A Schmitt Pál doktori címét illető plágiumgyanú kivizsgálásáért


Vendég

#551 A tudomány tisztességet követel

2012-01-26 01:59

#527: - Re: Re: Re: Re:

Kedves Péter László!

Hagyja a politikát másra, ahogyan én is teszem.

A szóba került magyar állampolgárságú férfi, akinek ideiglenes lakása a Várban található ez idő tájt, viselkedjék végre tudományt művelő férfihoz illően, és vonja le a következtetéseket. De mindenekelőtt adjon számot arról, hogyan készítette el a disszertációját, majd ismertesse azt is, miképpen védte meg.

Összegezve: a törvény előtti egyenlőség és a tudomány berkeiben elvárható tisztaság érdekében a gondolatlopás vádja alól maga a gondolatlopással gyanúsított személy tisztázza magát. Talán még tudja, hogyan készült el a nevét viselő doktori értekezésnek mondott munka.

Üdvötlettel: dr. H. Tóth István CSc


Vendég

#552 Re: Szomorú tény - javaslat

2012-01-26 09:06

#453: Andrássy Tamás - Szomorú tény - javaslat

nem csacska, csak álnaív:    A NOL vetette fel az ötletet :-))))


Vendég

#553

2012-01-26 12:12

Tisztelt dr. H. Tóth István CSc!
Ezt írja önmagáról:
"A prágai Károly Egyetem docense, vendégtanára vagyok, kandidátus. Az egyetemi doktori kutatásaim óta olvasáspedagógiai kérdésekkel foglalkozom. A poétikai szövegművek tanulói megértését elemzem ez idő szerint is, kutatásaimban arra keresem a választ, hogy megértik-e s milyen színvonalon az 5-8. évfolyamos olvasók a szépirodalmi alkotásokat."

Gondolja, hogy ilyen mélyenszántó, világmegváltó "kutatások" művelése feljogosítja Önt, hogy a legkisebb mértékben is beleszóljon valódi tudományos kérdésekbe és arra, hogy egy államfő személyi integritásával kapcsolatban megjegyzéseket tegyen?

Ha valami, akkor pontosan az Önéhez hasonló "kutatások" ássák alá a tudomány tekintélyét. Úgy tűnik lassan már mindent kutatásnak lehet nevezni...

Tisztelettel üdvözli egy rajongója!

Vendég

#554

2012-01-26 12:14

Milyen érdekes, hogy Eszterházy Pétert még soha nem vádolták meg plágiummal, pedig az ő műveiben bőven akad rá példa. Lehet azért, mert ő neoliberális-bolsevik?

Vendég

#555 Re:

2012-01-26 12:48

#554: -  

 szerencsétlen troll...

ráadásul már megvádolták

(persze nem tudományos munkásságával kapcsolatban)


Vendég

#556 Dr. Troll a bullshit generátor

2012-01-26 13:01

#553: -

Dr. Troll (azelőtt Prof Ultra Liberál Bolsi) most már személyeskedik is. Minden nap visszajár ide, és megrázza a pofonfát,

mivel pontosan tudja, hogy ez a petíció az általa képviselt arrogáns és mutyizós világ elleni kiállás.


Vendég

#557 Re: Dr. Troll a bullshit generátor

2012-01-26 13:49

#556: - Dr. Troll a bullshit generátor 

 Pepike, hol állsz te ki és miért? Azzal, hogy a világ előtt megszégyeníted az államfőt, azzal mit érsz el diliske? Ezzel semmissé teszed a sok-sok ajándékba adott doktorit, kandidátusit, akadémiai címet és a pofára osztott állami kitüntetéseket? Szerencsétlen! Csak önmagunkat járatják le, akik nevüket adják az ilyen politikai hecckampányhoz. Remélhetőleg, szép lassan kirugdossák mind az ilyen semmirekellő politikai pojácákat...


Vendég

#558

2012-01-26 14:51

SZÉGYEN!!
AZONNAL MONDJON LEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!
Dr. Racz Andras

#559 Re:

2012-01-26 15:14

#553: -

Figyelj, "Vendeg!"

