Veszélyben a Mecsek: STOP uránbánya!
Most kell cselekedni! Írd alá a petíciónkat!
A Mecsek szívében akar uránbányát nyitni egy rejtélyes hátterű cég: korábban Wildhorse, most Magyar Urán Resources Kft. név alatt.
A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Az itt élő sok száz faj közül több tucatnyi a Kárpát-medencében sehol máshol nem honos.
Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek itt, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska vagy a fecskefarkú lepke. Az itt élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyik faja védett.
A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet éppen azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk. A törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni.
MENTSÜK MEG A MECSEKET AZ URÁNBÁNYÁTÓL! Csak együtt állíthatjuk meg a rombolást!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Háttér
Az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala elsőfokon elutasította a beruházás környezetvédelmi engedélyét. A hatóság azzal indokolta a döntést, hogy a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni.
A beruházó cég a döntés ellen fellebbezett, a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal pedig megsemmisítette a határozatot és új eljárás megindítására kötelezte az első fokot. Így most újraindult a környezetvédelmi engedélyezési eljárás. 2018. december 5-én közmeghallgatást hirdettek meg Kővágószőlősre, amit végül két nappal az esemény előtt lemondtak. A tervek nem változtak: a cég még mindig a Mecsek természetvédelmi területén akarja megnyitni az uránbányát. Most kell cselekednünk!
De nem csak a Mecsek állat-és növényvilága lehet érintett… A beruházás által közvetlenül érintett települések: Pécs, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Orfű, Abaliget, Bakonya, Bicsérd, Cserkút, Hetvehely, Pellérd.
Veszélybe kerülhet a környéken élők egészsége is!
Az uránbánya szennyezheti a vizet, a levegőt és a talajt. A bánya fejtésével keletkező por radioaktivitást hordozhat magában. Az uránérc feldolgozása során keletkező radon gáz megnövelheti a tüdőrák kockázatát. Az uránbányászat számos más típusú daganatos betegség és citogenetikai károsodás kockázatát megnövelheti. A Magyar Tudományos Akadémia által készített titkosított jelentéséből kiderült, hogy 3500 vizsgált valamikori pécsi uránbányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg. Az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, a szilikózis és más egészségügyi problémák. Egészségügyi vizsgálatok alapján még a bányászok gyerekei körében is megnövekedhet a születési defektusok és gyermekkori leukémia kockázata.
Veszélybe kerülhet az ivóvízbázis!
Az uránbánya súlyosan rombolhatja Pécs és más környező települések ivóvízbázisát. Ha kijut a zagytározó szennyezése az ivóvízbe, az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet a pécsiek szervezetébe. A korábbi mecseki uránbányászat következtében számos mecseki forrás elapadt. A zagytározók okozta szennyeződések miatt már eddig is több kút elzárásra került. A jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője szivárgás esetén elszennyezhetné a pécsi ivóvízbázist.
A lakosság nem támogatja!
A Pécsett és környékén élő lakosságot megosztja a tervezett beruházás. Az Energiaklub 2018-ban készült felméréséből kiderült: 10-ből mindössze 4 lakos támogatja azt, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában. A lakosság 64%-a úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket. A lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt elszennyeződik az ivóvíz.
Elértéktelenítheti az ingatlanokat!
Az Energiaklub közvéleménykutatása szerint a Mecsek környékén élők közel 60%-a úgy gondolja, hogy a tervezett uránbánya-nyitással elértéktelenedne házuk.
Gazdasági zsákutca lehet!
A mecseki uránbányászat gazdaságtalan: csak állami és önkormányzati kistafírozással lehetne életképes, vagyis a mi adóforintjainkból. A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12%, ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep.
Magyar atomerőműbe magyar uránt?!
A mecseki uránt nem itthon használnák fel, hanem várhatóan az oroszországi Majakban dúsítanák és gyártanának nukleáris fűtőelemeket belőle. A kibányászott és dúsított uránt csak néhány országban tudják feldolgozni, például a hírhedt orosz létesítményben. Ha felépülne a Paks II atomerőmű, akkor nem Mecsekből szállítanák az uránt Paksra, hanem az orosz nukleáris fűtőelem-gyárból.
Gyanús titkolózás a projekt körül!
A zavaros hátterű Magyar Urán Resources Kft. (korábban Wildhorse) beruházó cégnek még honlapja sincsen, nemhogy a beruházásról nyilvánosan elérhető információja (a hatóság által elutasított környezeti hatásvizsgálaton kívül). Nincsenek nyilvános tanulmányok a projekt gazdaságosságáról vagy munkahelyteremtő hatásáról, csupán üres ígéretek a beruházó nyilatkozataiban.
Nem ez a jövő!
A korábbi uránbányászat öröksége ma is súlyos terheket jelent a környékre. A környezet- és egészségromboló hatások eltűntetésére a bányák rekultiválásának 30 milliárd forintos költsége és az uránbányászoknak kifizetett „halálpénz” se volt elég. A bányászat nyomai jelenleg is láthatóak, a mecseki források csak részben tértek vissza, a valamikori bányászok közül sokan idő előtt meghaltak. Bár néhányan nosztalgiával gondolnak vissza a bányászéletre, a 21. században már elfogadhatatlan, hogy a tisztességes megélhetés biztosítása ilyen mértékű egészség- és környezetkárosítással járjon.
Nem biztosít valódi munkalehetőséget!
A tervezett uránbánya csupán a korábbi bányászati termelés töredékének, kb. 540 embernek adna munkát a beruházó tervei szerint. Az uránbánya elriaszthatna más iparágakat, hátrányosan érintené a pécsi és mecseki turizmust. Az uránbánya nem válasz a munkalehetőségek hiányára Pécsen és környékén, hanem épp elmélyítheti a gazdasági kilátástalanságot.
További információk a témában a linken.
Petíciónkhoz eddig az alábbi szervezetek csatlakoztak:
Muszáj Természetvédelmi Koordinációs Egyesület
World Information Service on Energy
Magyar Természetvédők Szövetsége
Mátyás Eszter, Energiaklub Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével