Válaszlevél Galántai Csaba: A magyar bábkatedra lezüllesztése c. írására

Mi, a magyar bábművészet alulírott képviselői ezennel elhatárolódunk Galántai Csaba valótlanságokat állító, sokakat személyében is sértő, a bábos képzésben részt vett, illetve jelenleg résztvevő kollégák hozzáértését, alkalmasságát megkérdőjelező állításaitól.

A Magyar Nemzetben és a Mandinerben, szeptember 16-án megjelent cikkben (A magyar bábkatedra lezüllesztése) a szerző  elfogultan, politikai felhanggal véleményezi a Színművészeti Egyetemen folyó oktatást.

Nem engedjük, hogy ez, vagy ehhez hasonló tartalmú támadások szétrombolják a magyar bábművészet alkotóinak egymást tisztelő, egymással párbeszédben álló közösségét. Nem engedjük, hogy emberi, szakmai közösségünket árkok szabdalják szét, s megfelelési kényszerből fakadó, politikai szándék okozzon begyógyíthatatlan sebeket.  

Fókuszáljunk  a cikkben elsőként felvetett problémakörre. Mi történt a felsőoktatás nélküli, így szakmai presztízsnek is híján lévő magyar bábművészetben, a 90-es évek első felében, amikor az általunk is nagyra tartott Prágai Művészeti Akadémiáról  újabb diplomás bábrendező-dramaturg tért vissza? Öröm, szakmai ujjongás, hogy jöjjenek a fiatal, képzett tehetségek, s emeljék fel a mostohán kezelt, szakemberhiánnyal küzdő bábszínházakat.

A cikk írója a következő magyarországi bábszínházakban rendezett:   Győr – Vaskakas  Bábszínház Belénk bújt a kisördög - 1997. A hatfejű sárkány - 1997. Csíp-csíp bolha (író és dramaturg) - 2007.   Kecskemét – Ciróka Bábszínház Mese a Pópáról meg Baldáról a szolgáról – 1993. Az aranyhajú leány – 1995. Babszem Jankó – 2000. Szombathely - Mesebolt Bábszínház Az elvarázsolt béka – 1999. Debrecen - Vojtina Bábszínház Bolond Istók, Málé Miska – 1996. Pécs - Bóbita Bábszínház Csipkerózsika – 1994. Budapest Bábszínház A szépség és a szörnyeteg – 1997. (vizsgaelőadás) Szeged – Kövér Béla Bábszínház Ámor nyilacskái – 2002. Szellemjárta mese - 2003. Sose volt király bánata - 2004. Bolond lyukból - 2005. Békéscsaba – Napsugár Bábszínház Ormányos Hüntyüllér (író és rendező) – 2011.  

Amint a felsorolás is mutatja, hívtuk, vártuk, bíztunk benne... Mi történt, hogy a bábszínházak a cikk írója iránti kezdeti lelkesedése alább hagyott?

Nem az írásában emlegetett világnézeti, politikai kirekesztés az indok!  

A magyar bábművészet egyik sajátossága, hogy a 20. század második felétől teremtődött meg annak a lehetősége, hogy legyenek vidéken bábszínházak. A művészképzésben 1995-től indult  meg a bábszínész, és  2008-tól a bábrendező szak. Az elmúlt negyed század igen lényeges változásokat hozott a bábszínházak szakmai életében.

Galántai a magyar bábkatedra lezüllesztéséről ír, holott az elmúlt huszonöt évben a semmiből épült fel az utánpótlás felsőfokú képzése a magyar bábművészetben.

Mivel zömmel gyerekközönségnek játszunk (akik éppen a valakivé válás kezdő lépéseit teszik), fokozott a szakmai és szellemi felelősségünk. Kulcsfontosságúnak tartjuk a folyamatos és koherens, a kooperációt megteremtő párbeszédet az oktatási, nevelési intézményekkel.

A bábszínházakban alkotók tudják, mert megtapasztalták, hogy a saját településeiken élőkkel a harmónikus, sokféle értéket befogadó közösségépítés biztosítja az alapot ahhoz, hogy a jövő generációi a sokszínű kultúrára érzékeny, nyitott felnőttekké váljanak.

Éppen ezért lényegesnek tartjuk a művészképzés színvonalát. Meczner János és Csizmadia Tibor  osztályvezető tanárok ennek fontosságát felismerve hívták meg a Színház-és Filmművészeti Egyetemre az elismert, díjakkal rendelkező bábosok közül pl.  Koós Ivánt, Lengyel Pált, Rumi Lászlót, Kovács Gézát, a Lengyelországban végzett Csató Katát és Veres Andrást, a Németországban tanult Kuthy Ágnest, Schneider Jankót, Hoffer Károlyt, Boráros Szilárdot, Gimesi Dórát, Novák Jánost, Szívós Károlyt, Lénárt Andrást, Tengely Gábort, Ellinger Edinát, a magyar bábjátszás neves képviselőit, és sok-sok nemzetközi hírű művészetpedagógust, alkotót, tudományos szakembert, akiknek a felsorolása nem fér bele e cikk terjedelmébe.  

Mi, bábművészek, a társművészetek alkotóival együtt gondolkodva, egymástól tanulva szeretünk és tudunk színházat csinálni. Többek között élmény volt azokkal a jelentős művészekkel is alkotni, akikről Galántai úgy ír, hogy „a bábművészetet nem értő”-k.

A színházat értő, tehetséges művészek, gazdagították a magyar bábművészetet, alkotó erejükkel új impulzusokkal megtermékenyítve azt.   Az SZFE-n végzett bábszínészekről és bábrendezőkről:    

A tárgyi tévedésektől hemzsegő írás, az egyetemi képzéssel kapcsolatban meglehetősen sok valótlan állítást tartalmaz. Az első bábszínész osztályt az operarendező Békés András mellett, a világhírű bábtervező, Koós Iván, és Lengyel Pál  rendező vezette. 1995-től a bábszínész osztályokban 57-en végeztek. Közülük jelenleg a Budapest Bábszínházban és a Kolibri Színházban 18-an vannak szerződésben. Vidéki, hivatásos bábszínházak tagja 7 fő. Saját bábtársulatot alapított 3 fő, prózai kőszínházakhoz szerződött 8 fő. 15 végzett bábszínész dolgozik szabadúszóként (akik rendszeresen szerződnek vendégként bábszínházakhoz és magántársulatokhoz Budapesten és vidéken). Külföldön alkot 2 fő, é és mindössze 1 fő hagyta el a pályát.  A 10 végzett báb rendezőből 9 fő foglalkoztatása folyamatos a szakmában. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezett 63 bábszínészből és báb rendezőből 61-en a pályán vannak.  

A hazai bábművészek közösen és folyamatosan azon dolgoznak, hogy a magyar bábművészet sokszínűen és korszerűen fejlődhessen.    

Valamennyi magyarországi bábszínház és gyermekszínház vezetője:      

Asbóth Anikó Vojtina Bábszínház igazgató Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke  

Kiszely Ágnes Ciróka Bábszínház igazgató  

Kocsis Rozi Vaskakas Bábszínház igazgató  

Szőke-Kavinszky András Kabóca Bábszínház igazgató  

Sramó Gábor Bóbita Bábszínház igazgató  

Kovács Géza Mesebolt Bábszínház igazgató    

Ellinger Edina Budapest Bábszínház igazgató  

Novák János Kolibri Színház igazgató  

Lenkefi Zoltán Napsugár Bábszínház igazgató  

Szűcs István Griff Bábszínház igazgató  

Kiss Ágnes Kövér Béla Bábszínház igazgató  

Szabó Attila Csodamalom Bábszínház igazgató  

Éry-Kovács András Harlekin Bábszínház igazgató      

A Magyar Bábművészek Szövetségének Elnöksége  


Asbóth Anikó - Vojtina Bábszínház    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Asbóth Anikó - Vojtina Bábszínház, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy nem tudja megerősíteni az aláírását az erre az üzenetre való válaszadással.




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook