ÚJ Magyar Alkotmány
(Globális válság kezelésére)
❖ ✦ ❖
Nemrég magad is (Magyar Péter Miniszterelnök) bejelentetted, hogy ősztől elindul az új magyar alkotmány közös kidolgozása – hogy nem alaptörvényt, hanem valódi alkotmányt szeretnétek alkotni. Én pontosan erre készültem fel: ez az anyag már most egy ilyen alkotmány tervezete, amit szeretnék eléd tárni.
Ez az írás nem elméletből, nem jogi tanulmányokból született – hanem évtizedek saját tapasztalatából, abból az útból, amit végigjártam, miközben az élet nagy kérdéseire kerestem a választ.
Ez az Alkotmány szándékosan hétköznapi nyelven íródott, hogy a kevésbé iskolázott ember is megértse, amit olvas. Nem tartalmaz jogi szakkifejezéseket, mert nem is kell neki – hiszen nem maga a törvény, hanem a törvényhozás alapja és útmutatója.
Ez az Alkotmány szándékosan nem hasonlít a ma érvényben lévő Alaptörvényre. Nincsenek benne cikkek, bekezdések, paragrafusok, nincs benne „sarkalatos törvény” – csak világos, egyértelmű pontok. Ez nem hiányosság, hanem szándékos: a mai Alaptörvényt a parlament kétharmados többsége bármikor módosíthatja, ezt az Alkotmányt viszont kizárólag maga a Nép, 70%-os jóváhagyásával. Ez az Alkotmány nem a jogászoké – a Népé.
❖ ✦ ❖
A Magyar Nép alkotmánya egységében ad értelmet, jövőképet. Nem szabad egyes pontjait megismerve véleményt alkotni, annak alapján megítélni az új alkotmányt!
Az Alkotmány olvasásakor vedd figyelembe, hogy a teremtés folyamata a gondolat, a szó, és a tett egymást követése, és nem pénz kérdése!
Ennek tudatosítása magadban, teszi lehetővé egy olyan Alkotmány bevezetését, mely képes kizárni a tőkepolitikát. Az alkotmány nem törvénykezés, hanem alapja, és útmutatója a törvénykezésnek. Az Alkotmány alapján meghozott törvények lesznek azok, amelyek rendezik az Alkotmányban felmerülő kérdések megoldását.
A „Magyarázat” kifejtésben több ember érti meg, hogy miért van szükség az Új Alkotmányra, és érthetővé teszi azt is, hogy az Alkotmányba foglaltak finanszírozása nem jelenthetnek gondot. (Lásd: a 16. pont, magyarázó szövege)
Az Alkotmányba foglaltakra törekednünk kell minden erőnkkel még akkor is, ha a tőkehatalom rendszerénél ez nagy ellenkezést vált ki. Itt megoldást jelenthet, ha az a világban élő maroknyi ember megkapja a többi embertől, amit kíván életébe – természetesen észszerű keretek közt –, csak azért, hogy ne legyenek ellenlábasai az új rendszernek.
Nem árt tudni, ha jól akarunk alkotmányozni!
1. Az alkotmány az emberi életet, és a természetet védi.
2. A környezet védelme nagyon fontos, mert nélküle nincs emberi élet.
3. Nem lehet úgy változást elérni, ha nincs változtatás.
4. A bolygó, melyen élünk javakban gazdag, de nem tudja kiszolgálni az értelmetlen pazarlást.
5. A szegénység nem attól van, mert valami nincs, attól, hogy olyan törvényeket hoztunk, mely a szegénységet lehetővé tette.
6. Valaminek a megteremtésének a folyamata nem más, mint: a gondolat, a szó és a tett, egymás követő gyakorlata, és soha nem pénz kérdése.
7. A pénzhez kötött tudat az alkotni kívánó elmét, és az alkotó kezet köti meg.
8. A félelmek gátak, melyek olyan cselekedetre tudnak kényszeríteni, mint az erőszak, a hazugság, a hatalomvágy.
9. Senki nem hozott erre a világra semmit, mikor ideszületett, és nem is visz el, mikor meghal. Hogy is mondhatná, bár ki is, hogy ez az enyém, az, az enyém?
10. A kiépített társadalmi rendszerünk az, ami eltávolította az embereket egymástól, és vált az ember ez miatt ön- és környezet pusztítóvá. Módunkban áll új elvekkel, új ÉLETETELVET létrehozni.
Akarod-e, hogy a Magyar alkotmányba a következők legyenek foglalva:
Tanulmányozd figyelmesen az új Alkotmányt!
1. pont
A kormány feladata az Alkotmány szerinti országvezetés, és nem hozhat olyan törvényt, mely csorbítja az emberi szabadságot, a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot, vagy Alkotmányellenes.
Bővebb magyarázat:
Az a gyülekezési jog, ahol megmondják, mikor, hol, esetleg hányan gyülekezhetnek, az nem szabadság.
Mint ahogy az sem szólásszabadság, ha cenzúráznak, vagy korlátozzák még a szabadnak nevezett nyilvános fórumokat is, ha a tartalma nem felel meg annak, amit helyesnek gondol a tőkehatalom.
2. pont
Az alkotmányt csak a Nép írhatja meg, és nem módosítható, csak kiegészíthető kizárólag a Nép jóváhagyásával, 70%-os támogatással.
Bővebb magyarázat:
Ha jól megnézzük a jelenlegi alkotmányt, sok más dolog mellett, a kormányzást végző politikusok és a tőke hatalmát védi. Még szinte azt is alkotmányba foglalták, hogy a kormányt ne lehessen leváltani, mert ha engedélyük nélkül teszel valamit, ami a leváltásukat követeli, azt puccsnak minősítik, mellyel szemben fegyveres testülettel, erőszakkal léphetnek fel.
Persze ehhez meg kell érteni, hogy a mostani választási rendszer valójában nem enged szabad választást, hiszen túlnyomó többségben csak a tőke által kínált alternatíva kerülhet a nép elé.
Az alkotmánynak pont az lenne a feladata, hogy védje az embereket.
A legnagyobb védelemre pont a törvényhozóinkkal szemben van szükség.
Az alkotmány nem töltheti be szerepét, ha annak szabályait azok írják meg, és módosítják kedvük szerint, akiktől meg kellene védeni az embereket.
Ezért kell olyan alkotmány, és annak betartásának megkövetelése, mely a természetet, és az embert védi a kizsákmányolástól.
3. pont
A magyar állam köteles a ma meglévő bankok mellett saját pénzintézetet működtetni, melynek elsődleges feladata a Magyar Nép, és vállalkozások kiszolgálása. Az itt forgalomba helyezett tőke soha nem képezheti kereskedelem tárgyát (kamat, egyéb), kizárólag értékmérő, értékegyeztető funkciót tölthet be, kizárólag a Magyar Nép és a 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozások számára.
Bővebb magyarázat:
Nem lehetetlen véget vetni a tőke, a bankok kizsákmányolásának, a korrupciónak, amíg az életet meghatározó fizetési eszköz ilyen mértékben és aránytalanul van magánkézben.
Az is ide tartozik, hogy valójában nem a pénz hoz létre semmit, csak azon keresztül kap engedélyt minden, amit megvalósítani kívánnak az emberek.
A pénzhez kötött tudat az alapja annak, ami ma folyik világunkban.
Az erőszak nem megoldás, hiszen az erőszak csak erőszakot szül, és hiába minden erőszakos rendszerváltás, a tőke nyer. Az agyunkat kell átállítani más gondolkodásra.
Eleve elgondolkodtató az, hogy egyáltalán hogy létezik az, hogy magánkézben levő bankok irányítsanak mindent, rajtuk múljon hazánkban mit is kezdünk kincseinkkel, illetve – szinte – rabolják azt. Kifosztják az országot, miközben ránk kényszerítik az általuk kínált termékeket (reklámok, kereskedelmi törvények…). Teszik mindezt úgy, hogy földig romboltak minden olyan gyárat, mely kiszolgálta a Magyar Népet.
A saját bank, és az abból – kamatmentesen – finanszírozott állami és magánvállalkozások, valamint az állam belépése a kereskedelembe, szolgáltatásokba, gyártásokba, illetve ezek finanszírozása meghozza a várt eredményt.
Biztosan sokan lennének olyan vállalkozók, akik szívesen vennék igénybe a Magyar Központi pénzelosztó intézet ajánlatát, melynek következtében elsorvadnának a külföldi bankok.
4. pont
Az élethez való jog alapján az állam köteles minden polgáráról ugyanúgy gondoskodni. Köteles az élethez való feltételeket biztosítani (lakhatást, megélhetést, betegellátást), melyet életjáradéknak nevezünk. Az életjáradék maga a munkabér is egyben, ami havi 80 óra munkáért jár. (Aki többet teljesít, többet kapjon!) Az életjáradék összege bármikor módosítható az állam által.
Bővebb magyarázat:
Ez a pont sokakból vált ki ellenérzést, hiszen nem mindenki ugyanúgy tesz a közjóért, és végzi munkáját.
Megérthető nézőpont. Mint ahogy az is igaz, hogy egy anya nem dobja ki gyermekét, csak mert lusta. Akkor egy társadalom miért?
Az igazsághoz tartozik az is, hogy sokkal kevesebb lenne az ilyen jellegű gond, ha az embereket hagyták volna azzal foglalkozni, amivel szeretnek, és szívesen csinálják.
Az oktatási rendszerünk, a munkaerő politikánk ezt – szinte – lehetetlenné tette.
Van megoldás az elvégzett munkák mennyiségének és minőségének javadalmazására úgy is, hogy közben nem hagyunk senkit éhen veszni, és biztos meg is találják a törvényhozók ennek módját bölcs döntéseikkel.
5. pont
Soha senki nem lakoltatható ki otthonából, csak és kizárólag olyan ingatlanba, ami értékben azonos, és csak akkor, ha azt indokolttá teszi egy nagyobb közérdek.
Bővebb magyarázat:
Most tegye mindenki a szívére a kezét, és mondja ki, hogy neki nem esne jól, ha gondoskodnának róla, ha valami véletlen folytán, vagy egy rossz döntése miatt olyan helyzetbe kerülne, ami megszülte a gondot? Ha az emberi hibákat nem csak büntetnék, hanem közösen, segítséggel helyrehoznák inkább.
Az emberi élet védelme igen is terjedjen ki arra is, hogy senkit nem hagyunk az utcán megfagyni, vagy éppen elveszíteni ok nélkül azt, amiért már egyszer megdolgoztak, mint pl. a házuk. És itt hangsúlyt kaphatnak a „megdolgozott érte” szavak is, persze, ha biztosítottuk a feltételeket hozzá, és kaptak tisztességes munkát, tisztességes jövedelemmel.
6. pont
A betegellátás és az oktatás ingyenes a Magyar Nép számára, és ezek feltételeit köteles teljes mértékben biztosítani az állam.
Bővebb magyarázat:
Bevett, és nem igazán tiszteletre méltó emberi szokás, hogy akkor húzzuk le a másikról a legtöbb bőrt, amikor a legnagyobb bajban van. Lásd példaként a gyógyszerek árát, és annak – valódi – előállítási költségeit.
Tagadhatatlanul vámszedői lettünk a betegségtől és haláltól való félelemnek.
A betegellátásban a prioritását a betegségek súlyossága, az ésszerűség, és ne a tőke határozza meg. Az orvosok magánpraxisa miért ne lehetne az állam „magánpraxisa”, ha az állam tisztességesen megfizeti azt, és biztosítja még a képzést is hozzá. Valójában ez azt jelenti, hogy nem lenne szükség magánpraxisra, és nem lennének túlhajszolva az egészségügyi dolgozók.
Az is érdekes dolog mai világunkban, hogy a tőke, és az iskolai osztályzások határozzák meg az emberi képességeket, és döntik el ki mire jó. Ha van pénzed, elvégezheted az orvosit, ha nincs nem. Figyelmen kívül hagyva ezzel, hogy mennyi jó orvos lehetne, akik szeretik is munkájukat, és nem hatalomért és a pénzért végeznék vállalt feladatukat.
És ez mindegyik területre igaz, nem csak az orvosira.
Ha már kötelez valamire az állam, azt térítse is meg! A szabadság érzetéhez tartozik ez is.
7. pont
Az elvégzett munkák nem rendelhetők értékben egymás alá, vagy fölé.
Ugyanazt az értéket képviseli minden munka (idő, és erőbefektetés arányában), és e szerint javadalmazható. A munkáért kapott életjáradéknak elégnek kell lennie a gondtalan élet éléséhez, pihenéshez, kultúrához, nyaraláshoz.
A kormánytagok, politikusok, tisztségviselők fizetése, juttatása sem lehet több, mint amit megszavaznak a népnek, és kötelessége a kormánynak megakadályoznia a munka nélküli jólétet, de még annak lehetőségét is.
Bővebb magyarázat:
Felnőttként szégyellem, hogy iskolás koromban szégyelltem anyámat, vagyis az ő munkáját, és azt hogy analfabéta. Takarította az utcákat és wc-s néni volt a buszpályaudvaron. Vigyázz, hogy mit gondolsz, függetlenül attól, hogy valóban: „Mindenki saját sorosának kovácsa!”
Ma tisztelek minden elvégzett munkát, ami a közt szolgálja, legyen az bármi. Nem gondolom úgy, hogy a kétkezi munka, vagy szakmunka kevesebbet érne például egy politikus, bankár, ügyvéd stb. munkájánál.
Van egy régi mondás, mely így szól: „Nem eszik az úr, ha nem szarik a Paraszt.”
Függetlenül attól, hogy sértheti néhány ember fülét a kifejezés, igen is örök érvényű mondás.
Idő, képesség és erőbefektetés arányában elvégzett munkák nem hozhatnak létre ekkora társadalmi különbséget, mert viszályt és erőszakot szül.
A társadalom, és a környezet fenntartása és fenntarthatóságáért végzett munkák értéke nem különbözhet, hiszen egyik hiánya a másik vesztét okozza.
Legyen ez a gondolat, ami elfogadhatóvá teszi magát az elméletet, még akkor is, ha valakinek kommunista érzése van az egyenlő munkáért egyenlő bér kifejezés hallatán. Nem minden volt rossz döntés a múltban sem.
8. pont
Semmilyen természeti kincs nem kerülhet magántulajdonba, nem elidegeníthető. Kizárólag a Magyar Nép tulajdonát képezhetik a természeti kincsek, és csak az állami tisztviselők jelölhetnek ki annak kezelésére megfelelő személyeket.
Bővebb magyarázat:
Senkinek nincs joga a természet adta kincsek kisajátítására, márpedig a magántulajdonba vétel nem más, mint kisajátítás. Gondoljunk csak például a Balaton partjára, és a természeti kincseink külföldre vándorlására úgy, hogy abból a népnek szinte semmi haszna nem volt. Vagy gondoljunk az energiaforrásokra, melyek mára már szinte életfeltétellé váltak.
Nem elég, hogy magánkézbe kerülnek a természeti kincsek, de tönkre is teszik azokat. Ész nélkül használják fel, figyelmen kívül hagyva a természet igényeit, hogy életben maradjanak azok is.
Felelős állami kezelés kell, ha élni, és élvezni akarja az ember a természet adta kincseket, és lehetővé tenni, hogy minden ember hozzáférjen, élvezze annak létét, hozamát.
9. pont
Az oktatás legfontosabb részét a természetvédelemnek, az önismeretnek és a kreativitásnak kell képeznie, és nem lehet senkit osztályozni, semmilyen formában. Minden diákot segíteni kell az önmegvalósításban.
Bővebb magyarázat:
Nem egy tanár, és tanárt oktató tanár vallja, hogy a mai oktatási anyag min. 70%-a felesleges, haszontalan a gyermekeink számára. Semmit nem tesz az életükhöz, csak leterhelik őket, elveszik szabad idejüket, és ezeket a dolgokat érzik is a diákok. Ugyanakkor jelentős dolgok hiányoznak az oktatásból, amik megkönnyítenék jövőjüket, mint pl: testünk felépítése, működése, kreativitás, önismeret, természetismeret stb. Persze olyan tanárokkal, akik szeretik a gyerekeket, szeretnek tanítani, és nem kényszerszakmaként élik meg a tanítást. Az ilyen tanárok le tudják kötni a gyerekek figyelmét, tudnak tanítani, kérnek, nem utasítanak, és főleg nem büntetnek.
Hogy miért fontos tanítani az előzőeket?
Senki nem olyan ostoba, hogy ne fogja fel, ha a természetet kiirtottuk, mi magunk is pusztulásra vagyunk ítélve.
Márpedig a mai gazdasági és gazdálkodási módszerek, olyan természet- és egészségkárosító hatásúak, amit nem sokáig bír a bolygó.
Ezt már iskolás korban be kell mutatni a gyerekeknek, a betegség megelőzési lehetőségekkel, a betegségek megszületésének valódi okaival, és a betegségektől természetes úton való megszabadulással együtt (betegség és táplálkozás kapcsolata), hogy felnőttként már ne azt tegyék, amit elődjeik.
Tanulják meg az ok-okozati összefüggéseket, a tettek hosszabb távú következményeinek felismerését, hiszen mára már sok információ birtokában vagyunk e téren.
Már csak azért is teljesen másnak kell lenni az oktatási rendszernek, mert a mai oktatási rendszerünk termelte ki a kapzsi, hatalomvágyó, hazug, korrupt politikusainkat, és embereket is.
Az osztályzás, az hogy „Te buta vagy, mert nem tanultad meg a verset, te meg okos, mert igen…”, olyan gátakat, akadályokat nevel gyermekeinkbe, hogy felnőttként többre, vagy éppen kevesebbre tartják magukat a másiknál és úgy is viselkednek. Osztályoznak, akár csak az iskolában, pedig a paraszt értéke nem kevesebb a politikusénál. Még egy nyomorult, koldusbotra jutott embernek is meg van a maga haszna a világ színházában, hiszen Ő adja meg a lehetőséget, hogy gyakorold lelki jóságodat, magát a szeretetből való megnyilvánulás lehetőségét.
Nem hogy osztályozni nem lenne szabad, de mindent meg kellene tenni iskoláinkban annak érdekében, hogy a gyerekek e világi dolgokra való nyitottságát, vele született képességét támogassuk, fejlesszük, és hagyjuk kibontakozni. A természet tökéleteset alkotott. Mindenben, amit rossznak ítélünk meg, az ember keze, közreműködése van benne.
Ugyanilyen tökéletes az is, hogy a született ember olyan képességeket hoz magával e világra, melyre a többinek szüksége van ahhoz, hogy boldog és szeretettel teli életet tudjon élni.
10. pont
Minden köztisztviselő köteles évente vagyonnyilatkozatot tenni oly módon, hogy az a nyilvánosság számára is hozzáférhető legyen. Üvegzseb.
Bővebb magyarázat:
Minden képzeletet felülmúlhat, hogy ennek mekkora visszatartó ereje lehet a korrupció, és kapzsiság tekintetében. Aki ezt nem vállalja, eleve lopni készül, és nincs helye a Nép vezetésében. Ez a bevallás kitérhet a közeli hozzátartozók és barátok vizsgálatára is.
11. pont
Senki, semmilyen formában nem élvezhet mentelmi jogot, a meghozott törvények, szabályok ugyanúgy vonatkoznak mindenkire, hivatástól függetlenül.
Bővebb magyarázat:
Tegyük fel magunknak a kérdést! Honnan tudjuk, mekkora terhet raktunk másokra, ha mi magunk nem cipeljük? Ugye értelmes kérdés?
Egy politikus, vagy bármilyen megválasztott képviselő se vonja ki magát ez alól. Sőt! Legyen példaértékű a személye.
Bárki, aki politikus akar lenni, és ezt nem támogatja, nem alkalmas politikusnak, nem vezethet embereket, mert mit is tenne, ha ilyen lehetőséget kap, ha nem éppen használná, kihasználná azt.
11B. pont
Ha egy választott képviselő, tisztségviselő vagy elnök bármilyen módon, bárhol bizonyítottan hazudik, valótlant állít, azonnal, kivétel nélkül elveszítheti tisztségét, és akár a legsúlyosabb büntetéssel is büntethető — ez azokra is vonatkozik, akik alaptalanul vádolnak.
Bővebb magyarázat:
A nép élére állított vezető szava döntést, sorsokat mozgat. Ha hazudik — mindegy, hogy a parlamentben, vagy azon kívül, a médiának —, azzal nem csak becsap, hanem rossz irányba viszi azt, ami milliókat érint. Nézzük meg a történelmet: a hatalmon lévők hazugságai háborúkat indítottak, embereket taszítottak nyomorba, eltitkoltak igazságokat, amiket ha ismer a nép, másképp dönt. Aki hazudik, az nem a népet szolgálja, hanem saját, vagy mások érdekét helyezi a nép fölé — ennek nincs helye vezető pozícióban.
A büntetés mértéke a hazugság okozta kártól függ: mennyire károsította a népet, a természetet, vagy bármi mást — egészen a legsúlyosabb büntetési tételig büntethető. Ugyanez vonatkozik arra is, aki alaptalanul vádol meg valakit hazugsággal, hiszen a hamis vád ugyanúgy kárt okozhat, mint maga a hazugság.
11C. pont
A választott képviselő mandátuma határozatlan ideig tart. Az adott képviselő helyére új választást csak akkor kell kiírni, ha azt a saját körzetében élő választópolgárok aláírásgyűjtéssel kezdeményezik, és a kezdeményezéshez az adott körzet választóinak legalább 10%-a csatlakozik; a választást ekkor is csak az érintett körzetben kell megtartani, nem országosan. Egy adott képviselővel szembeni bizalmatlansági eljárást akár a saját választói, akár képviselőtársai kezdeményezhetik – ehhez az adott terület választóinak, illetve a képviselők legalább 10%-ának aláírása szükséges. A visszahíváshoz ezután az adott terület lakóinak 70%-os többsége dönthet.
Bővebb magyarázat:
A mai világban ritka az őszinte, valóban a köz- és globális érdeket néző ember. Ha egy ilyen képviselőt megtalálunk, nem szabad mereven, előre kiszabott időhöz kötni a helyét — hiszen épp azzal büntetnénk, hogy a jól végzett munkának is véget vetnénk egy önkényes határidő miatt. Ugyanígy fordítva: ha valaki idővel megromlik erkölcsileg, saját érdekét kezdi nézni a köz érdeke helyett, nem szabad megvárni a következő választást — ezért van szükség a bármikor kezdeményezhető, bizalmatlansági visszahívásra. Fontos, hogy ezt ne csak a választók, hanem a képviselőtársak is kezdeményezhessék, hiszen ők látják legközelebbről, ha valaki letér a helyes útról.
11D. pont
Budapesten visszaáll a 2011 előtti, még politikailag nem átrajzolt, 34 kerületes választókerületi felosztás. Az ország többi részén a képviselői körzetek a megyék, illetve az azokon belüli, ma is létező hivatalos járáshatárokhoz igazodnak – egy járás nem osztható meg több körzet között –, minden megkezdett 60 000 lakos után egy képviselővel.
Bővebb magyarázat:
A körzethatárokat a múltban többször is önkényesen, politikai érdek szerint rajzolták át, hogy egy-egy pártnak kedvezzen. Budapesten ezt a legegyszerűbb kiküszöbölni: visszaáll az a 34 kerületes felosztás, amihez korábban nem nyúltak hozzá politikai szándékkal. Vidéken viszont nem elég egy régi térképet visszaállítani, hiszen az is csak egy törvény volt, amit ugyanúgy át lehetett írni – ezért ott a megyék és a járások már meglévő, nem választási célra létrehozott közigazgatási határaihoz igazodunk, amiket sokkal nehezebb önkényesen megbontani, mert az az egész államigazgatást felborítaná, nem csak a választásokat.
11E. pont
Pártok nem hozhatók létre többé. A választott képviselők saját választóikat szolgálják, az alkotmányba foglaltaknak megfelelően. Az egyes szakterületekért felelős minisztereket (pl. egészségügyi, oktatási) a képviselők közösen választják meg – akár maguk közül, akár azon kívülről, szakértők közül –, kizárólag szakmai alkalmasság alapján. A különböző szaktárcák jelöltjeire bárki javaslatot tehet: magánszemélyek, egyesületek, alapítványok egyaránt, de személyükről a képviselői testület dönt. A miniszterelnöki cím megmarad, de tartalma megváltozik: a miniszterelnök a jövőben szóvivői szerepet tölt be, akit a megválasztott képviselők szavazással jelölnek ki maguk közül. Személye és szava nem képvisel nagyobb értéket, mint bármelyik másik képviselőé – nem vétózhat, döntéseiben meg kell egyeznie a többiekkel. Minden meghozott törvényhez 80%-os elfogadottság kell. A szóvivő „miniszterelnököt” a Nép és a választott képviselők bármikor leválthatják, a 11C. pontban már megfogalmazott szabályok szerint.
Bővebb magyarázat:
A pártrendszer nem véletlenül alakult ki úgy, ahogy ma ismerjük – a tőkehatalom találmánya volt, ami tudatosan megosztotta az embereket, mesterséges kormány-ellenzék szembenállást hozva létre, ahol a valódi közös érdek helyett a vitatkozás, a győzelem lett a cél. Ezért nem lehet a jövőben pártokat létrehozni. A minisztereknek nem kell képviselőnek lenniük – lényeg, hogy értsenek a szakterületükhöz, és a nép is javasolhasson alkalmas embereket, ne csak a hatalmon lévők köre döntsön zárt ajtók mögött. A miniszterelnök szóvivői szerepe pedig azért fontos, mert így senki nem tud egy ember kezében hatalmat összpontosítani – mindig a képviselők közös akarata számít, nem egyetlen vezetőé.
Bármennyire is elképzelhetetlen ez a módszer, ugyanolyan valós lehet, mint amilyen mostani világunk, ami igazán abszurd, ha jól belegondolunk. Minden a mi döntésünk kérdése. Ez is!
11F. pont
A jelentkező jelöltek száma nem korlátozott – bárki jelentkezhet, aki betöltötte a 18. életévét. Egy körzetben annyi képviselő választható meg, amennyit a 11D. pontban rögzített, lakosságszám alapú szabály a körzet számára meghatároz. A jelöltség nem függhet iskolai végzettségtől. A jelöltek személyazonossága a választás során rejtve marad – nevük, végzettségük, korábbi tisztségük nem fedhető fel; aki mégis népszerűsíti magát, azzal kizárja magát a jelöltségből. Minden jelölt ugyanazokra a kérdésekre válaszol (például egészségügy, oktatás, közlekedés, bel- és külpolitika témájában), majd választóik további kérdéseire is felelnek; a választók ezeket a válaszokat pontozzák, juttatják tovább. Azok a jelöltek jutnak tovább, akiknek válaszai a körzet mandátumszámának megfelelően a legtöbb pontot kapták. Képviselőként azonban nem a saját elképzeléseit, hanem a legtöbb pontot kapott válaszokat kell képviselnie a parlamentben – akkor is, ha azok eredetileg nem tőle származtak.
Bővebb magyarázat:
Ma azt választjuk meg, akit ismerünk, akinek szép címe van (doktor, professzor, jogász, közismert ember), aki jól szerepel a médiában. Nem azt választjuk, aki a legjobb, legvilágosabb célt tudja kitűzni ahhoz, hogy fennmaradjunk, és aki ismeri is az odavezető utat – vagyis aki valóban a legjobb választ tudja adni egy kérdésre. Ezt azért tesszük, mert nem hiszünk annak, aki kevésbé iskolázott, vagy nincs rangja, tekintélye – még akkor sem, ha éppen neki van igaza.
Ha viszont a jelölt kiléte rejtve marad, senki nem tud másra hatni a jelenlétével, kapcsolataival vagy a múltjával – csak az számít, amit gondol, amit válaszol. A megválasztott képviselő ezután nem a saját akaratát képviseli, hanem azt a választ, amit a választók a legjobbnak ítéltek – hiszen nem ő maga kapott felhatalmazást, hanem a gondolat, amit a legtöbben helyesnek tartottak. Így nem az emberek versengenek egymással, hanem a gondolatok – egy eszme, egy értelmes, az életünket és jövőnket szolgáló globális cél. Nem a propaganda dönt, hanem maga a válasz; nem a megosztás nyer, hanem a legjobb közös megoldás.
Ennek lebonyolítási módja kreatívan kitalálható – televíziós műsorokban, kulturális intézményekben is le lehet bonyolítani. Nem lehetetlen feladat.
12. pont
A magyar állam minden állampolgárának köteles munkát és megélhetést biztosítani, erejétől, képességeitől függően.
Gondoskodnia kell a munkaképtelenné váló – akár tartós, akár átmeneti – és nyugdíjba vonult polgáráról.
A munkából kiesők életjáradéka nem lehet kevesebb a mindenkori, megszavazott béreknél.
Bővebb magyarázat:
Magának a munka szónak nem valami jó a csengése, hiszen olyan dologgal párosítjuk, amit nem szívesen csinálunk. Szerencsésnek mondhatóak azok, akik azzal foglalkozhatnak, ami a hobbijuk.
Abban a világban, ahol nem szabnak sem anyagi, sem egyéb gátat az emberi képességeknek, és a tudatformálás kiterjedt arra is, hogy mi az, amit meg kell tenni a kialakított életvitel érdekében, sokkal kevesebb ember lesz, aki a munkára úgy gondol, hogy az kötelesség. Ugyanebben a világban, ahol nem diktál a tőke hatalma, a kapzsiság és az extra profit, ahol még bíznak az emberekben, nagyságrendekkel kevesebb munkával tartható fenn az elégedett, boldog élet. Ezek hatására könnyebb a munkaerő kezelés, és a jó munkára való buzdítás és hozzáállás is.
A jelenlegi munkaerő gazdálkodásunk kötött. Egy irányított termelés, feldolgozás, felmért igényű piac kielégítése jóval kevesebb bürokráciával, és szabad munkaerő felhasználással, nem jelenthet gondot minden ember ellátására. Főleg nem egy javakban ilyen gazdag országban, mint a miénk.
Persze itt nem a reklámok által felkorbácsolt igények kielégítéséről van szó.
Nem kell senkinek aggódni az „élősködő”, lusta emberek miatt, és főleg ne gondolkodjon úgy senki, hogy ha valamit meg tud tenni az ellátásért, a közéletért valamit, hogy ne tegye, csak mert a másik nem teszi. Ez a gondolkodás nem célravezető.
Igen is van az a hang, az a cél, mely cselekvésre tud késztetni bárkit, csak használni kell.
Igazán jó és megfontolandó mindenki számára ez a bölcs mondás: „Hagyj fel azzal, hogy követeld azt, amit kérhetsz is!”
Ami a nyugdíjasokat illeti, miért ne pihenhetnének, élvezhetnék természeti kincseinket, tavainkat, fürdőinket, színházainkat? Ehhez pénzre van szükségük. Nem beszélve arról, hogy a számláikat ugyanúgy fizetniük kell akkor is, ha megöregednek. És ez vonatkozik az egészségük miatt munkából kiesett emberekre is.
Senki ne feledje! Megöregedhet, és megbetegedhet. Ugye jólesne, ha nem lenne elhanyagolva?
Senki ne aggódjon e téren sem a visszaélések matt, hiszen aggodalmának gyökere a mai világ életviteléből, és a múlt tapasztalataiból származik. A megváltozott körülmények, melyeket egy új Alkotmány hozott életre, megváltozott hozzáállásokat fog hozni, bátran lehet hinni ebben.
Még egy fontos dolog! Az idősek. Élő könyvtárak, melyek nagy segítséggel lehetnek tapasztalataik által, és kérésre segítenek is bármiben, amiben tudnak, ebben biztos lehetsz, hiába nyugdíjasok. Csak eddig mellőztük Őket oktalanul, és tekintünk rájuk haszontalan dologként.
13. pont
A meghozott törvények nem mondhatnak ellent a józan észnek, és törvénykezni kizárólag a körülmények figyelembe vételével szabad. Az ember nem lehet a törvény szolgája, a törvénynek kell szolgálnia az embereket.
Bővebb magyarázat:
Nagyon fontos megérteni azt, hogy eddig az emberek alá voltak rendelve a meghozott törvényeknek. Így fordulhatott elő, hogy nagyon sok esetben a józan ész, a célhoz vezető tettek ellen voltunk kénytelenek döntéseket hozni az életben, miközben a fejünket fogtuk, hogy hogyan lehetséges ilyen ostobaságot tenni.
Maga az alá- és fölérendeltségi viszony eleve hátráltatja az élet nemesebb céljait, mint a béke, és hasonlók. Itt az ideje megtanulni úgy élni az embereknek - és ezt persze hagyni is kell - hogy ne válhassanak többé a törvények szolgáivá, hiszen azért hoztuk a törvényeket, hogy megkönnyítsék a közösségi, társadalmi, az emberi életet.
A törvények inkább irányt adóak, és késznek kell lennünk arra, hogy félretegyük azt, ha ellent mond a józan észnek, ha nem szolgálja a kitűzött nemes célt, vagy közös érdeket. Bizony lazítaniuk kell az olyan embereknek, kik beosztásuknál fogva (rendőr, bíró stb.) a törvény szolgái, és figyelembe kell venni a körülményeket is, amik létrehozták a kényszerdöntés helyzetét.
Örök igazság marad mindig a mondás, miszerint: „Igazságot szolgáltatni nem lehet, csak igazságosan cselekedni az adott pillanatban.”
Ugyanis, amit mi igazságszolgáltatásnak nevezünk, az nem más, mint egyfajta büntetés, bosszú, retorzió, melynek hosszabb távú vonzata nem kívánatos, ha egy békés és szeretetteljesebb világban szeretne élni az ember.
És ez nem az igazságszolgáltatás felszámolását kezdeményezi, csak egy körültekintőbb döntéshozatalt olyan esetekre, mikor az szükségessé válik.
14. pont
Az igazságszolgáltatás nem lehet csupán törvénykezés, felelősök keresése, és felelősségre vonás. A vétett hibák okainak feltárása, azok helyrehozása az elsődleges feladat.
Nem csak a bíróságok hozhatnak ítéletet! Minden törvénysértési eljárást – első körben – a saját településen működő önkormányzati képviselők saját hatáskörben gyakorolhatják, ha kell, a testületi tagokkal együtt.
Csak ezek után vonható be bírósági eljárás ha szükséges, de a vádlottnak jogában áll bírósági eljárást kérnie.
A helyi törvénykezéshez minden feltételt a kormánynak kell biztosítani.
A jogi jellegű eljárásoknak és jogi képviseletüknek ingyenesnek kell lennie kivétel nélkül.
Bővebb magyarázat:
Igaz a mondás, hogy a félelemben tartott ember jól irányítható. Mégis ideje véget vetni annak, hogy az emberek félelemben éljenek. A köztudatban egy olyan törvénykezés van, amely szigorú szankciókat alkalmaz, ha hibázik az ember, és ez félelmeket kelt.
Nagyon sok esetben fordul elő, hogy valaki „megbotlik”, nem rossz szándék vezérelte, amikor valami törvénybe ütközőt tett.
Ahhoz, hogy felismerjük, emberségesen tudjuk kezelni az ilyen eseteket, figyelni kell a helyzetet kialakító körülményekre is. Sőt! Nem csak az ilyen esetekben, de minden esetben.
A lehetőségek megadása a hibák javítására, valamint a károkozás enyhítése legyen az elsődleges cél, és ne a büntetés. Nem csak a lehetőséget kell megadni ezekre, de segíteni is kell benne az illetőt, és nem magára hagyni.
Ehhez igazán bölcs „bírákra” van szükség, és emberismeretre. Nem feltétlenül bírónak kell lennie annak, aki az ilyen eseteket kezeli, hiszen egy adott településen, körzetben történt incidens könnyebben kezelhető az adott helyen, mert ott jobban ismerhetik egymást az emberek, könnyebb a körülmények feltárása. A megbocsájtások gyakorlása, amit ma még figyelmeztetésnek neveznek, meghozza a maga gyümölcsét, érdemes gyakorolni. Ezért lesz első körben a települések, körzetek helyi vezetésének feladata, hogy megoldják az ott keletkezett problémákat, kezeljék a szabálysértéseket, a gyilkosságokat kivéve. Nem a jog ismerete kell ehhez, hanem egy kis emberség, bölcsesség, amely minden emberben ott van valahol. A rendőr feladata nem lesz többé, hogy lépten-nyomon büntessék az embereket kötelező jelleggel.
Igen, igaz, hogy lesz, aki vissza akar élni ezekkel majd, de akkor is érdemes ezt a gyakorlatot folytatni, hiszen senki nem dob ki egy láda almát, csak mert talált benne egy rohadtat. Nem beszélve arról, hogy már magának az Új Alkotmánynak az egészét tekintve, valamint annak kihatását az életre, sokkal kevesebb bűnelkövetés történik, hiszen miért is lopna az, akinek mindene megvan, nem igaz?
15. pont
Minden, a magyar állam által teljes körben támogatott, finanszírozott gyártói, szolgáltatói és egyéb tevékenységnek nonprofitnak, önfejlesztőnek, környezetbarátnak kell lennie, és 50% kedvezménnyel juthatnak hozzá a Magyarországon élő, és dolgozó emberek a termékekhez, és szolgáltatásokhoz.
Bármilyen visszaélés ezzel, a kiszabható legnagyobb büntetéssel büntethető.
Ehhez a feltételeket a kormány köteles biztosítani.
Bővebb magyarázat:
Ennek a pontnak a megszületését az késztette, hogy - a múlt tapasztalatai alapján - a Magyar Nép igen csak ki volt használva. Természeti kincseit széthordták, és a turizmus címén külföldiek terpeszkednek termálvizeinkben, és egyéb helyeken úgy, hogy a Magyar Ember munkáját közben nem fizették meg soha annyira, hogy ezt ő maga is megtehesse.
Szándékosan értékelték le a forintot. Ki és miért, nem lényeg. Ezzel a módszerrel mi magunk értékeljük fel a forintot, és szorítunk helyet magunknak saját Országunkban. Olyan volt ez eddig, a turizmus név alá bújtatva, mintha a saját lakásunkba a bejövő vendég, kérdés nélkül, kedvére rendezné át a házat, nem törődve a házigazdával.
Jobban járunk, ha a jövőben inkább vendéglátás lenne a turizmus, és úgy is viselkednének azok, akik ide látogatnak. És mivel az ő keresetük többszöröse volt idáig, most fizessék meg ők a mai árakat.
Nem elhanyagolható momentum itt, hogy ez mennyivel emeli meg a Magyar Emberek fizetésének reálértékét, és teszi lehetővé a nyugodtabb pihenéseket, kikapcsolódásokat, legyen az színház, mozi, tánc, fürdőzés, túrázás stb.
A következő pont magyarázata is érthetőbbé teszi az Új Alkotmány e pontjának szükségességét.
16. pont
Választható opcióvá kell tenni az adómentes vállalkozás lehetőségét, melyben minden munkaerőt és feltételt a kormány biztosít, amennyiben annak társadalmilag létjogosultsága van, és a Magyar Népet, vagy a környezetvédelmet szolgálja. Az ilyen vállalkozásokból származó minden nyereségnek vissza kell kerülnie a Magyar Nép pénztárába.
Minden más, 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozást, melynek létjogosultságát a helyi önkormányzat igazolta, köteles a kormány teljes körben támogatni (anyagilag).
Bármilyen visszaélés ezzel, a kiszabható legnagyobb büntetéssel büntethető.
Bővebb magyarázat:
A vállalkozókat megijeszti a gondolat, hogy elveszik tőlük a jól menő vállalkozásaikat, míg azok, akiknek vállalkozása fuldoklik, szívesen vennék azt, hogy vállalkozásuk állami és államilag finanszírozott legyen, megelégedve a kapott, immár igazán jó munkabérrel.
A tisztességes vállalkozók, kik nem közpénzen gazdagodtak meg, miért ne tarthatnák meg vállalkozásukat, és folytathatnák azt tovább, ugyanebben a felállásban?
Ide azért fontos megjegyezni, hogy a szabad, nem felmért igényeket kielégítő, extraprofitra törekvő vállalkozások nagy kárt okoznak globálisan.
Gondolja mindenki át a következőket!
Csak a reklámok mennyi fa kivágását, festék használatot (szórólapok, egyéb) igényelnek? És milyen, mennyi hulladék képződik ennek következményeként? És vajon milyen káros ez, az így felkorbácsolt fogyasztás a környezetre, de akár az egészségre nézve is?
És – bár van, aki kételkedik ebben – mennyi kárt okoz, hogy gyártók olyan rossz minőségű műszaki árucikkeket terveznek, állítanak elő, amelyek a garancia idejét hivatottak működőképesen kiszolgálni, hogy azt kidobni, vagy javítani keljen? Mindezt a profitért. És sajnos ugyanez jellemző az élelmiszerekre, ami aztán az emberek egészségét teszi tönkre.
A szabad vállalkozások felgyorsították a környezeti pusztítást, és a társadalmi rétegek (szegények, és gazdagok) szakadékának növekedését.
Ezt meg kell állítani, de nem erőszakkal.
Az új lehetőség, hogy az állam beszáll a termelésbe, feldolgozásba, kereskedelembe, és gondoskodik a jó minőségű termékekről, árucikkekről, azok javításáról, újrahasznosításáról, haszon az embernek, és hasznos a környezetnek is.
Az így felépített vállalkozások, amelyek valódi szükségletek kielégítését szolgálják reklámok nélkül, és visszaépítik országunkban mindazt, amit leromboltak (gyárak, üzemek), olyan versenyképesek lesznek az áruk minőségük miatt, hogy elszívja a vevőket a most még rajtunk munka nélkül gazdagodók elől, és megszűnnek létezni.
Ne riasszon senkit ez, aki úgy érzi kiszúrás vele szemben, mert anyagilag igen csak az átlag felett kerestek vállalkozásukkal, hiszen bármikor beszállhatnak egy tisztességesebb, az állam által finanszírozott kereskedelembe. Így nyugodtabban térhetnek nyugovóra esténként.
Nagyon sokan teszik fel a kérdést itt, honnan lenne mindenre pénz? Már az előzőekben is említve lett, hogy valójában nem a pénz épít fel semmit, hanem a gondolat, a szó és a tett következménye a valóság.
A pénzhez kötött tudat fellazításával valósul ez mind meg. Ma olyan szankciókat alkalmaznak a pénz helytelen használatára, ami megakadályozza a pénz létrejöttének valódi célját. Nem lehet a pénz többé árucikk, csupán értékmérő eszköz. Ennek megértése vonja maga után a pénz ésszerű használatát, és az állam feladata megvalósítani ezt.
Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi is történik ma a pénz körül, kicsit vissza kell tekinteni a múltba. Voltak emberek, akik ügyeskedve jutottak több pénzhez mint társaik, aztán rájöttek, milyen jövedelmező, még dolgozni sem kell, ha pénzüket kiadják másoknak, persze kamatra, és erről „váltót” írtak. Ezt összekapcsolták pénz megőrzéssel is, és azok pénzét is kiadták, akik őrzésre tették be. Így születtek meg az uzsorások és a bankok. Aztán rájöttek, hogy több pénzt is kiadhatnak, mint amennyivel valójában rendelkeznek, mert elég volt csak a váltót kiadni, melyről azt hitték, van mögötte fedezet.
Mára már papír (váltó) sem kell hozzá, hogy pénzt teremtsenek a semmiből, mert elektronikusan teszik meg. Ugye érthető így, hogy ezt maga az állam is meg tudja tenni, és meg is kell!
Gondolkodjon el mindenki azon, hogy miért, és hogyan kerülhettek ide a külföldi bankok, diktálva a gazdaságot, és a politikát. Szó szerint eladták Országunkat, a Magyar Népet.
17. pont
Semmilyen dokumentum nem titkosítható többé, csak az, amit az Alkotmánybíróság jóváhagyott nemzetbiztonsági érdekből, kizárva ezzel az elkövetett bűncselekmények leplezését. Erre a linkre kattintva tudsz kérdezni, vagy építő kritikát írni!
Bővebb magyarázat:
Tényeket eltitkolni, a Népet gyereknek nézve, nem valami szép dolog. Igen is tudjanak az emberek mindenről, ami folyik a politikusok, képviselők körében. Helyezzünk hangsúlyt a csúsztatások nélküli őszinteségre, és vessünk véget a titkosítás alá bújtatott, Nép ellen elkövetett bűntetteknek, a Nép megkárosítására irányuló tevékenységeknek.
18. pont
A környezetszennyezés visszafogása a természetvédelem érdekében:
a) A tömegközlekedési eszközök használata az ország határain belül ingyenes.
b) A hosszabb távú árufuvarozás is kormányzati feladat, hogy az a lehető legösszehangoltabb módon működjön.
c) Az állam feladata a teljes hulladékfeldolgozás, feldolgoztatás.
d) A kormány köteles megszüntetni minden olyan reklámtevékenységet, amely az embereket fogyasztásra ösztönzi.
e) Az állam köteles az új, környezetbarát energiaforrások kutatására, fejlesztésére, azok minél előbb történő elterjesztésére nagy gondot fordítani.
Bővebb magyarázat:
A 16. pont magyarázatában már ki lett fejtve a finanszírozás módja.
A központilag megszervezett, és irányított tömegközlekedés és fuvarozás nem csak az utak terhelését enyhíti, de kedvező kihatással van a baleseti statisztikára, és a környezetszennyezés csökkentésére is.
Miért is ne lehetnének a fuvarozók a Magyar Állam Alvállalkozói pl.?
És vajon el tudnánk-e képzelni azt, hogy a Magyarországon áthaladó kamion forgalom, mint egy komp, vasúti szállítással történne határtól határig, megfelelően kihasználva ezzel a megépített vasútvonalakat, csökkentve a közúti balesetek lehetőségét és a környezetszennyezést is, miközben a kamion vezetői kényelmes fülkékben pihennek?
A reklámok nem csak bosszantóak tudnak lenni, hiszen már minden tele van velük, az internet, a televízió, az utak széle stb., de nagy kárt okoznak a természetnek, és az emberi egészségnek is, a mértéktelen fogyasztásra buzdításukkal. Olyan ez mint a politikai választások. Jól tudják, ha sokszor teszik az ember orra elé megfizetett hírességekket, nagy plakátokkal, bármit megvesz az ember. Érdekes hatással van a tudatra. Saját jövőnk érdekében szabadulni kell a reklámoktól, és meg kell tanulni döntést hozni nélkülük, főleg ami a pártokat illeti.
Nem hiszem, hogy sokan lennének azok, akik ne értenék az új, alternatív, környezetkímélő energiaforrások bevezetésének lényegét és hasznosságát.
Azért azt mondjuk itt el, hogy nem igazán lehet addig áttörő sikert elérni, amíg magánkézben lévő cégek kezében van az energiaellátás és a forrás is. Mi több, ők határozzák meg, engedélyezhetik, vagy inkább tilthatják meg, ha valaki önálló pl. napelemes energiaforrást akarna választani.
19. pont
A kormány köteles időről időre igényfelmérést készíttetni a helyi önkormányzatokkal a polgárok szükségleteinek és az élelmiszer előállításának összehangolására, hogy minél kevesebb élelmiszer kerüljön hulladékba.
Bővebb magyarázat:
Egyre többen képesek átlátni tetteik, tetteink következményét, késztetést érezve ezzel arra, hogy megelőzzenek dolgokat, vagy javítsanak olyanon, mely hosszútávon nem kifizetődő. És itt most nem az anyagiakról van szó!
Az előállított élelmiszerek mintegy 50% kerül kukákba napjainkban. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy lássuk, mennyi felesleges munka ment kárba. Milyen környezetszennyezéssel járt vajon a rengeteg csomagolóanyag előállítása, vagy a termelési módból (vegyszerek, műtrágyák stb.) fakadó szennyezés?
Vagy, hogy hány éhezőt lehetett volna megetetni belőle, de nem lehet, mert nincs pénz. Igaz? Árt az üzletnek, ha szétosztanák. Nos, ezért kell Államilag, nem profitorientáltan megoldani ezt a szegmenst is (élelmiszerellátás).
A felmért, előre jelzett igények kielégítése képes – ha nem is megszüntetni – de minimalizálni a feleslegek előállítását. És erre ma már a számítógépes világban lehetőségünk is van könnyedén és egyszerűen.
20. pont
Az állam köteles minden településen, nagyobb kerületben létrehozni megfelelő méretű élelmiszer-feldolgozót, ahol a helyben termelt javakat dolgozhatják fel, valamint úgynevezett „csomagolás nélküli” élelmiszerboltot, háztartási szaküzletet, melyben csak a Magyarországon belül – lehetőleg a környéken – megtermelt, tiszta (tartósítószer, ízfokozó, egyéb mentes) élelmiszerek kerülhetnek a vásárlók elé. Ezen üzletek nagyságát és termékkörét a helyi igényekhez kell szabni.
Ugyanilyen formában köteles létrehozni: gép és kisgép kölcsönző, javító, szervizelő és karbantartó műhelyeket.
Bővebb magyarázat:
Nem, hogy létre kell a hozni a fentieket, de még abba sem szólhat bele a kormány, hogy helyileg ezt hogyan oldják meg. Nem kötheti meg a kormány semmilyen szabállyal, törvénnyel egyik település, vagy körzet kezét sem, amelyik úgy építi fel ezeket a dolgokat, hogy figyelembe vette a valódi szükségleteket, a környezeti adottságokat, a környezetszennyezési veszélyeket, és minden olyan dolgot, amely hosszútávon kárt okoz természetileg, vagy egészségileg (nem anyagi kárt), illetve korrupció mentes.
Ugyanakkor elő kell segíteni a kezdeti finanszírozást addig, amíg önellátóvá nem tudnak válni az így létrehozott ellátások.
Felismerendő itt, hogy mit jelent a friss élelmiszer, és az, hogy nincs utaztatva a termék, vagy hogy „csomagolás mentes”. Egészségi és környezeti hatása az említetteknek olyan kedvezőek, hogy azt most még nem tudjuk elképzelni, de idővel tapasztalhatóvá válik.
Ami a kisgépeket, eszközöket illeti, lesz olyan, aki hajlandó kölcsönzőbe menni egy fűnyíróért például, mert jólesik neki az, hogy hozzáértő ember szervizeli, karbantartja, és a helyet sem foglalja. És itt nem csak fűnyírókról van szó.
Érdemes elképzelni, és látni nem csak a kényelmi hasznát ennek! Olyan gépek kerülnek leginkább ide, amelyeket magyar gyártók készítenek, akiknek megélhetése biztosított, és ezért tartós, megbízható gépeket, eszközöket állítanak elő, ami már önmagában is környezetkímélő, hiszen később kerül kidobásra, főleg, hogy szervizelve, karbantartva van folyamatosan. Sőt! Visszabontva az elhasználódott gépeket, eszközöket – ami állami feladat –, és újrahasznosítva azt, megint tettünk környezetünkért. Még a munkaerő felszabadítását is elősegíti. Nem, nincs szükség ennyire sok munkára! Nem kell félni a munkanélküliségtől, hiszen a munkaidő alakításával lehet korrigálni a valóban szükséges és elvégzendő feladatokat.
21. pont
Munkaerő felhasználásáról – a kormányon felül – önkormányzatok, vállalkozók is dönthetnek egymás közti egyeztetéssel, amelynek ésszerűnek, és nem hatalminak kell lennie.
Bővebb magyarázat:
Ez az Alkotmány gyökeres változást ígér. Olyat, amilyenre nagyon sok ember áhítozik, mint a béke, nyugalom, szabadság, szabad idő, szórakozás, vagy hogy munkája egyben a hobbija is legyen, stb. Ez utóbbit igyekszik szolgálni – többek közt – a szabad munkaerő gazdálkodás lehetősége is. Azért van úgy fogalmazva, hogy „többek közt”, mert az ember, ha hobbijában boldog, akkor munkájában is az, és a boldogság nagyon fontos, még az egészség, és a többi emberhez való hozzáállásban is, aminek aztán újabb kedvező, szinte végtelen kihatása van.
Az alkotmány 9. pontjában, és annak magyarázatában sok támogatást, jobb értelmezési lehetőséget kap ez a pont.
Ahogy a felmért igény szerinti piacnak megvan a maga haszna, úgy a szabad munkaerő gazdálkodásnak is.
Hogy mit is jelent ez pontosan? Senkitől ne tagadjanak meg semmilyen elvégzendő feladatot, amit végezni szeretne, csak azért, mert nincs végzettsége hozzá. Természetesen nem arról van szó, hogy valaki neki áll műteni, ha nem orvos. Az ésszerűség maradjon meg azért! De miért is ne dolgozhatna valaki felszolgálóként, ha megbirkózik a feladattal?
Miért ne fordulhatna elő az, hogy valaki sok évet dolgozott valahol, de valójában mást szeret csinálni, ért is hozzá, és jól is jön éppen? De akár át is képezhetjük az illetőt, hogy közelebb kerüljön hobbijához.
És miért ne lehetne otthonról bedolgozni, ha megvan rá a lehetőség, és szeretné az illető? Csak mert nem felel meg a HACCP előírásoknak?
A szabad munkaerő gazdálkodás oda teszi a munkaerőt, ahol éppen szükség van rá, és olyan munkaerőt, aki azt a feladatot képes elvégezni, de még azt is figyelembe veszi lehetőleg, hogy ki mit szeretne „dolgozni”. Nem, ne legyen gond, hogy nincs róla papírja, persze – mint ahogy már szó volt róla – az észszerűség keretein belül. Lesz annyira bölcs a munkaadó település, vagy állami képviselő, de talán még a vállalkozó is, hogy döntést tudjon hozni ez ügyben.
A részleteket a megválasztott képviselők kidolgozzák majd, nem kell ezen aggódni senkinek, hiszen az alkotmány utat mutat ehhez, tudva, hogy az önkormányzatok, körzetek szabad kezet kapnak a munkaerő felhasználásban, akárcsak a vállalkozások létrehozásában.
Ez nem arról szól, hogy akaratuk ellenére egyik munkahelyről a másikra helyezik az embereket, hanem arról, hogy maga az ember bármilyen munkát vállalhat, és válthat, amikor valamilyen munkában már nem érzi jól magát. Érdekes módon, ez mindig egybe fog esni majd a felmerülő munkaigényekkel. Persze ennek ellenére a helyi vezetők feltehetik a kérdést, hogy hajlandók-e elvégezni a felmerülő munkákat.
Az olyan munkákra, amelyeket nem szívesen vállalnak az emberek, egyértelmű, hogy a javadalmazás növelésével kell megoldani.
22. pont
A katonai és rendfenntartó szervek mindenkori feladata a Nép, és nem a kormány szolgálata. Vezetőik nincsenek alárendelve a kormánynak.
Fenntartásuk az állam feladata.
Ebben a szektorban bármilyen visszaélés a legsúlyosabb büntetéssel büntethető.
Bővebb magyarázat:
Visszatekintve a múltba, nem igazán tudtuk erőszak nélkül kezelni elégedetlenségünket, még ha jogos is volt az. Mindent meg kell tenni, hogy ne fordulhasson elő, hogy ember fog fegyvert emberre. Főleg ne olyanokra, akik teljes joggal éppen elégedetlenségüknek próbálnak hangot adni.
Egy kormánynak el sem szabad odáig jutnia, hogy egyáltalán tömegek menjenek utcára, követelve azt, ami születésétől jár neki (szabadság, élethez való jog stb.).
Sem a bűnüldözés, sem a katonaság nem tartozhat a kormányon lévők hatáskörébe azon kívül, hogy gondoskodnia kell annak fenntartásáról.
Az ilyen szervek vezetőinek erőszakot kerülő, békés megoldásokat kereső embereknek kell lenniük, függetlenül attól, hogy az elménk milyen tulajdonságot párosít ezen szervek vezetőihez.
23. pont
Bármilyen szükségállapot bevezetése kizárólag az Alkotmánybíróság engedélyével történhet.
Bővebb magyarázat:
Szomorú tény, hogy van és volt is olyan államfő, hogy hatalma gyakorlásáért képes és képes volt olyan intézkedéseket hozni, amellyel a Nép szabadságát korlátozhatta, csak mert ő úgy látta jónak.
Az ésszerűséget, a valódi eredményeket, tényeket, kutatókat figyelembe véve, ez legyen a bölcsességükért tartott Alkotmánybíróság feladata, nem egy személyé, aki minden említett dolgot figyelmen kívül hagyhat.
Az emberek életével, szabadságával, megélhetésével, soha senki ne játszhasson kényére-kedvére többé.
24. pont
Az Alkotmánybíróság feladata, hogy ellenőrizze, és megakadályozza a kormány által hozott törvényeket, amelyek sértik az Alkotmányban foglaltakat.
Az erkölcsi normák, a társadalom morális értékrendjének megőrzése - a társadalom jólétének hosszú távú figyelembe vételével - az Alkotmánybíróság feladata.
Az erkölcsi normák hatásköre csak a társadalmi szintű problémákra terjedhet ki, nem vonatkozhat az egyén személyi szabadságának korlátozására semmilyen tekintetben, amennyiben az egyén nem sérti a csoportos, illetve társadalmi érdeket.
Bővebb magyarázat:
Itt valójában csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy az említett érdekek nem sorolhatóak semmilyen körülmények közt a természet érdekei fölé. És itt megint az ésszerűség kap nagy szerepet, mikor kivételt tesz az ember. Az ésszerűség nem jelenthet olyan kiskaput, amely a munka nélküli, jogtalan haszonszerzésre terjed ki. Büntetendő cselekménynek minősül az ésszerűség fogalmával való visszaélés.
25. pont
Az Alkotmánybíróság 19 tagú testület, megyénként egy-egy tagja kerül megválasztásra, mandátumukat visszavonásig töltik. Alkotmánybírónak választható minden felnőtt korú magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű. Bármikor visszahívhatóak, ha döntésükkel sértik az Alkotmányban foglaltakat.
Bővebb magyarázat:
Tény, hogy minél több embernek kell döntést hoznia egy dologról, annál nehezebb az egyeztetés. Ugyanakkor nem okoz nehézséget ez olyan embereknek, akik érvelnek, érveket hallgatnak meg, értik is azt, és képesek elgondolásukat azonnal felülbírálni, ha jobb gondolattal találkoznak. Még akkor is, ha az nem a sajátjuk volt. Ezek az emberek nem mindent tudóak, csak bölcsek. Képesek maguknak, és társaiknak olyan okos kérdéseket feltenni, amelyek – szinte – magukban hordozzák a választ is a megoldáshoz.
Ez a kicsi ország sok tudóst, találmányt, élsportolót adott a világnak méretéhez létszámához képest. Joggal gondolhatjuk azt, hogy van az alkotmányozásra alkalmas, bölcs ember, legalább 19. Ha valamelyik megyében nem akad, nem kell aggódni, mert lehet máshonnan is, hiszen nem részlehajlóak az ilyen emberek.
26. pont
Minden hírközlési forrás teljesen szabad, a népet kell szolgálnia. A leadott híreknek, információknak megalapozottnak, legalább a 70%-ának közérdekűnek, pozitívnak, társadalomra és környezetre építő hatásúnak kell lennie!
Bővebb magyarázat:
Ennek kezelése igazi kihívás lesz, hiszen jelenleg ahhoz szoktunk hozzá, hogy katasztrófáról, rémhírekről, és minden olyon dologról számolnak be, amit megvesznek az emberek, fizetnek érte. És bizony az eladhatóság és a profit érdekében nem egyszer esnek túlzásba, és nem egyszer hazudnak.
A hírközlés, a média - az oktatással együtt - nagy hatalmat jelent, mert akinek a kezében van, az irányít. Jelenleg a Tőke kezében van, és a tőkepolitika irányítja. Nem véletlen a mérges igyekezet a jól menő hírközlési formák felvásárlására. A nyitott szemmel és füllel járó emberek láthatják, hogy mindig a hatalmon lévő párt igyekszik a legtöbb média, hírforrás tulajdonjogát, vagy irányíthatóságát megszerezni. Jelenleg a helyzet e téren sok javításra vár.
A tudat működésével teljesen tisztában vannak azok, akik hatalomra törekednek. Szakembereket fizetnek azért, hogy az emberek manipulálva legyenek. Az ilyen manipuláció egyik módja, hogy addig sulykolnak valamit az emberbe reklámok, plakátok, újságok, hírek formájában, amíg elfogadható tényként nem kezelik azt.
Mindig az a párt nyer, aki a legtöbbet hallatja magát. Erre valók a médiák nekik. Érdemes az előző mondatot jól megjegyezni, és gyakorolni, hogy ne aszerint gondolkozzunk és válasszunk, hogy melyiket láttuk többet, melyik hallatott többet magáról, hiszen az Új Alkotmány nem tud annyiszor az ember elé ugrani, hogy „önkéntelenül” is rá szavazzon az ember.
A média szabad, sőt az arra érdemesek állami finanszírozásúak úgy, hogy nem kötelezhetőek semmire cserébe, mert alanyi jogon jár nekik a fenntartási költség. Feladatuk cserébe a korrekt tájékoztatás.
Azért kell váltani a katasztrófákról, a pletykákról, a szörnyűségekről stb. a jó hírekre, a pozitív dolgokra, az aktualitásokra, hogy az rögzüljön, az legyen követendő az ember számára.
27. pont
Mindenféle hatalmi visszaélés, korrupció, jogtalan előnyszerzés, a nép megkárosítása a legsúlyosabb büntetéssel büntethető.
Bővebb magyarázat:
Elengedhetetlen, hogy visszatartó erő legyen, mert jelenleg még túl sok a korrupt, hataloméhes ember. Bár szigorúnak tűnhet ez a megközelítés, de ismerve az előző pontokban már bővebben kifejtett dolgokat, mint pl. a körülmények figyelembe vétele, nincs félnivalója annak, aki nem lopni készül, vagy nem hatalomvágy miatt áll emberek élére, mint képviselő.
28. pont
A meghozott törvényeknek előnyben kell részesíteniük a csoportos érdeket az egyéni érdekkel szemben, a társadalmi érdeket a csoportossal szemben, és a globális természet- és környezetvédelmi érdekek előnyt kell élvezzenek a csoportos érdekekkel szemben.
Bővebb magyarázat:
Más pontnál is említésre került már, hogy ha tönkre tesszük a természetet és elpusztítjuk, mi magunk is pusztulásra vagyunk ítélve. Ezért is kap nagy szerepet a természetvédelem.
Itt is igazán elmosódhatnak a határok, hogy mikor mi az, ami megtehető, mi az, ami nem egy adott helyzetben. Elengedhetetlen a körülmények figyelembevétele, a helyzet ismerete. Ezért is kell sokkal nagyobb hatáskört adni az önkormányzatoknak e téren is.
29. pont
Minden 100 fő lakost meghaladó településnek saját önkormányzata lehet, feltéve, ha nem akarnak önszántukból másik településhez tartozni, és az önkormányzatok nem lehetnek alárendelve a kormánynak. Egymás mellett, érdekegyeztetésekkel működhetnek.
Bővebb magyarázat:
Akármilyen kicsi a település, hagyni kell, hogy az ott lakók döntsenek saját környezetükről, persze figyelembe véve minden alkotmányba foglalt irányelvet. Ők azok, akik tudják, hogy mire van szükségük, mit lehet ott kezdeni a helyi adottságokkal.
Nem szerencsés anyagilag függővé tenni egy másik település alá rendelve, mert „elhanyagolhatják” a kisebb, számukra érdektelen településeket.
Kapják meg a település méretéhez és létszámához megfelelő ellátást azért is, hogy ne alakulhasson alá-, és fölérendelt viszony más településekkel szemben. Ennek megértése úgy a legkönnyebb, ha az ember beleképzeli magát a helyzetbe, hogy mi van, ha ő maga lakik egy ilyen településen? A saját magunk helyzetbe képzelése működhet bármilyen szituációban, hogy együttérzőbb döntést hozhassunk, ítélkezés és elmarasztalás helyett.
30. pont
Minden, az Alkotmányba foglalt irányelv megsértése vagy figyelmen kívül hagyása – legyen az egyéni, vagy csoportos –, bűncselekménynek minősül, és mértékétől függően, akár a legsúlyosabb büntetéssel is büntethető.
Bővebb magyarázat:
Ebben a pontban már nem csak a politikusokról van szó. Mint az már említésre került, senkinek nincs oka tartani a kilátásba helyezett szigorú következményektől, hiszen minden körülményt figyelembe véve, még mindig a kárenyhítésé az első szerep, és nem a büntetésé.
Azok mellett az életfeltételek mellett, amelyeket az Új alkotmány kínál, nem igazán kell tartani az ilyen esetektől. Ha mégis van ilyen, biztos, hogy a kínálkozó lehetőségekkel orvosolhatóvá válik, mielőtt a legszigorúbb szankciót alkalmaznák.
31. pont
Az Alkotmánybíróság tagjai mindent egységében látó bölcs, és ne szakemberekből álljanak.
Bővebb magyarázat:
Érdekesség, hogy mielőtt ilyen formában megjelenhetett az emberek előtt az Új Alkotmány, egy felmérésen ment át. A cél az volt, hogy minimum 100 ember véleményezze pontonként, hogy szerepeljen-e, az Új Alkotmányban az adott pont. Három nap alatt meg is volt a felmérési eredmény. Igaz, nem is kaphatott több időt, mert a ma legismertebb ingyenes, közösségi fórum, ahonnan indult a szavaztatás, gondoskodott arról, hogy ne legyen látogatottsága.
Mivel ez az Alkotmány úgy íródott, hogy az emberek legbelső vágyát tükrözi, minden félelmet és kételyt félretéve, hogy erre esély sincs, igen csak meghaladta a legmerészebb elképzelést is az a szavazat, amit kapott.
A remény 70% volt, ezzel szemben összesítve kb. 96%-os lett az elfogadási eredmény úgy, hogy ez az egyetlen pontja az Új Alkotmánynak, ami 90% alá esett (89.8%).
Ez azért került megemlítésre, mert úgy gondolhatták a nemmel szavazók, hogy szakemberekre van szükség. Valójában elég, ha valaki tudja, kihez forduljon, ha reálisabban akar látni egy témában, és érvekből, ellenérvekből jól ki tudja szűrni a leghatásosabb megoldást, ami célravezető, azaz: Bölcs az illető.
Maga az Alkotmánybíróság létszáma lehetetlenné teszi, hogy minden témában szakértőt ültessen a bírói székbe. Az is nehézséget okozna, hogy minél több ember ül össze, annál nehezebb az egyhangú döntés, amire – viszont – a bölcsek képesebbek, mivel nem ragaszkodnak semmihez, tudván, hogy elveszíthetik azt. Beleértve az elképzeléseket is.
Az emberiség jövőjének jót tenne, ha globálisabb világlátású bölcsek irányítanák őket, és nem politikusok. A bölcsesség nem függ kortól, és nemi hovatartozástól. Innen kezdve nem kizárható, hogy található bölcs fiatal is.
32. pont
Bármely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben országos népszavazást kell kiírni, ha azt legalább 200 000 választópolgár aláírásával kezdeményezi. A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább 51%-a részt vesz rajta. Az eredmény akkor kötelező érvényű, ha az érvényesen szavazók legalább 70%-a ugyanarra a válaszra szavazott. Az így meghozott döntést sem az Országgyűlés, sem a kormány nem bírálhatja felül.
Bővebb magyarázat:
Ez a küszöb nem új találmány – ez volt a magyar törvények szerinti mérce már jóval korábban is, mielőtt a szabályokat 2011-ben megszigorították volna. 200 000 ember aláírása épp elég ahhoz, hogy egy valóban fontos, sokakat érintő kérdésben ne csak a képviselők, hanem közvetlenül a Nép is dönthessen. Az 51%-os részvételi arány biztosítja, hogy a döntés valóban a többség akaratát tükrözze, ne csak egy kis, elszánt csoportét – a 70%-os küszöb pedig ugyanaz a mérce, amit az alkotmány más pontjai is használnak (pl. az alkotmány módosításához, vagy egy képviselő visszahívásához), így a döntés nem múlhat pár százaléknyi ingadozó szavazaton. Ha ennyien összefognak egy ügy mögött, az eredményt utólag senki nem írhatja felül.
Aki nem megy el szavazni, az utólag csak magára vethet. Jól teszi mindenki, ha odafigyel ezekre a kérdésekre, és figyelemmel kíséri a saját sorsát – hiszen ez a lehetőség éppen azért van, hogy a Nép kezében legyen a döntés, ne mások döntsenek helyette.
Ugyanakkor kiderül még valami. Vajon hogyan döntenek az emberek saját sorsukról, tekintettel a környezeti pusztításokra és azok végzetes következményeire. Gondolnak-e utódjaikra, ha szavaznak a tények ismeretében, amelyeknek jelentős részét eddig eltitkolták.
Magyar Alkotmány
Szavazz is!
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdChkIpv4rNTgjdv6xLzSHjFlNqdUSUhNVYlfKIDimoJYfl3w/viewform