Kiáltvány az általános és egyenlő választójogért!

I. A Demokratikus választási alapelvek

Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestereket és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. A választójog általánossága és egyenlősége, valamint a szavazás közvetlensége és titkossága olyan követelmények, amelyeknek egy demokratikus választási rendszerben érvényesülniük kell.
A választójog általánossága. E választási alapelv alapján főszabály szerint minden nagykorú állampolgár – a természetes kizáró okokat kivéve – választójoggal rendelkezik.
A választójog egyenlősége. A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy a választópolgárok egyenlő feltételek mellett adhatják le szavazatukat, a választásban azonos jogokkal és kötelességekkel vesznek részt. A választópolgárok azonos számú és azonos értékű szavazattal rendelkeznek.
A szavazás közvetlensége. A szavazás akkor közvetlen, ha a választópolgárok személyesen – nem képviselő útján – adják le szavazatukat, továbbá, ha közvetlenül a jelöltre voksolnak, nem pedig a képviselőket választó küldöttekre, elektorokra.
A szavazás titkossága. A titkosság alapelve által támasztott követelmény szerint a szavazópolgárok úgy adhatják le szavazataikat, hogy annak tartalmát, vagyis a választópolgár döntését más nem ismerheti meg.

II. A magyarországi romákat ért joghátrány
a demokratikus választási alapelvek mentén

Ezen alapelveket figyelembe véve, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény azon részeit, mely a nemzetiségi listaállítás szabályait taglalja, a magyarországi romák viszonylatában, az állam általi joggal való visszaélésnek tekintjük!
Véleményünk szerint azt a hiátust, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét megoldott állami feladatnak lehessen nyilvánítani – álláspontunk szerint –, nem lehet azzal feloldani, hogy egy teljes nemzetiséget kirekesztenek a választójogi törvény útján, a társadalmi életet nagyban befolyásolni tudó magyarországi politikai pártok választhatóságának jogából.

III. Indokaink
A törvénybe bevitt – ott újnak számító – e tárgyú módosítás és joghatásai;
1.) Ellentmondanak a választójog egyenlősége elvének, továbbá ellentmondanak a „választók akaratának szabad kifejezését biztosító” rendelkezéseknek.

2.) A nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgár csak formailag élvezi a választójog egyenlőségének az elvét, mert kevesebb jogot kap, mint a többséghez tartozók.

3.) A nemzetiségi lista állítására vonatkozó jogi szabályozás a nemzetiségek negatív megkülönböztetéséről rendelkezik, sértik az egyenlő elbánás elvét, kirekesztő.

4.) Hátrányosan megkülönböztet azáltal, hogy a törvény szerint olyan nemzetiségi listát lehet indítani, amelyet az Országos Roma Önkormányzat állít, és amelyre igen sokan nem kívánnak szavazni. Az egypártrendszerű” formában működtetett kisebbségi önkormányzat kizárólagos joga jelölő szervezetként a lista személyi összetételének a meghatározása. Sokunkat megfosztanak a „választók akaratának szabad kifejezését biztosító választás”-tól.

5.) A jelen szabályozás sérti a kisebbségi közösségeken belüli plurális demokrácia tiszteletének elvét, sokunkat a nemzetiségi választásoktól való távolmaradásra kényszerít, aminek következtében súlyos demokrácia-hiány és hitelességi konfliktus alakulhat ki.

6.) Súlyos rendellenessége, hogy a regisztrált nemzetiségi választópolgár a pártlisták közötti választásban korlátozva van. Nem szavazhat egyikre sem! Különösen a cigány/roma kisebbség esetében létkérdés, hogy a nemzetiségi választópolgárok élhessenek a szinte egyetlen valódi politikai jogukkal, a pártokra való szavazással.

IV. Jogi megalapozottságú hivatkozásaink

Hivatkozni kívánunk arra is, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény kimondja, hogy a nemzetiséghez való tartozás miatt, tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése. Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely a nemzetiségnek, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi. A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása e tekintetben sem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.

A Magyarországon élő, magyar állampolgárságú roma nemzetiséget ez a jogi szabályozás politikailag annullálja, a származására büszke embereket kirekeszti az országos jelentőségű pártok egyikére való szavazás lehetőségéből, és alternatívaként egy „egypártrendszerszerű”, politikailag teljesen elfogultan működő olyan Önkormányzat által állított lista választására kényszeríti, ahol tulajdonképpen nem is választhatja meg, hogy melyik romát szeretné megbízni a magyarországi romák képviseletével.

Különösen sajátos, hogy miközben az Alaptörvény, és az uralkodó magyar politikai elit lehetőséget ad a határon túli magyar választópolgároknak a pártokra való szavazásra, addig ugyanezt a jogot a Vjt. diszkriminatív módon megvonja a hazai nemzetiségektől.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vételi kérelemhez kapcsolt adatlap veszélyeztetheti a választások tisztaságát is. A nagy „B” pontba foglalt kiterjesztő értelmezésre való reagálás nem konkretizált. A jelölő négyzet szabadon hagyása jelenti a nemleges választ /(Nem, nem kívánom, hogy figyelembe vegyék nemzetiségi hovatartozásomat az országgyűlési képviselők választásakor!)/, amit egy választási csalás során könnyen megváltoztathatnak a rubrika bejelölésével.

A fentiekre tekintettel, a nemzetiségi lista jogintézményének jelenleg hatályos formátumú bevezetését az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvénybe, a joggal való visszaélésnek tekintjük az állam részéről, mert az e tárgyú rendelkezések ellentmondanak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek is!