Újpalota nem eladó ! Stop Szilas liget Stop Bayer
https://www.facebook.com/share/1HhVA99Qon/
Elkészült a Szilas Mozgalom oldal kövessétek be !
Tiltakozó nyilatkozat a Szilas-liget lakópark tervezett beruházása ellen
Szilas Mozgalom
Fenntartható Külváros
Zöld Zug Kör
Védegylet
Patakrevitalizáció
Víz Koalíció
Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége
Sasoló
Nemnövekedés16.
Greenkubátor
Tavirózsa Egyesület
Levegő Munkacsoport
Kiemelt kormányzati beruházás keretében 3400 lakásos lakónegyedet készül felépíteni egy kormányközeli vállalkozó Újpalotán a Szilas-patak mellett. A neve Bayer Construct Zrt. ismerősen cseng a Bosnyák téri iroda és a Zenit Corso környezetpusztító építkezés kapcsán. A beruházó csak a minimumot, azaz az egységes vizsgálati dokumentáció elkészítését finanszírozta, a projekt környezeti hatásvizsgálatát nem végeztette el. A Szilas liget lakópark megvalósulása esetén a Szilas-tó Természetvédelmi Terület mellett 8 tömbben, 18 szintes lakóépületekkel fogja élhetetlenné tenni a városrészt.
Hazánk jelenleg legfeljebb 10 emelet körüli épületek mentésére van felkészülve. Egy 2026. november 30-án záruló Európai Uniós projektnek köszönhetően később is csak 42 méter magasságig mentő készülékek fognak rendelkezésre állni. Így a tervezett gigalakópark esetében nem lesz megoldva sem az oltás, sem a mentés. Felépítésével a 146 halottal járó Hong Kong-i tűzvész hazai megvalósítását készítik elő, ezért a Bayer Construct Zrt. építkezése nem más, mint a magyar emberek életével játszó gátlástalan hazárdjáték. Nemzetgazdasági szempontból nem lehet kiemelt jelentőségű egy ilyen beruházás, ezért követeljük a vonatkozó kormányrendelet azonnali visszavonását és az építkezés leállítását!
Alulírottak tiltakozunk a kormány rendeletben kiemelt zöldmezős, a lakosság érdemi bevonását mellőző, álzöld elemeket tartalmazó, élhetetlen 60 méteres blokkokból álló ingatlanfejlesztés ellen.
Tiltakozunk a táj és az élővilág értékeinek semmibevétele ellen. Elutasítjuk, hogy városi léptékű, felhőkarcoló-szerű épületek jelenjenek meg egy olyan területen, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a város biológiai sokféleségének fennmaradásában, a vízháztartásban, a klímavédelemben és Budapest természetes szellőzésében. Továbbá tiltakozunk az ellen is, hogy a kerület főbb közlekedési útvonalai mentén már jelenleg is fennálló magas, sokszor a vonatkozó egészségügyi határértékek feletti levegő- és zajterhelések tovább emelkedjenek a tervezett beruházás hatására, károsítva az itt élők egészségét.
Tiltakozunk a természeti és környezeti értékek semmibevétele, a törvények kijátszása, lakóhelyünk elsilányítása ellen. Követeljük, hogy vizsgálják ki a törvénysértő és korrupció gyanúját felvető eljárás lefolyását, a felelősöket állítsák bíróság elé!
A Rákospalotai Önkormányzattól elvárjuk, hogy korábbi intézkedéseivel szemben, amelyek a lakosság érdekeivel ellentétesek voltak, nyújtson segítő kezet Rákospalota értékeinek megtartásáért folytatott küzdelmünkben!
Rákospalota, 2025. 12. 12.
Egyetértésben a következő szervezetekkel:
Fenntartható külváros, Greenkubátor Egyesület, Nemnövekedés16 csoport, Patakrevitalizáció, Sasoló Ovi Suli, Szilas Mozgalom, Védegylet, Víz Koalíció, ZöldZugKör
Természetvédelmi vonatkozások, környezet- és természetkárosítás!
