Kiáltvány az általános és egyenlő választójogért!

A jelenleg hatályos, módosított választójogi törvény, lehetőséget teremt közel 500.000 határon túli magyar számára, hogy beleszólhasson anyaországa belpolitikájába. Nem kell hozzá az, hogy életvitelszerűen Magyarországon éljenek, vagy ebben az országban adózzanak, elegendő a magyar állampolgárság felvétele és a vérségi kötelék. Szavazhatnak arra, hogy melyik induló párt számukra a legszimpatikusabb, melyik pártot akarják viszont látni Magyarország parlamentjében.
Ugyanez a választójogi törvény pedig a saját nemzetiségeit külön-külön rákényszeríti arra, hogy a pártlisták valamelyike helyett egy - egy olyan nemzetiségi listára szavazzanak, ahol valós választási lehetőségük valójában, NINCS. A törvény VAK, mintha abban a felfogásban született volna, hogy a kisebbségeken belül, nincs ellenzéki oldal! Kisebbségi- nemzetiségi listáról szól, melyet az éppen regnáló nemzetiségi önkormányzatok vezetői állítanak, fogalmam sincs milyen rangsorral.
Akár azt is mondhatnám, hogy hajaz ez a helyzet a régi kádárista-szocialista választásokra, vagy egy olyan belpolitikai szituációra, amikor csak a kormányzópárt állít listát és csak arra lehet szavazni! Az ellenzékre nem.
Hogy beszélhetnénk általános és egyenlő választójogról egy ilyen helyzetben? Hisz hihetnénk akár azt is, hogy vérségi alapon szabályoz! A magyarországi kisebbségek parlamenti képviselet így nem lehet megoldani! Ez egy jogi csapda!
A cigány vallja magát cigányak, a német németnek és így tovább! Vetesse fel magát a nemzetiségi választójogi névjegyzékbe és ott gyakorolja állampolgári jogait! Ne szóljon bele abba, hogy Magyarországon melyik legyen a befutó párt, ne szavazzon pártlistára vagy ha igen… akkor felejtse el az identitását…
Az eredmény pedig mi lehet… talán.. összesen.. a teljes kb. 770.000 főnyi nemzetiségre levetítve, talán 3, maximum 4 országgyűlési képviselő és 9-10 bizonytalan státusú nemzetiségi szószóló! Ennyit kapunk cserébe!
Arról már nem is szólok, hogy ez a nemzetiségi lista, „kifogja a szelet” minden, saját jogon indulni kívánó, nemzetiségi identitását felvállaló párt vitorlájából! Ne feledjük a magyaroknak – nagyon helyesen - vannak a környező államokban magyar identitású kisebbségi pártjai.pl. a szolvákia MKP (Magyar Közösség Pártja), vagy a romániai RMDSZ (Romániai magyar demokrata szövetség). … akkor itthon miért is ne lehetne egyenlő esélyekkel induló roma párt!
2014 januárjában én nem vetetem fel magam a nemzetiségi választói névjegyzékbe. Gyakorolni akarom általános és másokkal egyenlő választójogomat, ugyanúgy, mint az bármelyik magyar állampolgárságú magyar ember fogja!

Csak akkor fog változni ez a méltatlan helyzet, ha az állam látja az érdektelenségünket, az ellenállásunkat!
Ne regisztráljatok a nemzetiségi listára, a helyhatósági választások előtt ugyanúgy lesz rá mód, mint eddig is!
• 315 583 – cigányok
• 185 696 – németek
• 35 208 – szlovákok
• 35 641 – románok
• 26 774 – horvátok
• 10 038 – szerbek
• 7 396 – ukránok
• 7 001 – lengyelek
• 6 272 – bolgárok
• 4 642 – görögök
• 3 882 – ruszinok
• 3 571 – örmények
• 2 820 – szlovének
• 124 211 – hivatalosan el nem ismert kisebbséghez tartozó (például zsidók, kínaiak stb.)

Összesen: 768735,-Fő

I. A Demokratikus választási alapelvek

Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestereket és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. A választójog általánossága és egyenlősége, valamint a szavazás közvetlensége és titkossága olyan követelmények, amelyeknek egy demokratikus választási rendszerben érvényesülniük kell.
A választójog általánossága. E választási alapelv alapján főszabály szerint minden nagykorú állampolgár – a természetes kizáró okokat kivéve – választójoggal rendelkezik.
A választójog egyenlősége. A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy a választópolgárok egyenlő feltételek mellett adhatják le szavazatukat, a választásban azonos jogokkal és kötelességekkel vesznek részt. A választópolgárok azonos számú és azonos értékű szavazattal rendelkeznek.
A szavazás közvetlensége. A szavazás akkor közvetlen, ha a választópolgárok személyesen – nem képviselő útján – adják le szavazatukat, továbbá, ha közvetlenül a jelöltre voksolnak, nem pedig a képviselőket választó küldöttekre, elektorokra.
A szavazás titkossága. A titkosság alapelve által támasztott követelmény szerint a szavazópolgárok úgy adhatják le szavazataikat, hogy annak tartalmát, vagyis a választópolgár döntését más nem ismerheti meg.

II. A magyarországi romákat ért joghátrány
a demokratikus választási alapelvek mentén

Ezen alapelveket figyelembe véve, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény azon részeit, mely a nemzetiségi listaállítás szabályait taglalja, a magyarországi romák viszonylatában, az állam általi joggal való visszaélésnek tekintjük!
Véleményünk szerint azt a hiátust, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét megoldott állami feladatnak lehessen nyilvánítani – álláspontunk szerint –, nem lehet azzal feloldani, hogy egy teljes nemzetiséget kirekesztenek a választójogi törvény útján, a társadalmi életet nagyban befolyásolni tudó magyarországi politikai pártok választhatóságának jogából.

III. Indokaink
A törvénybe bevitt – ott újnak számító – e tárgyú módosítás és joghatásai;
1.) Ellentmondanak a választójog egyenlősége elvének, továbbá ellentmondanak a „választók akaratának szabad kifejezését biztosító” rendelkezéseknek.

2.) A nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgár csak formailag élvezi a választójog egyenlőségének az elvét, mert kevesebb jogot kap, mint a többséghez tartozók.

3.) A nemzetiségi lista állítására vonatkozó jogi szabályozás a nemzetiségek negatív megkülönböztetéséről rendelkezik, sértik az egyenlő elbánás elvét, kirekesztő.

4.) Hátrányosan megkülönböztet azáltal, hogy a törvény szerint olyan nemzetiségi listát lehet indítani, amelyet az Országos Roma Önkormányzat állít, és amelyre igen sokan nem kívánnak szavazni. Az egypártrendszerű” formában működtetett kisebbségi önkormányzat kizárólagos joga jelölő szervezetként a lista személyi összetételének a meghatározása. Sokunkat megfosztanak a „választók akaratának szabad kifejezését biztosító választás”-tól.

5.) A jelen szabályozás sérti a kisebbségi közösségeken belüli plurális demokrácia tiszteletének elvét, sokunkat a nemzetiségi választásoktól való távolmaradásra kényszerít, aminek következtében súlyos demokrácia-hiány és hitelességi konfliktus alakulhat ki.

6.) Súlyos rendellenessége, hogy a regisztrált nemzetiségi választópolgár a pártlisták közötti választásban korlátozva van. Nem szavazhat egyikre sem! Különösen a cigány/roma kisebbség esetében létkérdés, hogy a nemzetiségi választópolgárok élhessenek a szinte egyetlen valódi politikai jogukkal, a pártokra való szavazással.

IV. Jogi megalapozottságú hivatkozásaink

Hivatkozni kívánunk arra is, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény kimondja, hogy a nemzetiséghez való tartozás miatt, tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése. Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely a nemzetiségnek, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi. A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása e tekintetben sem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.

A Magyarországon élő, magyar állampolgárságú roma nemzetiséget ez a jogi szabályozás politikailag annullálja, a származására büszke embereket kirekeszti az országos jelentőségű pártok egyikére való szavazás lehetőségéből, és alternatívaként egy „egypártrendszerszerű”, politikailag teljesen elfogultan működő olyan Önkormányzat által állított lista választására kényszeríti, ahol tulajdonképpen nem is választhatja meg, hogy melyik romát szeretné megbízni a magyarországi romák képviseletével.

Különösen sajátos, hogy miközben az Alaptörvény, és az uralkodó magyar politikai elit lehetőséget ad a határon túli magyar választópolgároknak a pártokra való szavazásra, addig ugyanezt a jogot a Vjt. diszkriminatív módon megvonja a hazai nemzetiségektől.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vételi kérelemhez kapcsolt adatlap veszélyeztetheti a választások tisztaságát is. A nagy „B” pontba foglalt kiterjesztő értelmezésre való reagálás nem konkretizált. A jelölő négyzet szabadon hagyása jelenti a nemleges választ /(Nem, nem kívánom, hogy figyelembe vegyék nemzetiségi hovatartozásomat az országgyűlési képviselők választásakor!)/, amit egy választási csalás során könnyen megváltoztathatnak a rubrika bejelölésével.

A fentiekre tekintettel, a nemzetiségi lista jogintézményének jelenleg hatályos formátumú bevezetését az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvénybe, a joggal való visszaélésnek tekintjük az állam részéről, mert az e tárgyú rendelkezések ellentmondanak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek is!

Hajra MCP!

egyenlő esélyeket