Te megis milyen alapon minosited egy magat nevvel vallalo kutato munkassagat...? Te ki vagy, hogy mindenhez ertesz, es mindent tudsz ertekelni...?! Honnan veszed te azt, hogy ez nem tudomany, vagy epp nem melyenszanto?

Osszefoglalom neked roviden - egy mondatban, hogy biztosan megertsd - , hogy gyakorlati oldalrol miert fontos az, amit Toth Istvan a sajat elmondasa szerint csinal. Az ilyen kutatasok tobbek kozt arra jok, hogy kideruljon, hogyan kell irodalmat tanitani ugy, hogy azt meg is ertsek a diakok.

Na, erted mar?

Es most varom az erveket, hogy szerinted ez miert nem valodi tudomany.

 

 

(Ertem, hogy ad hominem ervelest hasznalsz, de azert: "mondhatta volna szebben, kis lovag!")

 

ByA

#560 ByA

2012-01-26 20:32

#553: -

Az önéhez hasonló fenekedésnek itt különösen nincs helye. Mindegy ugyanis, hogy helyesen értékeli amit itt lejárató szándékkal tesz, vagy nem. Ha úgy képzeli, hogy az államfő erkölcsi inegritását ilyen relativizáló technikával helyre lehet állítani, téved, egyben önmaga erkölcstelenségét bizonyítja. A rossz önmagában az, nem valamihez képest.

De ha csak csevegni és átkozódni jött ide, csinálhatja nyugodtan, zavarni nem fogja senki.

ByA

#561 Re:

2012-01-26 20:42

#554: -

Nem tudom, hogy akad-e erre tényleg példa vagy nem. Érdekelni sem érdekel. De ha meggondolja, ön szerint nem egészen más kérdés, hogy egy doktori dolgozat tartalmát lopja el valaki, azaz magát a doktori címet szerzi meg tisztességtelenül/illegálisan, vagy egy irodalmi műben ékeskedik – ha önnak igaza van – idegen tollal?

Nem inkább közügy-e emellett, hogy egy ország legfőbb méltósága bizonyul esetleg közönséges csalónak, vagy egy íróról derül ki, hogy nem elég eredeti? Másról van szó eleve. Fölösleges ebbe belekeverni a világnézeti besorolás rokon- és ellenszenv címkéit.


Vendég

#562

2012-01-27 10:10

Igen, tessenek kivizsgálni és tisztességesen lezárni ezt a nemtelen ártószándékú felfújt álproblémát! Magyarok...!!!?
RI
Péter László

#563 Re: A tudomány tisztességet követel

2012-01-27 12:42

#551: - A tudomány tisztességet követel

Kedves Tóth István!

Ha az ember a szakmai kérdésbe belevitt politikai felhangokat elhárítja, illetve a másik tisztán politikai érvelésének ellentmondásaira rámutat, az még nem politizálás szerintem. A saját politikai álláspontom ugyanis ebben nincs benne. Ámbár lehet, hogy már az is politizálás, amikor kiűzzük a politikát onnan, ahol semmi helye nincs. Igaz, ezt én még a szakmaiság megőrzésének hívom.

Mellesleg, pont a politikai beszólásokból és az eldurvuló hangnemből lehet tudni, hogy az embernek igaza van. Érvre ugyanis lehet érvvel válaszolni - ha valakinek van. Önnek például volt, a válaszolók egy részének meg nem.

Tisztelettel,

Péter László (mellesleg PhD, de ez az érvek tekintetében nem oszt, nem szoroz)

ByA

#564 Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

2012-01-27 15:50

#545: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Ön szerint nem nemzeti érdek az, hogy Magyaroszágnak olyan államfője legyen akinek az államfői mivolta az esetleg rábizonyuló tisztességtelenség miatt nem magyar szégyen?

Jelent önnek valamit az a fogalom, hogy önbecsülés? Ezúttal nemzeti értelemben. Ön jól érzi magát, ha olyan nemzet tagja amely részérdekek miatt egy csalót tűr meg maga fölött legfőbb méltóságként?

Tényleg olyan fontos, hogy hazánkat ennek kapcsán mindenhol, ahol és amíg megjelenik, neve fölmerül,  lesajnálják, kiröhögjék?

