VÁLASZTÁSI 1 x 1 Orbán 2018-as legyőzésére

FELHÍVÁS A MAGYAROKHOZ!

Állítsuk meg  Orbán Viktor és a FIDESZ,  országunk jelenét és jövőjét tönkre tevő ámokfutását! Bontsuk le a mesterségesen létrehozott centrális erőteret és helyette építsünk valódi demokráciát! A jelenlegi választási rendszerben, csak akkor van esély arra, hogy  békés úton megbuktassuk az orbáni maffia-birodalmat, ha mi, egyszerű állampolgárok rá tudjuk venni az ellenzéki pártokat – ideológiai beállítottságuktól függetlenül – legalább egy technikai együttműködésre a 2018-as választásokra. Erről szól a ,,Választási 1 x 1” koncepciója.    

   Független országgyűlési képviselőként felkérek, minden magyart, határainkon innen és túl, hogy terjessze és támogassa  a ,,Választási 1 x 1” koncepcióját. Írja alá ezt a petíciót, kifejezve ezzel is  eltökéltségét a 2018-as kormányváltás iránt.  Lájkolja és ossza meg a ,,Választási 1 x 1”  Facebook oldalt ( https://www.facebook.com/Választási-1-x-1-2279195202306644/ ) minden ismerősével. Beszéljenek róla az utcákon, munkahelyeken, kávézókban, sörözőkben. Értsék meg, és értessék meg az emberekkel, hogy van esély a FIDESZ legyőzésére!     Kezdjünk egy olyan új népi mozgalom felépítésébe, amely kellő nyomással lesz az ellenzéki politikai pártokra és azok vezetőire, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek és a ,,Választási 1 x 1”-et követve megállapodjanak,  a 2018-as ellenzéki győzelem érdekében! Lesz még egyszer Köztársaság!...

VÁLASZTÁSI 1x1 - ORBÁN és a FIDESZ 2018-as legyőzésére

Tények, amelyekből ki kell indulni:

1.      Orbán Viktor és kormánya elvesztette a magyar társadalom többségének támogatottságát.

2.      Ma már minden közvélemény kutatás szerint az ellenzéki pártoknak összességében nagyobb a támogatottságuk, mint a FIDESZ-KDNP-nek.

3.      Ugyanakkor a jelenlegi ellenzék rendkívül megosztott, szétaprózódott, a múltbéli sérelmek és az ideológiai ellentétek miatt politikailag oly mértékben terhelt, hogy egy teljes körű (egy, vagy maximum két ellenzéki országos listás, minden egyéni választókörzetben maximum csak 1 ellenzéki indulós) megállapodás megkötésére a 2018-as választásokig képtelen és esélytelen.

4.      A jelenlegi torzított és igazságtalan egyfordulós választási rendszer 2018-ig történő megváltoztatására (2 fordulós és arányos választási rendszerré) reális esély nincs.

5.      A FIDESZ által kiépített centrális erőtér és annak a bebetonozását elősegítő választási rendszer mellett az orbáni rendszer csak akkor buktatható meg, ha az ellenzéki pártok elsődleges céljuknak tekintik a kormányváltást, félretéve személyes ambícióikat és sérelmeiket, közös áldozatokat hozva képesek egymással legalább technikai szinten együttműködni.

6.      A jelenlegi választási rendszer mellett, Orbán és a FIDESZ csak akkor győzhető le 2018-ban, ha a kormányváltásban érdekelt politikai pártok és civil szervezetek, legkésőbb 2017. év végéig végleges választási (technikai) együttműködést kötnek.

7.      A 2018-as parlamenti választáson 106 egyéni körzetben és 93 országos listás helyért kell megküzdenie a pártoknak. Országos lista állításához egy pártnak akkor van lehetősége, ha legalább 27 egyéni körzetben tud jelöltet állítani. A Parlamentbe az a párt vagy nemzetiség jut be, aki a szavazatok legalább 5 %-át, (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) ér el.

8.      Azon pártok, amelyek elindulnak a választáson, de nem érik el a Parlamentbe jutáshoz szükséges minimum 5%-os küszöböt, a rájuk adott szavazatokat a kormányváltás szempontjából elvesztegetett szavazatnak kell tekinteni.    

Mi a teendő Orbán Viktor és a FIDESZ-KDNP legyőzése érdekében?

A FIDESZ-KDNP legyőzésében érdekelt parlamenti és parlamenten kívüli pártok (MSZP, JOBBIK, DK, LMP, EGYÜTT, Párbeszéd Magyarországért, Momentum, Kétfarkú Kutyapárt, Liberálisok, MoMa, Szolidaritás Párt, Új Kezdet, Magyar Munkáspárt, Kisgazdapárt, stb…) 2017. május végén írásbeli előzetes választási megállapodást kötnek a következő módon:

1.      Az előzetes választási megállapodás aláírására való szándékot a pártoknak 2017. május 15-ig kell bejelentenie a koordináló bizottságnak (személynek).

2.      Az előzetes választási megállapodást aláíró pártok deklarálják, hogy elkötelezettek az orbáni rendszer megdöntésében és felszámolásában, ezért vállalják, hogy a 2018-as választásokon elért eredményüktől függetlenül, a 2018-2022-es parlamenti ciklusban koalíciós megállapodást nem kötnek a FIDESZ-KDNP-vel.

3.      Az előzetes választási megállapodást aláíró pártok deklarálják, és minden nyilvános fórumon elmondják, hogy ezen megállapodásban részt nem vevő pártok, valójában a FIDESZ fiókpártjai, amelyek az orbáni rendszer fenntartásában érdekeltek.

4.      A variáció: A megállapodást aláíró pártok többségi szavazással kijelölnek és megbíznak egy (vagy több) közvélemény kutató céget azzal, hogy 2017 szeptemberében a 106 egyéni választókörzetben 1000-1000 fős mintavétellel mérje fel a felnőtt lakosság körében a pártok támogatottságát és az így mért eredményt relevánsnak ismerik el.

       B variáció: Az összes közvélemény kutató cég (Medián, Tárki, Századvég Alapítvány, Nézőpont Intézet, Závecz Research, Iránytű Intézet, Publicus Research, Republikon Intézet) által 2017. szeptemberben - a teljes felnőtt lakosság körében - mért pártpreferencia eredmények átlagát az aláírók relevánsnak ismerik el.

      C variáció: Az összes közvélemény kutató cég által 2017. szeptemberben - a teljes felnőtt lakosság körében - mért pártpreferencia eredményekből kiveszik annak a két cégnek a mérési adatait, amelyek a FIDESZ legmagasabb és legalacsonyabb átlagát mérték, a maradék cégek eredményeit átlagolják és azt az aláírók relevánsnak ismerik el.

      D variáció: Az összes közvélemény kutató cég által 2017. szeptemberben - a teljes felnőtt lakosság körében - mért pártpreferencia eredmények átlagát az aláírók relevánsnak ismerik el. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az aláírók konszenzusával döntsenek arról, (az érintett párt, vagy pártszövetség ebben az esetben nem szavaz), ha valamelyik pártnak (pártoknak) egyik, vagy másik közvélemény kutató cégnél az előző havi mérésekhez képest kiugróan magas (minimum kétszeres érték feletti) támogatottságot mérnek, hogy annak a cégnek a mért értékeit, egyetlen párt esetében se számítsák bele az összesítésbe.

      E variáció: A ,,C” és a ,,D” variáció együttes alkalmazása.

5.      A közvélemény kutató cégeknél el kell érni, hogy a szeptemberi mérésüknél, a teljes felnőtt lakosság körében, a lehető legmagasabb reprezentativitású kutatás végezzék. Valamint el kell érni, hogy az előzetes választási megállapodást aláíró pártok és pártszövetségek mindegyikének támogatottságát külön-külön mérjék, és a mért eredményt akkor is hozzák nyilvánosságra, ha az nem éri el az 1%-ot.

6.      Amennyiben az előzetes választási megállapodást aláírók úgy döntenek, hogy több közvélemény kutató cég adatainak átlagát fogják figyelembe venni, akkor el kell érni, hogy az érintett cégek egy helyen, azonos időben, az aláíró pártok vezetői és a sajtó nyilvánossága előtt ismertessék kutatási eredményeiket.

7.      Az előzetes választási megállapodást aláíró pártok 2017. szeptemberig teljesen szabadon bármely párttal (az aláírók közül is), civil szervezettel (kivéve a FIDESZ-KDNP-t és a közvetlenül hozzájuk köthető civil szervezeteket) választási megállapodást köthetnek és a 2017. szeptemberi közvélemény kutatáson már úgy indulhatnak.

8.      Az előzetes választási megállapodást aláíró pártok vállalják, hogy ha és amennyiben a szeptemberi közvélemény kutatáson nem érik el a minimum 5+1 (6) százalékot, akkor önállóan nem indulnak el a 2018-as választáson és önálló jelöltet egyetlen választási körzetben sem állítanak.

9.      A megállapodást aláíró pártok közül azok, amelyek a szeptemberi közvélemény kutatáson elérték a minimum 5+1 százalékot jogosulttá válnak önálló országos lista állítására és a koordinált egyéni körzetekben való indulásra.

10.   Ha valaki már eleve nevesített választási koalícióban mérettette meg magát, akkor két párt esetén 10+2 (12) százalék, három vagy több párt esetén 15+3 (18) százalék elérése esetén jogosultak országos lista állítására.

11.   Azok a pártok, amelyek a szeptemberi közvélemény kutatáson nem érték el a szükséges minimum 5+1 (6) százalékot, 2017. október végéig, szabadon bármely párttal választási megállapodást köthetnek, így a szeptemberi közvélemény kutatáson megszerzett eredmények összeadódnak a következő módon:

      a.)    Ha két (vagy több) párt áll össze és ebből csak egy párt nevesített a választási koalícióban (a többi csak támogató szervezet), akkor az összesített eredményüknek minimum 5+2 (7) százaléknak kell lennie az országos lista állításához és a koordinált egyéni körzetben való induláshoz.

     b.)    Ha két (vagy több) párt áll össze és ebből 2 párt nevesített a választási koalícióban (a többi csak támogató szervezet), akkor az összesített eredményüknek minimum 10+3 (13) százaléknak kell lennie az országos lista állításhoz és a koordinált egyéni körzetben való induláshoz.

    c.)    Ha három (vagy több) párt áll össze és ebből minimum három párt nevesített is a választási koalícióban, akkor az összesített eredményüknek minimum 15+4 (19) százaléknak kell lennie az országos lista állításhoz és a koordinált egyéni körzetben való induláshoz.

12.    Azok a pártok, amelyek a szeptemberi közvélemény kutatáson már eleve nevesített választási koalícióban mérettették meg magukat, de nem érték el a ,,10. pontban” rögzített minimum százalékokat, 2017. október végéig a ,,11. a, b, c,”  pontokban meghatározottak szerint további választási szövetség megkötésére jogosultak, vagy a már meglévő választási szövetségüket módosíthatják a ,,11. a, b, c,”  pontokban meghatározottak alapján úgy, hogy csökkentik a koalícióban nevesített pártok számát, vagyis a koalíciós partner (partnerek) csak támogató szervezet(ek) lesz(nek).

13.   Ily módon 2017. október végére kialakul azon pártok, választási szövetségek végleges listája, amelyek a közvélemény kutatások alapján, bejutási eséllyel indulnak a választáson, így a rájuk adott szavazatok várhatóan a kormányváltást segítik elő. Ugyanakkor azok a pártok, amelyek nem érték el a bejutáshoz szükséges küszöböt és nem is sikerült a megadott határidőig választási szövetséget kötniük, önkéntes vállalásuk alapján, nem gyengítik a kormányváltó erőket azzal, hogy a megszerezhető töredék (de várhatóan elveszendő) szavazatokért elindulnak a választáson.

14.   Először egy egyszerű matematika következik. Veszünk a 106-ból 82 választási körzetet, még nem nevesítve, és nem kijelölve, csak, mint számot. Minden országos lista állítására jogosult párt, vagy választási szövetség alanyi jogon kap 3-3 körzetet. A 82-ből így fennmaradó (az országos listát állító szervezetek számától függően) körzeteket pedig, a közvélemény kutatáson megszerzett (vagy a szövetségkötés miatt összeadódott) százalékok arányában felosztjuk úgy, hogy a maradék elosztása előtt, az alanyi jogon járó 3 körzet miatt 6%-ot levonunk minden párt (vagy szövetség) megszerzett százalékából. Így minden párt kap egy körzetszámot, amelyben az országos listát állító pártok közül csak ő jogosult egyéni jelöltet indítani.