A tervezett beruházás közvetett hatásterülete jelentős védett területeket, az Országos Ökológiai Hálózat mag- és ökológiai folyosó övezetét és a Szilas-tó Természetvédelmi Területet érinti. A megvalósítás esetén ezek zavarása erőteljesen fokozódni fog, ami degradációjukhoz vezet.
A brutális építkezés teljesen szembe megy a védett terület kezelési tervében foglaltakkal, ami többek között előírja a védett terület lehetőség szerinti bővítését. Az elpusztításra szánt zöldterület a fejlesztés északi oldalán még ad lehetőséget potenciális vizesélőhely bővítésre, amit a jelenlegi tervek végkép ellehetetlenítenek.
Szintén előírás a védett terület természeti értékeinek, háborítatlanságának megőrzése, fokozása, ami a projekt következtében egyértelműen és végzetesen sérül.
A tervezett beruházás szomszédságában jelenleg a Szilas-patakot és egy ősi tőzeglápot, a Szilas-tó Természetvédelmi Területet is magába foglaló értékes mozaikos élőhelykomplex létezik, amit különösen értékessé tesz a nagyvárosi szövetbe való beágyazottsága.
Mivel vizes élőhelykomplexről van szó, ezért környezetében nem engedélyezhető olyan beavatkozás, amely csökkenti a terület vízkészletét. Ezzel szemben az igen nagyfokú terület burkolás, csapadékvízelvezetéssel párosítva rontani fogja a felszínalatti vízkészletek állapotát. Ez pedig nem csak helyben, az építkezés területén, hanem a felszín alatti vizektől függő teljes ökoszisztémán, a vizesélőhely komplexen is kifejti pusztító hatását az élőhelyek stabilitásának csökkentésével. Zöldtetőkkel felnövelt zöldfelületek nem tudják minőségben megközelíteni a szabad talajkapcsolt felületek vízmegtartó funkcióit, így ezek legfeljebb a környezetük elsilányítása miatt aggódó emberek megtévesztésére alkalmasak.
A tervezett építkezés közvetlen hatást gyakorol a Szilas-patakra, amelynek állapotértékelésére és kezelésére a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben (VGT) leírtak az irányadók. Ez alapján a víztest integrált állapota jelenleg rossz, ami kiemelten fontossá teszi a VGT-ben a víztestre vonatkozó célkitűzések megvalósítását az előírt intézkedések végrehajtásával a Szilas-pataknál. A vízfolyás morfológiai minősítése gyenge, ezért egy ökológiai helyreállításnak a meder morfológia természetességét kell céloznia, ami szélesebb, sekélyebb és őshonos fás növényzettel jobban benőtt meanderező morfológiát jelent. Ehhez a jelenlegi ároknál jóval szélesebb sávra van szükség, ami a tervezett építkezés helyén rendelkezésre is áll, ha a tervezett beruházás nem szűkíti le a patak számára rendelkezésre álló teret.
Nagyon komoly probléma, hogy a Szilas-patak esetében csak és kizárólag a patak közjóléti funkcióit erősítő beavatkozások, a szabadtéri bútoroktól kezdve a kerékpárútig kerülnek szóba. Természetesen egy élő vízfolyás esetén is szükséges települési környezetben a lakosság hozzáférésének biztosítása, de az ilyen jellegű infrastruktúra semmiképpen sem lehet fölérendelve az ökológiai funkcióknak, amit semmibe vettek a tervezők.
A Szilas park beépítésre szánt területe ideális helyszíne lehetne a helyi szintű vízmegtartásnak egy restaurált vizes élőhely révén, mely mérsékelheti az áradások és patak kiszáradások hatásait, a talajvízszintet megemelve javíthatná a környék vízháztartását, miközben párologtató hatása miatt természetes légkondíciónálóként tenné elviselhetőbbé az itt lakók életét a nyári kánikulában. Ezzel szemben egy 19 hektáros zöld terület felszámolásával és egy gigalakópark felépítésével kiterjedt városi hőszigetet terveznek itt létrehozni.
