Társadalmi vádirat Völner-Schadl bűnügy kapcsán. Igazi Nemzeti Konzultáció

CÍMZETTEK

Magyar Parlamenti Pártok
Orbán Viktor Miniszterelnök
Kúria Elnöke és ítélkező tanácsai
Fővárosi Ítélőtábla Elnöke és ítélkező bírái
Legfőbb Ügyészség
Közjegyzői Kamara
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

TÁJÉKOZTATÁSUL

Európai Bizottság
Helsinki Bizottság
Médiák

A Fővárosi Törvényszéken folyamatban lévő Völner-Schadl büntető tárgyalásokon több beismerő vallomás született, a bizonyítási eljárásban felszínre került vesztegetési, és az ebből következő tömeges végrehajtási jogtalanságok, és bűntények hazánk vezető tisztviselőire, politikusaira is kiterjednek.

A jogellenesen elrendelt és jogellenesen folyamatban lévő végrehajtási eljárások és ezek kapcsán az ingatlanok árverése akadálytalanul tovább folynak a háttérben, még az ügyben érintett végrehajtói irodáknál is.

KÖVETELÉSÜNK

1.) Követeljük, a végrehajtói bűnszervezet teljes körű felszámolásáig, az összes felelős személy megnevezéséig, minden végrehajtási eljárást, különösen az árverési eljárásokat, a jövedelmekből történő - fizetés, nyugdíj, bankszámla - levonásokat, kettős végrehajtásokat a további károkozások megakadályozása érdekében kormányzati vagy parlamenti döntéssel azonnali hatállyal történő függesztését a büntető eljárások jogerős befejezéséig, a végrehajtható ítéletek megszületéséig!

2.) Követeljük a bűnszervezetben érdekelt Kormány azonnali lemondását!

3.) Követeljük pártfüggetlen ideiglenes szakértői kormány felállítását!

4.) Követeljük Magyarország Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozását!

5.) Követeljük a haladéktalan teljes körű Bírósági reformot, a jelenlegi bírósági vezetők felmentését, korrupciós vizsgálatát, független Bíróságot, ide értve az Alkotmánybíróság függetlenségét is!

6.) Követeljük a Schadl-Völner ügy minden részletre kiterjedő teljes körű kivizsgálását, az érintett összes közjegyző részvételének felülvizsgálatát!

INDOKOLÁS

A kormány érintettsége

A Völner-Schadl szervezett korrupciós bűncselekmények kapcsán bebizonyosodott, hogy a kormányt is átszövi a korrupció.

A "végrehajtói maffia" tevékenységét elősegítő törvényalkotói, igazságügyi, politikai, pénzügyi szféra érintett személyeit mentelmi joguk alól, mandátumukból és állásukból egészen addig fel kell függeszteni, amíg független ügyészség ki nem vizsgálja jogi és etikai felelősségüket.

Ilyen korrupciós botrány esetén egy jogállamban az egész kormány azonnali hatállyal lemond. Ez egy jogállamban megkerülhetetlen. A bűncselekmény bizonyítottsága esetén az újabb felmerülő gyanúk esetén a nyomozás, a vádemelések és a kártérítési eljárások hatósági megindítása kötelező függetlenül attól, hogy az alapos gyanú milyen magas pozícióban lévő személyt érint!

A jogszerű és hatékony biztosítási intézkedések haladéktalan megtétele, majd a kárigények kielégítésének biztosítására alapos gyanú fennállása esetén a gyanúsított és érdekeltségi körének Európában bárhol fellelhető vagyonának zárolása, lefoglalása, jogerős ítélet esetén az elkobzása alapvető társadalmi elvárás.

Fel kell mérni az kormány tagjai által is támogatott elkövetett korrupciós és egyéb bűncselekmények társadalmilag és gazdaságilag romboló hatását - a nagyszámú súlyos emberi tragédiák és a feketegazdaság burjánzása -, meg kell akadályozni a további károkozást és ki kell dolgozni a károsultak ingyenes jogérvényesítési lehetőségét, állami kárpótlását, ezért indokolt, egy minden eddigitől szigorúbb összkormányzati és parlamenti kármentő intézkedési csomag kidolgozása.

A közjegyzők érintettsége

Nagy a végrehajtói botrány, de rögzíteni kell, hogy ebben a botrányban a végrehajtói bűnszervezet csak a jéghegy csúcsa. A közjegyzők bűnös közreműködése nélkül nem állt volna elő a végrehajtói igény az értékesebb területek korrupcióval történő felosztására.

A korrupt végrehajtók vád alá kerültek, de a vád jelenleg nem terjed ki a jogellenes végrehajtásokat elrendelő közreműködő közjegyzők bűnös szerepének ügyészségi vizsgálatára.

A Végrehajtók eddigi végrehajtási cselekményeit teljes körűen felül kell vizsgálni. Ügyészségi vizsgálatot kell kezdeményezni a tekintetben, hogy melyik közjegyzői iroda, milyen tartalmú Végrehajtási Záradékkal rendelte el az ismeretlen eredetű és igazolatlan követelések érvényesítésére a közvetlen végrehajtásokat.

A közjegyzők hivatali visszaéléssel részrehajlóan a végrehajtást kérők, joghatás kiváltására nem alkalmas egyoldalú magánjogi nyilatkozatának tartalmára alapították a végrehajtási záradék kibocsájtását olyan közjegyző okiratokra, amelyek nem tartalmaztak sem kötelezést, sem a követelt összegre vonatkozó tartozás elismerést. A közjegyzők a végrehajtani kért közjegyző okirat teljes bizonyító erővel rendelkező szó szerinti tartalmát figyelmen kívül hagyták, és a semmilyen módon nem bizonyított, csak a végrehajtást kérő egyoldalú magánjogi nyilatkozatából származó, ismeretlen eredetű és igazolatlan követelés összegére bocsájtották ki a végrehajtási záradékot.

A végrehajtók és kormánytagok korrupciós bűnszervezete nem jött volna létre, ha a közreműködő közjegyzők hivatalukkal való visszaéléssel elkövetett közokirat-hamisítás bűncselekménnyel nem teszik lehetővé a legértékesebb ingatlanok közvetlen végrehajtással való elrablását.

A végrehajtással elrendelt követelések igazolatlansága

A bűnös végrehajtások kapcsán további vizsgálatot igényel az, hogy a közvetlen végrehajtással elrendelt, de igazolatlan követelések eredete jogszerű-e.

A nagyszámú deviza alapú kölcsönökkel érintett végrehajtásokban - bizonyított tény, hogy a végrehajtást kérő magánjogi nyilatkozatában szereplő követelés számviteli-gazdasági bűncselekményből ered.

Az államilag támogatott  pénzmosási tevékenység

Precedens értékű Kúriai ítélet bizonyítja azt, hogy Kúria az elkövetett gazdasági bűncselekményt támogatja, oly módon, hogy ítéletében az elkövetőt felmenti a számviteli szabályok alkalmazása alól. Ezzel az ítélettel a Kúria elköveti a Pénzmosás bűncselekményét, és a precedens értékű ítéletéve erre ösztönzi az alsóbb bíróságokat is, ezért indokolt a Kúria vezetőinek azonnal felmentése.

A bűncselekményből eredő, ismeretlen eredetű követelés közvetlen végrehajtásának elrendelésével a közreműködő közjegyzők, és a közjegyzők bűnös tevékenységét jóváhagyó bíróságok pénzmosás bűncselekményét valósították meg. A pénzmosásban való részvétel akkor is megvalósul, ha a résztvevő nem ismeri a pénz valós eredetét.

A végrehajtási lapra sok esetben bűncselekményből származó követelés került. A Végrehajtók ezen iratok alapján folytatják tevékenységüket arra hivatkozva, hogy nekik nincs lehetőségük a Közjegyzők által kiadott végrehajtandó okiratokat felül bírálni. A végrehajtók károkozása azonban így is megállapítható, mert nagyon sok esetben úgy árvereztek el értékes ingatlanokat a jogellenes végrehajtási eljárásban, hogy évekkel korábbi értékbecslések adatait vették alapul az árverés kiírásakor, azaz az árverésre bocsátott ingatlanokat mélyen alulértékelve értékesítették.

E körben vizsgálandó az is, hogy a végrehajtók és közjegyzők, illetve az érintett kormányhivatalnokok, bírók, és képviselők rokonsági és érdekeltségi körük - ideértve a Követeléskezelő társaságokat - ezen alulértékelt ingatlanok közül mennyit szereztek meg ezeken az árveréseken saját, vagy érdekeltségi körük tulajdonába.

Látható, hogy a korrupciós ügy nem önálló bűncselekmény, hanem egy bűncselekmény-halmaz. Felszámolása csak teljes körű vizsgálattal lehetséges.

Az önálló bírósági végrehajtói jogkör nem tölti be az igazságszolgáltatás szerepét, ha lehetővé teszi a végrehajtók számára, hogy bűncselekményből származó követelések érvényesítése céljából felelősség nélkül közvetlen végrehajtási eljárást folytassanak.

A 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról" (Pmt.) hatálya kiterjed 1.§ l) pontja alapján az ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;

A Pmt. hatályát ki kell terjeszteni a végrehajtókra is.