15.   Amennyiben a ,,14. pontban” meghatározott képlet alapján a pártok elvégezték a szükséges számításokat, a pártok képviselőinek a 2010-es és 2014-es választási eredmények alapján meg kell határozniuk azt a 10 legkevésbé nyerhető választási körzetet, amelyben minden országos listát állító párt indít 1-1 jelöltet.

16.   Ezt követően a fenti módszerrel meghatároznak még 14 kompenzációs kevésbé nyerhető körzetet. Ezen körzetek bármelyikében, bármely országos listát állító párt indíthat jelöltet. Nyilván azok a pártok, amelyek a ,,15. pontban” meghatározott 10 körzet, plusz a ,,14. pontban” meghatározott alanyi jogon járó 3 körzet mellé az elért eredményük alapján több körzethez már nem jutottak, azoknak a 14 kompenzációs körzet mindegyikében jelöltet kell állítaniuk ahhoz, hogy meglegyen az országos listához szükséges 27 körzetük. Azon pártoknak, vagy pártszövetségeknek, amelyeknek csak kiegészíteniük kell, vagy már kiegészíteniük sem kell a 27 körzetet, azok szabadon eldönthetik, hogy melyik kompenzációs körzetben indítanak jelöltet.

17.   A ,,15. pontban” nevesített 10 legkevésbé nyerhető, valamint a ,,16. pontban” nevesített 14 kompenzációs körzet úgy kerül kiválasztásra, hogy az előzetes választási megállapodás aláírására írásbeli szándéknyilatkozattal bejelentkezett pártoknál vesszük az összes közvélemény kutató cégnél (Medián, Tárki, Századvég Alapítvány, Nézőpont Intézet, Závecz Research, Iránytű Intézet, Publicus Research, Republikon Intézet) a teljes felnőtt lakosság körében,  2017. márciusban mért pártpreferencia adatok átlagát. Az így megkapott adatok alapján, amelyik párt támogatottsága 1-5 % között van, 1 szavazattal rendelkezik. Amelyik párt támogatottsága 6-10% között van, 2 szavazattal, amelyiké 11-15% között van 3 szavazattal rendelkezik. Azok a pártok, amelyeknek támogatottsága nem érte el az 1%-ot, vagy nem mérték őket, ebben a döntésben csak tanácskozási joggal vesznek részt. A döntést a választási körzetek minősítéséről az érintett pártok egyszerű többséggel hozzák meg.

18.   A ,,14.”, ,,15.” és 16. pontok” garantálják, hogy  a közvélemény kutatás alapján minimum 6 %-ot elért minden párt, amely önállóan indulni akar, országos listát állíthat és legalább 3 körzetben önállóan indulhat. Egy jó szerepléssel és az 5 %-os parlamenti küszöböt elérve, akár 8 fős frakció alakítására is esélye nyílik. Emellett a közvélemény kutatáson jobb eredményt elért pártok arányosan nagyobb frakcióalakítási eséllyel indulhatnak a választásokon úgy, hogy 82 körzetben az ellenzéki pártok garantáltan nem indítanak egymással szemben másik jelöltet.

19.   Miután a pártok kiválasztották a 10 legkevésbé nyerhető körzetet, valamint a 14 kompenzációs körzetet, következik talán a legnehezebb rész, meg kell állapodniuk a pártok vezetőinek, hogy a ,,14. pontban” kiszámolt és kiosztott körzetszámok alapján,  mely konkrét körzetek is legyenek egy-egy párté, vagy szövetségé. Nyilván a pártok tisztában lesznek azzal, hol vannak a legalkalmasabb jelöltjeik, az előző választási eredmények és a közvélemény kutatások, valamint pártjuk társadalmi beágyazottsága alapján, hol indulnak a legnagyobb eséllyel, mégis számos ütközés lehet. Elkerülendő a végtelenbe nyúló parttalan vitákat, erre csak egyetlen módszer létezik: az kezdi a 82 körzetből a sajátjainak a kiválasztását, aki a ,,14. pont” alapján a legtöbb körzethez jutott. Teszi mindezt addig, amíg az ő maradék körzeteinek száma nem éri el az utána sorban következőt, azt követően már felváltva választanak, amint így elérik a sorban következőt, ő is becsatlakozik a választásba és így tovább.

20.   A ,,14-19. pontokban” lévő feladatokkal a pártoknak legkésőbb 2017. november 10-ig végezniük kell, amelyet egy írásos megállapodásban rögzítenek.

21.   A pártoknak 2017. november végéig van idejük arra, hogy egymás között esetlegesen körzetet cseréljenek és kijelöljék a saját, valamint a közös körzetekben a jelöltjeiket. A 10 esélytelen, valamint a 14 kompenzációs körzet esetleges cseréje, csak az összes listát állító párt konszenzusos döntésével lehetséges.

22.   Az országos listát állító pártok vezetői legkésőbb 2017. december 5-ig, a fentiek alapján, írásban véglegesítik a választási együttműködési megállapodásukat, amelyben azt is írásban rögzítik, hogy azokban a körzetekben, amelyekben nem ők indíthatják az egyetlen ellenzéki jelöltet, független jelöltet sem támogatnak.    

ÖSSZEGZÉS: A fenti javaslat egy olyan – a jelenlegi választási törvényt figyelembe vevő - racionálisan felépített technikai választási együttműködésről szól, amely az ellenzéki pártok között meglévő ideológiai és egyéb kibékíthetetlen sérelmek ellenére is, a mandátumszerzés optimalizálásával képes lehet a FIDESZ által kiépített centrális erőtér lebontására. Minden olyan ellenzéki pártnak, vagy szövetségnek, akinek az előzetes felmérések alapján esélye van a parlamenti bejutásra, lehetőséget biztosít, akár önállóan, akár szövetségben való indulásra, mégsem jár elköteleződéssel a kampány tekintetében, nem jelent kényszert közös parlamenti frakcióalakításra, vagy egy esetleges kormány-koalíció megkötésére. A megállapodásban résztvevő pártok szabadon eldönthetik, hogy két- vagy többoldalú kiegészítő megállapodásokkal, hogyan segítik egymást a kampányban, vagy épp egymás jelöltjeinek, minél sikeresebb szereplését. Mint ahogy azt is szabadon eldönthetik, hogy a választási eredmények függvényében milyen koalíciós megállapodásokat kötnek egy esetleges kormányalakítás érdekében.    

Külön előnye ennek a megállapodásnak, hogy a kormányváltásban érdekelt szavazó polgárok minden egyes választási körzetben a saját ízlésüknek, szimpátiájuknak, politikai elkötelezettségüknek megfelelő listára adhatják le a szavazatukat, amely a ma még bizonytalanokat sem a távolmaradásra, hanem a szavazáson való részvételre fogja ösztönözni. 82 választókörzetben a szavazó polgár szabadon eldöntheti, hogy az ott induló egyetlen ellenzéki jelöltre – még akkor is, ha számára egy teljesen antipatikus párt színeiben indul – a kormányváltás érdekében leadja-e a szavazatát.   

Ezen megállapodás talán egyetlen hátránya, hogy nem segíti a független ellenzéki jelöltek indulását. Ugyanakkor a jelenlegi választási rendszer alapján a független jelöltekre leadott szavazatok az egyéni jelöltnek jók lehetnek és az akár az adott körzet megnyeréséhez is vezethetnek, de a függetlenekre leadott szavazatok a listás mandátumok meghatározásába és elosztásába már nem számítanak bele, így azok nem erősítik a kormányváltó erőket. Ugyanakkor a megállapodásban résztvevő pártok érdeke is az, ha egy számukra elnyert/kiválasztott körzetben a saját pártkatonájuknál alkalmasabb civil jelölt van, meggyőzzék arról - anélkül, hogy belekényszerítenék a pártjukba való belépésre - inkább induljon el az ő párt színeikben egyetlen ellenzéki jelöltként, mert így van esélye a győzelemre.     

Ezen megállapodásnak kötelező érvényű vállalási része az, hogy a megállapodás aláírói csak olyan pártok, amelyek egyértelmű elkötelezettjei az orbáni rendszer végleges felszámolásának és ezért a FIDESZ-KDNP-vel semmilyen együttműködésre nem hajlandóak, valamint az előre meghatározott választási körzetekben a kormányváltás érdekében egymással szemben jelölteket nem indítanak.

Budapest, 2017. április 24.

Kónya Péter független országgyűlés képviselő

Kónya Péter független országgyűlési képviselő    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével