Quaestor károsultak megmentéséért

Quoted post


Vendég

#6993

2016-08-16 08:30

Teljesen mindeggy hogy ki, kinek hisz, vagy kinek nem, a tényeken nem változtat.

Egy városrész fog felépülni, ami az ezerszeresét fogja érni. a Quaestor károsultak ezen értékteremés letéteményesei, jogos elvárás 2009. 04. 22.-től számítva legalább an 6.5% kamat továbbvitele. (lásd. önkormányzatok) a hitelt nyújtó bank ennéll magasabb értékeken hitelez.

Vagy a károsult lakosság részére tulajdonosi jogkör bejegyzése a bankokkal egyenrangú módon.

 

Válaszok


Vendég

#6994 Re:

2016-08-16 10:35:06

#6993: -  

 Ezért aztán nem véletlen, hogy maga a felszámoló se kap infot! (Legalábbis azt mondja.)


Vendég

#6996 Re:

2016-08-16 12:53:52

#6993: -  

  „Egy városrész fog felépülni, ami az ezerszeresét fogja érni”

Erre hivatkozott a Tarsoly is a miniszterelnöknek írt tarháló levelében, amikor a szerinte közel 300 milliárd forintos „jövőértékű” Q-ingatlanokat ajánlotta fedezetként.  


Vendég

#6997 Re:

2016-08-16 14:01:23

#6993: -  

Nem gondolod, hogy ez sajnos túl szép és jó, ahhoz hogy igaz legyen? Ha valami az ezerszeresét érné, akkor az a világ egyik legjobb befektetésévé válna: 1 millió forintból -> egy millárd??

Úgy gondolom T. Csaba csak a saját bőre mentegetése végett fényezte a DunaCity-t, hogy a károsultak egy részének hite legyen benne. 

Aki pedig azt szeretné, hogy a ingatlanokat írják át a kötvényesek nevére semmit sem ért abból, mi a vállalati kötvény kockázata. A tartozásokat a Q-nak törvényben meghatározott rangsor szerint kell kifizetnie és a köv. csoport akkor kap, ha az előzőt kifizették és még maradt pénz. A sor elején vannak az alkalmazottak és a sor legvégén a kötvényesek. (A bankok valahol a kettő között.) Tehát csak akkor kapunk bármit is, ha minden más hitelező megkapta a pénzét és még maradt.

Megértem az elkeseredettséget, de azért az komolytalan, hogy az értékes(nek) látszó dolgokból részesedést akarunk, azzal amire meg milliárdok mentek el (Győri foci, kihasználatlan ETO park stb.) azzal meg nem fogalakozunk, azaz a veszteségből nem kérünk, az nem a miénk...