Nem lett volna szabad a váddal előjönni? Tényleg? Az embernek/az újságírónak az a dolga, hogy akármilyen érdektől vezettetve a becstelenséghez asszisztáljon, hazugságban éljen?

 


Vendég

#565

2012-01-27 18:20

Megmondom mi lesz: a bizottság megállapítja a plagizálást,az egyetem
elveszi a doktori címet,az elnök pedig lemond,a 2 hónap alatt lesz másik
jelölt. Lehet ezt csürni,csavarni,de ez lesz.

Vendég

#566

2012-01-28 00:11

"Ha egy doktori dolgozatról kiderül, hogy más készítette, akkor azt vissza kell vonni, a személyigazolványból törölni kell a titulust, és a visszavonás tényét hivatalos lapban közzé kell tenni – ezt Bazsa György mondta az Egyenes Beszédben. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke szerint nem érdekes, hogy egy disszertáció hányad része plágium, itt erkölcsi kérdésről van szó. Előfordult olyan eset is, hogy öt mondat miatt zártak ki valakit – tette hozzá. Bazsa György szerint a köztársasági elnök dolgozatát vizsgáló bizottságnak nem a keletkezés körülményeit kell vizsgálnia, hanem azt, hogy milyen mértékben vett át Schmitt Pál hivatkozás nélkül anyagokat. Az akkreditációs bizottság elnöke elmondta: a vizsgálat lezárása után az egyetem szenátusa hozza meg a végső döntést. Bazsa György szerint 1992-ben Schmitt Pál témavezetőjének és az eljáró doktori bizottságnak feltűnhetett volna, hogy nincsenek konkrét hivatkozások a disszertációban, és a végén is csak felsorolt irodalomjegyzék van. Az elnök szerint jogilag emiatt már nem terheli felelősség a bizottság tagjait, de tudományos körökben megjegyezhetik a nevüket, és nem jó értelemben."

Vendég

#567 Re:

2012-01-28 13:01

#532: -

Ha az érdemtelenül szerzett doktori címeket visszavonják, akkor az érdemes doktori címek értéke növekszik. Vajon csökkent-e a német doktorátusok értéke, hogy a védelmi miniszternek a doktorátusát visszavonták, ő maga pedig lemondani kényszerült???


Vendég

#568

2012-01-28 15:32

Én megszüntetném az ilyen címekért járó ilyen olyan amolyan
pótlékokat is. Mert néha elég csábító, hogy szerzek egy doktorátust
valahogyan, aztán akkor havi x ezerrel többet kapok...
Vonatkozik ez a nyelvvizsgára is meg sok másra.
Aki egy adott feltételű munkakörre jelentkezik, az feleljen meg
a feltételeknek, ha meg túlképzett, ne akarjon többet érte.
Nem is értem,mi köze van egy ügyintéző fizetésének ahhoz, ha
van mongol nyelvből egy középfokú vizsgája, vagy esetleg a
kazánfűtő ledoktorált szociológiából....

Vendég

#569 Re:

2012-01-28 18:04

#554: -

Az író nevét "s"-el kell írni, nyilván nagyon sok mindent olvasott tőle.


Vendég

#570 Re: Re:

2012-01-28 20:52

#569: - Re:

"s"-sel (vagy inkább: s-sel)


Vendég

#571

2012-01-29 17:49

Botrány! Klaus Heinemann előre plagizált. Művében, Georgievhez
hasonlóan, ő sem tüntette fel S.P.-t szerzőtársként...

Íme, néhány - nem nyilvánvalóan egybeeső - részlet.

1/B Heinemann-tanulmány, 313-314. oldal
„In this context, reference is made to an investigation presented recently by the economist Gartner who computed the interconnection between the level of income of market economic countries and the number of medals won at the Olympic Games. From this number or value could be determined which predicts how many medals a country can expect to win, given its present income level. The result: a 1 billion dollar increase in the GNP brings forth 0-17 additional gold medals; in other words: for every additional medal the GNP has to increase by about 6 billion dollars. Gartner also computes this prediction factor for socialist countries and compared it with the number of medals actually won. The showed that the actual value for the USSR was four times higher than the corresponding expectation value for market economy countries; for the GDR, more than eleven times higher. This illustrates that sport success is not only dependent on the respective economic potential of a country, but also on the efficient, politically controlled, centralized utilization of its resources. Market economic systems and an organization of sport in voluntary sports clubs and associations obviously doesn't constitute the optimum basis in this context. The moral of the story is that sport and economy have entered into a very significant but politically directed alliance.
The meso-economic level. The intertwinement of sport and economy also becomes obvious when one considers the significance that sport has with respect to employment and economic growth. Investigations into this matter ara rather rare and difficult to effect because in the statistics of population, purchase, consumption and production, the term sport does not exists. Sport is not an industry like the building trade or insurance branch. In spite of these difficulties, the Henley Center has managed to carry out an extensive investigation on the importance of economy for British sport. The figures compiled by Krupp and Wagner give a first indication of the economic significance of sport in the Federal Republic of Germany. Both have come to the conclusion that sport constitutes a significant branch of the economy in which about 3 % of those gainfully employed are working, which in turn provides for important growth impulses.”

1/A Részlet Schmitt Pál dolgozatából, 38. oldal
„Ebben a kontextusban hivatkozom Gartner közgazdász nemrégiben végzett felmérésére, amelyben megvizsgálta az összefüggést a piacgazdasággal rendelkező országok jövedelemszintje és az olimpiai játékokon nyert érmek száma között. (itt egy pár szó olvashatatlan a kézírásos jegyzetben) Az eredmény: egy egymilliárd dolláros növekedés az ország GNP (nemzeti össztermék)-ében 0.17 plusz aranyérmet jelent. Más szóval: minden egyes új érméért a GNP-nek kb. 6 milliárd dollárral kell nőnie. Gartner ezt az előrejelzési faktort a szocialista országokra is kiszámította és összehasonlította a ténylegesen elnyert érmek számával. Ez azt mutatta, hogy a tényleges érték a Szovjetuniónál négyszer annyi volt, mint a megfelelő érték a piacgazdaságú országoknál, az NDK esetében pedig majdnem 11-szer annyi. Ez azt mutatja, hogy a siker a sportban nem csak az illető ország gazdasági potenciáljától függ, hanem a források hatékony, politikailag szabályozott és központosított felhasználásától is. Nyilvánvaló, hogy ilyen összefüggésben a piacgazdaság és a sportönkéntes sport klubokban és szövetségekben történő szervezése nem alkot optimális alapot. A tanulság ebből az, hogy a sport és a gazdaság között egy igen jelentős, de politikailag irányított szövetség jött létre.
A meso-gazdasági szint. A sport és a gazdaság összefonódása akkor is nyilvánvaló, ha a sport jelentőségét a foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés szempontjából vizsgáljuk. E témakörben a kutatások meglehetősen ritkák és nehezen elvégezhetők, mivel a népességi, vásárlási, fogyasztási és termelése statisztikákban a sport fogalom nem létezik. A sport nem egy iparág, mint az építőipar vagy a biztosítás. Ezen nehézségek ellenére a Henley Centernek sikerült egy kiterjedt felmérést végezni arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a gazdaság a brit sportban. A Krupp és Wagner által felsorakoztatott adatok is adnak egy kimutatást a gazdaság jelentőségéről a sportban a Német Szövetségi Köztársaságban. Mindkét részről arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a sport a gazdaság egy fontos ágát képezi, mivel itt dolgozik az aktívan foglalkoztatottak 3 %-a, mely lényegesen hozzájárulhat a növekedéshez.”

2/B Heinemann-tanulmány, 313. oldal
„This process of colonization has largely been completed: an empty shell only stands as a remnant of the original ideals. During the 1984 Winter Olympic Games in Sarajevo, one of the reporters made an interesting slip of the tongue. Instead of saying "in the spirit of sportsmanship" he used "in the spirit of sponsorship". This was nothing more than a coincidental muddling up of two terms, but it rather aptly illustrates who has become Lord of the Rings. It is no longer solely sportive ideals that shape the Olympic Games but rather multifarious economic interests. However, more than the Olympic Games are affected; sport as a whole is developing towards becoming a profit-making business. The marketing of sport has not only opened up new possibilites and sources of financing, but also given rise to new dependencies that yesterday's sport officials never ever dreamed of or, if they did, banned to an imaginary island that they hoped would never be found.”

2/A Részlet Schmitt Pál dolgozatából, 36. oldal
„A kolonizáció e folyamata nagymértékben teljesült, az üres váz az eredeti ideálok maradványaként áll. Az 1984-es sarajevói téli olimpián az egyik riporternek volt egy érdekes nyelvbotlása. A sportszellem helyett szponzorszerepet mondott. Ez nem volt más, mint két kifejezés véletlen felcserélése-összekeverése, de meglehetősen jól illusztrálja, hogy ki is lett a Gyűrűk Ura. Többé nem csak a sport ideálok azok, amik az olimpiai játékot alakítják, de meglehetősen sokféle gazdasági érdekek is. Mindazonáltal amellett, hogy ez az olimpiai játékokat is érinti, a sport egésze, minden területe kezd nyereséges üzletté válni. Azzal, hogy a sport a piacra került, nem csak új lehetőséget és finanszírozási forrásokat nyitott meg, de utat adott új függőségi viszonyoknak is, melyekről a tegnap sporttisztviselői álmodni sem mertek, vagy ha mégis, hát egy képzeletbeli szigetre száműzték ezeket, ahol azt remélték, senki sem fogja őket megtalálni.”

3/B Heinemann-tanulmány, 312. oldal
“Intertwinement of Sport and Economy
Many are well acquainted with the sad story of the American athlete Jim Thorpe who won two gold medals in the penthatlon and in the decathlon at the 1912 Olympic Games. But it was revealed that he played minor league baseball in 1909 and 1910, having received a stipend of some twenty-five dollars a week. Great outrage was voiced after the Games, and he was stripped of his olympic medals. This was not a surprising turn of events. As the American social critic and economist Veblen at the turn of the century so astutely described is his book "The Theory of the Leisure Class", sport was performed by a nouveau riche upper class as a form of demonstrative consumption, that is as a possibility of vaunting their socials status, their wealth and the free time they had at their disposal.”

3/A Részlet Schmitt Pál dolgozatából, 34. oldal
"Alcím: A sport és a gazdaság összefonódása
Sokan jól ismerik az amerikai atléta Jim Thorpe szomorú történetét, aki az 1912-es olimpiai játékokon nyer aranyérmet tíz-és ötpróbában. Kiderült, hogy 1909-ben és 1910-ben csapatban baseball-ozott, ahol fizetésként heti 25 dollárt kapott. Az olimpia után az eset nagy felháborodást váltott ki, őt pedig megfosztották olimpiai érmeitől. Az események ilyen alakulása egyáltalán nem volt szokatlan. Ahogy azt az amerikai társadalomkritikus és közgazdász Veblen a századfordulón „A vagyonukból élők teóriája” című könyvében oly jól leírta, a sportnak a noveau riche felső osztály hódolt, s ez része volt hivalkodó fogyasztás-központúságuknak, egy újabb lehetőség, melynek révén henceghettek társadalmi státusukkal, gazdagságukkal és a rendelkezésükre álló szabadidejükkel."

4/B Heinemann-tanulmány, 316. oldal
“By means of rules and agreements, the marker forces the suppliers to artificially produce uncertainty. Rottenberg's central assumption is that professional spectator sports produce uncertainty with regard to the outcome of a match; the longer the outcome is open and uncertain, the greater the attractiveness for paying spectators. Uncertainty, however, presupposes equal performance levels of the teams. No club has an (economic) interest in winning all the time.”

4/A Részlet Schmitt Pál dolgozatából, 43. oldal
„Szabályok és egyezségek segítségével a piac arra kényszeríti a sportok szervezőit, ellátóit, hogy mesterségesen hozzanak létre bizonytalanságot. Rottenberg központi feltevése az, hogy a professzionális,nézők előtt folytatott sportok bizonytalanságot hoznak létre a meccs kimenetelét illetően. Minél hosszabb ideig nyitott és eldöntetlen a mérkőzés kimenetele, annál nagyobb a fizető nézőkre ható vonzerő. A bizonytalanság mindemellett előfeltételezi a csapatos egyenlő teljesítményszintén. Egyik sem klubnak sem (gazdasági) érdeke, hogy mindig nyerjen.”




