Tiltakozás a kormányzati történelemhamisítás ellen

Quoted post


Vendég

#78

2014-01-26 07:51

Nem tudom, hogy a zsidó 600 ezres adata helyes e. De elsősorban azzal a gyávasággal vegyes önteltséggel nem értek egyet, hogy a "kiváltságosan tehetséges magyarok" - sem a kormány, sem a nép nagy része - nem vállalják a felelősséget a saját tetteiért. Ez a hamisítás alapja és motivációja. Hiszen tudjuk, hogy a magyarok iktatták be az első numerus clausus törvényt, a magyarok üzentek hadat a Szovjetuniónak és a magyarok voltak telhetetlenek területileg. Sajnos, a magyarok nem önkritikusak, de beképzeltek ... általában a semmire.

Válaszok

Cicero

#128 Re:

2014-01-26 22:19:07

#78: -

Mi az hogy telhetetlenek területileg? Trianonban a lakosság 2/3-t családokat szakítottak szét. Nemcsak nemzettestet, hanem szociokulturális-gazdasági közeget teljesen jogtalanul - megjegyzem.

Kollektíve bűntetve magát az állampolgárokat. HOlott nemzetközi egyezmények sem fogadják el a kollektív bűnösség fogalmát.

Arról hallottál, hogy sok orosz katona úgy indult "hősies" önfeláldozó rohamra, hogy a hátában sajátjai géppuskáját érezhette?

Ugye ismerős a nyomásgyakorlás! próbált volna ne hadat üzenni a szovjetuniónak... látható már a legkisebb megingásra is megszállták az országot a németek!

A numerus clausus pedig erről szólt: A törvény alapján a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak a formálisan kimutatható számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban.

Ami egy demokratikus döntés volt ama tapasztalat tekintetében, hogy bizonyos csoportok felülreprezentálva tényleges lélekszámukat - kezdtek el működni maffiaszerűen állam az államban elvén, s egyre inkább szem előtt tartva saját köreik érdekét a többséggel szemben, az őshonos lakosságot fokozatosan kiszorítva a fontosabb állami vagy döntési pozíciókból.

Pusztán ennek a gyakorlatnak akartak véget vetni, nem irányult vallásgyakorlás, vagy antropológiai sajátosságok ellen. Valójában egyetlen ország sem engedi meg magának, hogy ott más közösség túlreprezentálja magát, nemhogy még irányítsa az országot.

Az izraeli knesszet eleve tiltja a kettős állampolgárságot és identitástudatot az állam és közigazgatásban, de ugyanígy tesz sok-sok állam a földön, hisz a lojalitás megkérdőjelezhető! Ilyen értelemben akkor a föld szinte összes országa kirekesztő, hisz mindenki szereti saját országában a saját ügyeit maga intézni, nem esetlegesen teret engedve potenciálisan idegen érdekeknek beépülő kettős ügynököknek.

A numerus clausus tehát csak az egyes népcsoportoknak lélekszám arányának megfelelő képviseletét látta indokoltnak az országban. Nem korlátozta senki hitét, viszont háttérbe akarta szorítani azt a gyakorlatot, hogy egy fokozatosan kialakuló maffiakör felülreprezentálja magát egy országban az eredeti nemzettesttel szemben, sőt annak kárára tudatosan fokozatosan kiszorítva onnan őket - ezzel az állam szuverenitását veszélyeztetve.

Ez ennyire egyszerű volt. Semmi több!

Ami pedig a német megszállás tényét illeti az vitathatatlan: Az igazi probléma az, hogy sokan belenőttek egy hamis történelemtudatba és ezt vették valóságnak, s mikor ez valahogy átalakul idővel, s előtérbe kerül az igazság, az fájdalmas tud lenni és nehéz szembesülni azzal és a változással. Az ilyenek számára válik az igaz, hamisnak és a hamis igaznak.

De egyik se olvasna el egyetlen valódi levéltári anyagot, csak a fizetett marketing-történészek és értelmiségi zsoldosok propagandáját szajkózzák, íme érdemes elolvasni a megszálló német vezetés megszállás előtti helyzetjelentését hazánkról, aztán lehet csodálkozni:

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/ng5560.html

Goran

#197 Re:

2014-02-01 10:21:38

#78: -

"A magyarok telhetetlenek területileg." Ez már tényleg agyrém. Egy Trianont elszenvedett országgal szemben ilyen vádat megfogalmazni, nem más mint ordas hazugság. Ugye azt azért tudja, hogy mi történt velünk magyarokkal Trianonban?Annyit segítek, hogy nem területet kaptunk. Még egy kvíz kérdésem lenne. Ez már kicsit nehezebb. Mit gondol, ki börtönözte be Szálasi, nyilas vezért? Na jó, segítek. Az a csúnya  "antiszemita, náci, rasszista, homofób, fasiszta, militarista masiniszta, stb. stb.... Horthy Miklós. Nem csoda, hogy nem tudta, mert azok az igazmondó, becsületes, objektivitásra törekvő történetírók, a "hitelesség" kedvéért elhallgatják. Ha meg véletlenül tudta, az meg annál rosszabb, mert ha ismerte ezt a történelmi tényállást,és ennek ellenére ez a véleménye, ott tényleg nagyon komoly mentális zavarok vannak, amik mélyen rányomják bélyegüket a történelmi tisztánlátásra. Mint ami a fenti idézetből ki is derül.


Vendég

#198 Re:

2014-02-01 10:33:57

#78: -

Az ilyen sünnyi hátso nyalogatóknak, egy apróság:

Lecke kishitűeknek ...

Az egyik politikai hetilapban két színészünk vitatkozott a hazai helyzetről,
s ebben felmerült a művészek közéleti szerepvállalásának kérdése. Egyikük arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban is odaállnak az ismert sztárok a jelöltek mellé, mire a másikuk megjegyzi: "Van kétszáz év előnyük demokráciából." Ezt aztán nem fejtegetik tovább, bizonyára ebben egyetértenek. Ez a mentalitás jellemzi az egész honi közéletet, sajtót, de még a politikát is: elmaradtunk a Nyugattól, most tanuljuk a demokráciát, az alkotmányozást. Ha valamit be akarunk vezetni, mindjárt vizsgálgatni kezdjük, vajon ez a nagy testvéreknél miként van, és véletlenül sem fordulhat elő, hogy nálunk másképp legyen. (Bár ennek határait mintha a mostani kormány elkezdte volna feszegetni, és például a bank- és válságadóval vagy a gyermekek után járó szavazati joggal akár úttörő is lehet.)

Az Egyesült Államok kétszáz éves előnyéről csak annyit: az akkor már több mint kétszáz éves Magyar Királyságban 1222-ben megszületett a 31 pontból álló Aranybulla, amely többek között tartalmazott egy ellenállási záradékot, amely szerint a királyt rá lehet kényszeríteni a törvény betartására, de akár le is lehet váltani! Hol volt még Amerika felfedezése? De megemlíthetnénk az 1848-as jobbágyfelszabadítást is; akkoriban - még több mint egy évtizedig - az Egyesült Államokban létezett a rabszolgaság intézménye; a négerek őseit egész egyszerűen elrabolták és elhurcolták egy másik kontinensre, miközben már életben volt az a csodálatos alkotmány, amelynek egyik sarkalatos pontja, hogy minden ember egyenlőnek született. Magyarországon 1920-ban általános választójog alapján tartottak választásokat (igaz, később ezen átmenetileg szigorítottak), benne a 24 éven felüli, írni-olvasni tudó nők szavazati jogával, míg például Svájcban a nők csak 1971 óta gyakorolhatják ugyanezt.

Szakítani kellene ezekkel az önostorozó, hazug toposzokkal, amilyen a
honfoglaló "pogány magyarokról" szóló is. Maga az Isten szavunk - amely az egyetlen, teremtő hatalmat jelöli - bizonyítja, hogy nem pusztán hívő nép élt itt a nyugati hittérítők megjelenése előtt (hiszen nem kellett az ő készen kapott "Isten" szavukat - God, Gott, Deus, Dio stb. - átvennünk, mert saját fogalmat alkottunk rá már jóval korábban), hanem ráadásul egyistenhívők voltunk. Értelmetlen is az olyan fordítás, amikor istenekről beszélünk, mert az Isten nem tehető többes számba, mivel éppen az a lényege, hogy az Egyetlen, öröktől való Mindenható. (A görög vagy római istenek valójában nem azok, hanem csak egy-egy szakterület különleges képességű mesehősei.) Elődeink erős hitére pedig mi sem jellemzőbb, mint a Képes Krónikában megörökített jelenet: Árpád megtöltötte a kürtjét a Duna vizével, "ama kürtre a Mindenható Isten kegyességét kérte". Ezután az "összes
magyarok" háromszor kiáltották: Isten! Ebből, írja a 14. században
keletkezett krónika, szokás lett, amit a magyarok "mind a mai napig
megőriztek". És, tegyük hozzá, a 21. században is szoktuk mondani ivás
előtt: Isten, Isten! (A harmadik Isten lekopott, pedig három a magyar
igazság. És mellesleg a Szentháromság is.) Tehát egy átlagos családi vagy baráti iszogatásnál ezeregyszáz éves szokást gyakorolunk. Ezt csinálja utánunk Obama! ( vagy a biboldók rabló bandája)

A harmadik toposz, amellyel illene már végre leszámolni, az a "kis ország vagyunk" című kesergés, lemondás, magyarázkodás. Kis ország Luxemburg, bármekkora szája is van a külügyminiszterének. Kis ország Málta, Andorra; de kis ország Szlovénia, Észtország vagy Montenegró. Sőt kis ország Szlovákia, Litvánia, de talán még Írország is. Mi Európában abszolút közepes államnak számítunk. És ahogy demokráciából vagy hitből, úgy államszervezésből sem
szorulunk senki kioktatására és lesajnáló megállapításaira. Ha területileg
megfogyatkozva is, de a világ egyik legrégebbi, ezer évnél is idősebb,
jogfolytonos államának vagyunk a lakói. Ez tény, bármit is gondol erről a
150 éves Olaszország, a 152 éves Románia, az alig 450 éves Hollandia, a bő 500 esztendős Spanyolország, a 700 éves Svájc; hogy az olyan ifjoncokról, mint (Izrakhel) Szlovákia vagy Szlovénia szó se essék.

Tehát minden nagyképűség nélkül úgy helyesbíthetjük a fentebb említett
Kossuth-díjas színészünk megállapítását, hogy az amerikaiakkal szemben van közel nyolcszáz év előnyünk államszervezésből. De mi ezt nem szoktuk az orruk alá dörgölni, mert tekintettel vagyunk az érzékenységükre.

-  zárojeles beszurások saját kiegészítések!


http://www.youtube.com/watch?v=jgCkwLAQ2Pk

Cleveland -2011

Üdvözlettel:
Gera Zoltán

 


Vendég

#203 Re:

2014-02-02 16:10:55

#78: -

 

Numerus Clausus törvény, meg ami arról tudható…

1920. szeptember 26-án jelent meg a Numerus Clausus törvény, melyet 1945 után félévszázadig „zsidó” törvényként tituláltak, s akiknek ez érdekük, teszik ma is. Teszik, kihasználva, hogy az 1920: XXV. Törvénycikk szövegét, annak rövidsége ellenére a társadalom nem ismeri, s előbb-utóbb készpénznek veszi, amit gyakran ismételnek. Pedig a tények mást mutatnak.

A „Nagy háború”, ahogy az első világháborút sokáig nevezték, erősen felborította a közép-európai térség vallási és etnikai viszonyait. Így, bár meglepő, de a Huszadik Század című folyóirat 1917-ben feltett körkérdésére a polgári zsidó családból származó Jászi (Jakubovics) Oszkár válaszában felvetette valamifajta numerus clausus háború utáni bevezetésének szükségességét (Lásd: Litván György Jászi Oszkárról írt könyvét, és Pelle János ahhoz írt recenzióját – Magyar Szemle, 2004. június). Így az első Teleki-kormány idején bevezetett Numerus Clausus törvény az akkori viszonyok ismeretében szükségszerűnek látszott, s bármily furcsa nem mondott ki negatív diszkriminációt. A törvény ugyanis sem a zsidóságot, sem más valláshoz, vagy etnikumhoz való tartozást nem nevez meg, s nem mond ki korlátozást.

Ez utóbbi alátámasztására érdemes idézni a mindössze egy oldalnyi terjedelmű, négy §-t felölelő törvény lényegi, 3. §-ának harmadik bekezdését, mely az egyetemi karokra való beiratkozás rendjét szabályozza:

„Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, más­felől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.”

Mindenkinek ajánlom, mielőtt „zsidótörvénynek” titulálja a Telekinek felrótt Numerus Clausus törvényt, figyelmesen olvassa el a fenti bekezdést, vagy akár a teljes törvényt, s keresse ki a diszkrimináló passzusokat.

Nem fog találni! Amit az is alátámaszt, hogy 1938-ban, a valóban már „zsidótörvénynek” minősülő 1938. évi XV. törvény bevezetése előtt a hivatalos magyar statisztikák a következő adatokat mutatták (1930. évi népszámlálás, ügyvédek vonatkozásában):

Országosan:

Római katolikus

1685

Görög katolikus

31

Református

774

Ágostai evangélikus

233

Görög keleti

6

Zsidó

2693

Egyéb

51

A táblázatból látszik, hogy országos viszonylatban összesen 5473 ügyvédből 2693 volt zsidó, azaz az ügyvédek 49,3%-a.

Budapesten:

Római katolikus

778

Református

275

Ágostai evangélikus

112

Zsidó

1523

Egyéb

42


A táblázatból látszik, hogy Budapesten összesen 2730 ügyvédből 1523 volt zsidó, azaz az ügyvédek 55,8%-a.

(Adatok forrása: Vértes Róbert: Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945. Polgár Kiadó kft. 1997)

A fenti adatok alapján bizton állíthatjuk, hogy a „zsidóellenes” törvénynek mondott Numerus Clausus hatása nem érvényesült, talán nem is alkalmazták.

De az aggályoskodó nem fog találni zsidóellenességet a Numerus Clausus törvény 1928, évi módosításában sem, mely módosítás eltörölte a népcsoporthoz tartozás alapján történő támogató válogatást és a fent idézett 3. § harmadik bekezdését az alábbi módon – igen bölcsen – változtatta meg (1928. évi XIV. törvény):

„A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk 3. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően alkalmaztassanak.”

A ma oly gyűlölt kirekesztést ebben a szövegben sem lehet találni, s ha belegondolunk, hogy a foglalkozási ágak közül a kétkezi munkás, legyen az mezőgazdasági, vagy ipari munkás alkotta az akkori Magyarország társadalmának zömét, úgy nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az „úri Magyarország” törvényhozása a szegényebb rétegeket igyekezett, mai szóval: helyzetbe hozni.

Nagyon sajnálatos, hogy az ügyben leginkább érintettek mindezt másként látják, vagy érdekeik ezt másként mondatják velük, és aszerint cselekszenek.

Dobai Miklós




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...