A beruházás megvalósulása esetén nem csak áttételes, hanem közvetlen természetkárosítást is okoz. A területen ugyanis megjelennek a védett területek védett fajai. Példaként említhetjük, hogy a beavatkozási terület füsti fecskék fészekanyag gyűjtő helye. A beruházás területe jelenleg is élőhelye számos védett állatfajnak, például a helyi talajlakó vakond és fali gyík populációnak. Ezen fajok tekintetében a hatásterületre vonatkozóan, nem készült állományfelmérés illetve áttelepítési terv.
Szintén súlyos problémát okoz a fényszennyezés, szinergista hatású természekárosítása, ami mindkét vizes élőhelyet a Szilas-patakot és a Szilas-tó Természetvédelmi Terület tőzeglápját is érinti. Az építkezés során meghatározott 50 méteres pufferzóna semmilyen mértékben nem mérsékelheti ezt, mert a fény több kilométerre is kifejti hatását.
Az építkezés eredményeként a hagyományos (ökológiai) és a nappal és éjszaka is megjelenő poláros fényszennyezés egyaránt fellép és ezek egymás hatását erősítve fejtik ki hatásukat vízirovar tömegpusztulásokat előidézve, amellett, hogy a madarakat és a denevéreket is veszélyeztetik.
A fényszennyező világítótestek nem önmagukban, hanem lakótömbök, aszfaltfelületek és gépkocsi parkolók kiegészítőjeként jelennek meg. Így létrejön a hagyományos fényszennyezés és a poláros fényszennyezés természetgyilkos szinergizmusa. A poláros fényszennyezést a mesterséges, nem fémes felületekről visszatükröződő poláros fény váltja ki. Leginkább azért, mert rajzásukkor, és kolonizációjukkor a repülő vízirovarok a felületéről visszavert vízszintesen poláros fény alapján ismerik fel a vízfelszíneket, vizes élőhelyeiket. Így vonzódnak a vízszintesen poláros fényt reflektáló mesterséges felületekhez is, ahol petéikkel együtt elpusztulnak, miközben sérül az utódgenerációjuk. A hagyományos fényszennyezést okozó lámpák erős fénye nagy távolságból, akár több kilométerről is magához vonzza a fototaktikus vízirovarokat, amiket a Szilas lakóparkban a poláros fényszennyezés pusztít el. A rovarpusztító objektumok a poláros fényt tükröző mesterséges felületek, az épületek üvegablakai és fénytükröző homlokzat elemei, az aszfaltfelszínek, a parkolókban álló sötét színárnyalatú gépkocsik, amik mind-mind egy-egy végzetes poláros ökológiai csapdát jelentenek. Egy fényforrásból és egy poláros fényt tükröző felületből álló kombinált csapda rovarfogása jelentősen meghaladja azt az értéket, amit a két csapda külön-külön produkál, ami egymást erősítő, szinergikus hatás. A Szilas-patak melletti élőhely-együttes nem csupán helyi jelentőségű, hanem országos szinten is kiemelt érték. Budapest zöldterületei évtizedek óta zsugorodnak; az ilyen páratlan élőhelyek elvesztése végleges, helyrehozhatatlan kárt jelentene — mind ökológiai, mind városklimatikai szempontból. Mindezek alapján megállapítható, hogy a beruházás ökoszisztémára és élővilágra gyakorolt pusztító hatása nem elviselhető.
A tervezett ingatlanberuházást olyan városszéli környezetben kívánják megvalósítani, ahol nincs korszerű, fejlett tömegközlekedés, nincs például kötöttpályás kapcsolata a város belső részeivel. Ebből fakadóan a kerület főbb közlekedési útvonalai mentén a már jelenleg is fennálló magas, sokszor a vonatkozó egészségügyi határértékek feletti levegő- és zajterhelések tovább emelkednek a tervezett beruházás hatására, károsítva az itt élők egészségét. Mindez a vonatkozó jogszabályi előírások alapján nem engedélyezhető.
Veszélyben Újpalota élhetősége, Budapest termálvíz kincse!
A Szilas-patak melletti, jelenleg be nem épített mező a 15. és 16. kerület egyik legfontosabb városi szélcsatornája (klímakorridora). Ez a terület biztosítja, hogy a külső kerületek felől érkező hűvösebb, tisztább levegő szabadon beáramolhasson a sűrűbben beépített városi térbe, mérsékelve a városi hősziget-hatást, javítva a levegőminőséget és fenntartva a természetes átszellőzést. A tervezett lakópark pontosan erre a szélcsatornára épülne rá. A 18 emeletes épületek és a terület tömör beépítése gyakorlatilag elzárná ezt a levegő folyosót, aminek következtében: jelentősen romlana a kerületek természetes átszellőzése, fokozódna a hőterhelés, a levegő megrekedne és tovább szennyeződne, a városi klíma érezhetően és tartósan romlana. A szélcsatorna elvesztése közvetlenül egészségügyi, várostervezési és klímavédelmi kockázatot jelent az itt élők számára.
Fővárosi szinten is jelentős környezetkárosítást okozhat a beruházó terve, miszerint új geotermikus kutat kíván létesíteni a területen, mely a Főváros mára már sérülékenynek tekinthető termálvízkészletét kívánja hasznosítani.
Kiemelendő, hogy a Bosnyák téren 2022-2025 között létesült irodakomplexum, és az azt kiszolgáló termálvíz kút, annak évi 3 millió m3 vízkivétele már önmagában veszélyezteti a Közép-Duna vízgyűjtő alegységhez tartozó „kt.1.3 – Budapest környéki termálkarszt” nevű víztestet. A Budapesten és tág környezetében található összes geotermikus kút ugyanezen vízadóból nyeri a termálvizet. A bosnyák téri új kút a vízadó összes eddigi kútjának éves átlagos kitermelésének a 38%-át tervezi kivenni, amely még a visszasajtolás mellett is nagymértékben veszélyezteti az eddigi kutakat, vízhasználókat. Mindezeken felül további új kutak fúrása, mint amely a XV. kerületi Szilas Liget Lakópark kapcsán is tervezett a beruházó által csak tovább veszélyezteti az így is veszélyben lévő vízhasználatokat.
Környezeti hatásvizsgálatok szakszerűtlensége
- A Beruházó a tervezett ingatlanfejlesztésének környezet- és természetvédelmi vizsgálatait úgy végzi, illetve tervezi elvégezni, hogy a komplex, nagy beruházást felosztotta több kisebb beruházásra, és ezeket külön-külön, egymástól függetlenül vizsgálja és engedélyezteti. Az effajta tevékenységet szokás „szalámizás” jelzővel illetni. Az ilyen módon elvégzett vizsgálatok nem felelnek meg a vonatkozó hazai és EU-s környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak és alapelveknek, továbbá sérülnek a teljes beruházás hatásterületén élők alapjogai is. A több kisebb beruházásra felosztott nagyberuházás során a környezetvédelmi Hatóság megtévesztése történik, amely során megvan a veszélye annak, hogy külön-külön nem állapít meg jelentős környezeti hatást a Hatóság, és nem rendeli el a részletesebb hatásvizsgálatok elvégzését, miközben, amennyiben együttesen értékelné a teljes beruházást, úgy már olyan határozatot hozna, amelyben megállapítja a jelentős környezeti hatást és elrendelné a részletesebb környezeti hatásvizsgálati eljárást. A beruházó külön-külön vizsgálja és engedélyezteti a lakóparkot, a geotermikus kutat és a környező úthálózat átépítését. Megjegyezzük, hogy lehet egyéb kapcsolódó tevékenységek is lehetnek még, amelyekről eddig nincs tudomása a tiltakozó lakosoknak.
Paulovits Adrienn Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével