a magyar termőföldért

Felhívás a magyar Termőföldért

Magyarország jobban teljesít? Minél jobban?

24 éve hallgatjuk és szenvedjük, hogy úgy kezeli az aktuális hatalom szép hazánkat, mint egy szerencsétlen beteget, akinek a gazdasága sajnos ilyen vacak, és veregetik a mellüket, ha néhány tized ponttal kevesebb az államháztartás hiánya az ELŐIRÁNYZOTTNÁL – azaz saját terveiknél.

A pontos igazság az, hogy ma legalább olyan gazdagok lennénk, mint Dánia, legalább 12 millió ember élne és tevékenykedne hazánkban, ha a rendszerváltás nem barmolja szét az addig igen hatékony mezőgazdaságunkat, az élelmiszeripart.

Magyarország képességeihez, adottságaihoz képest mélyen és egyre mélyebben alulteljesít.

A magyar társadalom segítségét kérem a termőföld érdekében. Az agrártámogatások további szakszerűtlen és tisztességtelen osztogatása előtt az Alkotmánybíróságnak korrigálnia kell tévedését. A támogatások elosztásánál az ökológiai szempontoknak kell előtérbe kerülni, mert így fogja visszakapni a magyar agrárium elvesztett méltóságát, az ország talpra áll.

Az Alapvető Jogok Biztosának AJB-643/2013. számú jelentése idézi az Alkotmánybíróság 7/2006. (II. 22.) AB határozatot „a termőföldnek egy országon belüli mennyisége adott, az nem növelhető. A rendelkezésre álló föld viszont korlátlan ideig használható, nem amortizálódik."

Ugyanakkor a tudós, Dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója véleménye szerint még a fejlettnek mondott Európában is 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint amilyen ütemben újratermelődik. Az ilyen használat mellett világméretben 50-60 év alatt elfogy a termőtalaj. Dr. Gyulai Iván: Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés Statisztikai Szemle 91. évf. 8-9 szám

Részletesebben erről a Liliomkert honlapján olvashatsz.

Kértem az Alkotmánybíróságot téves állításának javítására, mert a következmények messzire hatnak.

Az Alkotmánybíróság válasza február 13.-i dátummal érkezett: "Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye."

Tájékoztatását nem fogadom el, mert

1.)    A termőföld minőségét és mennyiségét nem az Alkotmánybíróság döntései határozzák meg, hanem a természet törvényei és a termőföld használatának módja.

2.)    A 2011. évi CLI. törvény nem jelent mást, mint, hogy kellő számú, a parlamentben helyet foglaló fidesz-pártkatona a kellő időben megnyomott egy gombot.

A természet törvényeit ezekkel a módszerekkel befolyásolni nem lehet.

Talán Önökhöz is eljutott már a hír, hogy nem éppen természet- és emberbarát a világunk, országunk pedig pláne nem. Megvárhatjuk, hogy a fegyverek döntsék romba ezt a fenntarthatatlan világot, a békés megoldás azonban üdvösebb volna.

Korrigálni kellene a tévedést, nyomán az alkotmányt a természet és az emberi élet tisztességes védelme érdekében, mint előző beadványomban már kértem.

A téves állítás nyomán nincs felelőssége annak, aki a nagyobb terméshozam érdekében vegyszerrel locsolva termel, a termőtalaj pusztítása, a környezet károsítása árán növeli a termés mennyiségét, hiszen a termőföld korlátlan ideig és akárhogyan használható, mert nem amortizálódik – mondják Önök. Természetesen a valóságban igenis amortizálódik, a termőtalaj rohamos tempóban pusztul. A természetrabló gazdálkodás csökkenti az árakat, és az igaz élelem értékét, hamis versenyhelyzetet és eltorzult értékrendet eredményez. Ráadásul borzalmasan pocsékol.

A szemlélet, amit Önök képviselnek szándékos természetrombolásnak minősíthető.

Kérjük azonnali intézkedésüket!

Káptalantóti, 2014. január 21. frissítve: március 27.