Vendég

#572 Re:

2012-01-30 11:21

#568: -

Talán a nemzetközi tudományos együttműködésben tájékozódást jelentő Ph.D. fokozatot nem kellene megszüntetni. És a hozzá kötődő lehetőségeket sem. Az egyéb címekkel, rangokkal már más a helyzet. Beleértve az MTA-t is. Amikor létrehozták, akkor egy születésrendi kiváltságokra épülő társadalomban kellett külön intézményt teremteni a tudományos teljesítményeknek, csak így lehetett érvényesíteni, segíteni a más elveken nyugvó tudomyányos életet. Ma már inkább az MTA maga is kiváltásgokat osztó és védelmező rendszer, igen sokszor a tényleges tudományos versennyel szemben. Ez ma már nem csupán fölösleges költségeket köt le, hanem olyan intézmény és azt irányítók kezébe teszi le a tudományos kutatások és kutatók minősítésének ügyét, amelyik legtöbbször a status quo megőrzésében érdekelt, a bent lévők pozícióját őrzi, azt tekinti legtöbbször a minősítések és döntések sarokpontjának. Minden kutatónak vannak bőségesen tapasztalatai ezen a téren. Ha a tudományos életről való döntés egyben hatalmi pozícióvá is válik, akkor ráadásul a pártpolitika romboló mértékben behatol erre a területre is. Ki ne emlékezne az új akadémikusok választásában a pártpolitika és a világnézeti szempontok eluralkodására? Már ráadásul ilyen célból tudósok lobbicsoportjai is alakulhatnak és nyiltan hirdethetik politikai elkötelezettségüket és ettől függő személyi döntéseiket. Ez sokszor vezet megalázó és szánalmas helyzetekhez a tudományos közösség szempontjából.

A mai  helyzet  erről is szól, az MTA azt tette a tisztességes tisztázás érdekében, amilyen. ( A pletyka szintű személyi magaambíciókkal most ne foglalkozzunk.) És látjuk a lobbicsoportok hogyan viselkednek és sejtjük mi várható még tőlük.

Vagyis a magyar tudományos közösség egészének majdnem elégtelen szintű viselkedése mögött egy hatalmi poziciókat is érintő tudományos válsághelyzetben komoly strukturális problémák is állnak. Bárhogy is dől el a plágium-ügy, legalább annyi tanulságot vonjunk le, hogy a mélyebben fekvő problémákról is beszéljünk majd, mert ha hagyjuk, a napi karrierszempontú döntések, a túlélésért folytatott harc és a félelmi döntések a tudományos életünk minőségén tovább fognak rontani.


Vendég

#573

2012-01-31 13:47

Én szégyenemben elbujdosnék a helyében!!!!

Vendég

#574 Re: Re:

2012-01-31 17:16

#572: - Re:  

 Az a helyzet, hogy az MTA intézeteiben folyó kutatások MA MÉG, főként történelmi okok miatt messze magasabb szintűek, mint az egyetemi, vagy MTA-n kívüli kutatóintézeti átlag. Kivételt képeznek azok az új egyetemi kutatóhelyek, amelyek úgy jöttek létre, hogy az MTA intézetek egyes csoportjai az egyetemekre költöztek, oda integrálódtak, pl. BME. Ahogy a hazai egyetemek is "kutató egyetemek"-ké válnak, a különbség lassan eltűnik majd. Ezalatt az idő alatt az MTA-nak is meg kell találnia a helyét és az új szerepét a hazai tudományos életben.

Ami a Schmitt ügyet illeti, ebben az MTA-nak nincs tennivalója. Nem tudományos műről van szó. A plágium sem bizonyított. Egy komoly intézmény nem "vetődik árnyékokra", nem száll be politikai hecckapányba, mint itt néhány okostojás teszi. Jószándékkal, ám megtéveszte, vagy csak mert éppen utálja a Fideszt.

 

Nép

#575

2012-01-31 17:17

Feddhetetlen állami vezetőket! (végre)

Mert megérdemeljük!
Vagy nem?!