

Tudom, hogy van ökológia, ökofiziológia, biogazdálkodás, és nomád tevetartás. Azt is tudom, hogy az USA kukorica övezet "milyen gazdag"  biodiverzitásban. Meg láttam  Argentinia  látóhatárig terjedő szójaföldjeit is (főleg GMO). Az akác ezekhez képest a Kánaán.

#3692: -