Pmt. a közjegyzőtől megköveteli, hogy kötelezően jelentse a hatóságok felé a gyanús eredetű, igazolatlan követeléseket. A gyanús eredetű követelések jogerős tisztázásáig közvetlen végrehajtási eljárást elrendelni nem lett volna szabad, nem lenne szabad, de ez ma is közjegyzői gyakorlat.

Ha a közjegyző mégis elrendeli az igazolatlan közvetlen végrehajtást, akkor a bírósági végrehajtónak kellene jelentenie a közokirattal nem bizonyított, igazolatlan követelés gyanús eredetét. Ezt a végrehajtó is meg tudja állapítani a végrehajtási záradék mellékleteiből.

Ehelyett azonban a végrehajtók éltek a közjegyzők által terített asztal lehetőségével és az ő bűnük "csak" annyi, hogy korrupcióval azon osztoztak, hogy ki jusson a zsírosabb falatokhoz. A korrupció kialakulásának okát is fel kell tárni. A korrupció kialakulásának okát feltáratlanul hagyva újabb korrupciós bűnszervezet létrejötte prognosztizálható.

Mire jó a végrehajtók önálló bírósági jogköre, ha nem biztosítja a jogellenes végrehajtások megakadályozásának jogát akkor sem, ha tudva tudják, tudniuk kell, hogy törvénysértő módon foganatosítanak folyamatosan vagyon elleni lefoglalásokat-kilakoltatásokat a végrehajtások során, ráadásul belerángatva a Rendvédelmi dolgozókat is/Rendőröket/ a törvénytelen eljárásuk biztosítására.

Nagyon fontos kérdés a Bíróságok teljes függetlensége, és a függetlenég hatékony civil kontrolljának biztosítása. A civil kontrollnak kell lenni a legmagasabb rendű ellenőrzési pontnak.

A Schadl-Völner ügy rámutat a pénzintézetek és más multinacionális szolgáltatók kontroll nélküli erőfölényének gazdaságot és társadalmat károsító kihatásaira, a törvények feletti hatalmára, a közjegyzők következmények nélküli jogi felelőtlenségére, hivatali visszaéléseikre, a követeléskezelés és a követelésvásárlás szabálytalanságaira, a behajtó cégek zaklató magatartásának szabadosságára, és általában a pénzintézetek által elkövetett számviteli-gazdasági bűncselekményekből eredő követelések közjegyző és bírósági támogatással történő érvényesítésének lehetőségére, a deviza alapú csalás tobzódó kummulatív fogyasztóellenességére.

A civil kontroll hatékonyságának jogalkotással történő biztosítása

Szükséges a kettős mérce megszüntetése, az írott és hatályos jogszabályok mindenkire vonatkozó kötelező jellegének érvényesülése, az uniós jogok és kötelezettségek hatékony érvényesülése.

Ez a korrupciós botrány rávilágít arra, hogy a magyaroknak pártsemleges szakértői kormányra van szükségük. A pártok által alakított kormányoknál nem a szakértelem, hanem a párthoz való lojalítás az elsőrendű. Ez az ország működése tekintetében káros következményekkel jár, mint amilyen ez a kormányt is átszövő korrupciós ügy. A pártok igazi szerepe a társadalom különböző köreinek érdekében folytatott lobbizásában van és nem kormányalakításban. A pártérdekek és a hatalom összefonódása társadalmilag káros. A pártoknak is be kell látniuk, hogy társadalmilag hasznosabb a szerepük, ha nem vesznek részt a hatalom gyakorlásában.

A független szakértői kormány létrehozása érdekében átfogó törvénycsomag előkészítése és ellenzéki-és civil nyomásgyakorlás is indokolt.

Ha a legnagyobb korrupciós bűnszervezet maga a kormány és az államot kiszolgáló hatalmi ágak, akkor miként várható el az állampolgároktól, hogy a hivatalos személyek felé tisztelet tanúsítsanak, a fenti erkölcstelenségeket meg nem akadályozó, sőt támogató törvény betűje iránti társadalmi tisztelet? A vétlen kisember áldozatoktól, a stressztől vagy daganatos betegségektől szenvedőktől, a hajléktalanná vagy elválttá tett tízezrektől ,ami kiváltotta a nagyszámú öngyilkosságot is !! az életüket megnyomorító hatalom felé tisztelet nem várható és még kényszer hatására sem érhető el.

Biztosítani kell a kormány működése feletti civil kontroll lhatékonyságát

A bűnelkövbetések jelenleg is zavartalanul folynak

A devizahitel ügyekben kötelező értelmezést adó C-520/2021-es EDE-ítélet főtanácsnoki véleménye, a C-80-82/21-es, a C-472/2020-as, a C-932/19-es, a C-118/17-es szintén Luxemburgi EU Bírósági ítéletek fényében egyre világosabb, hogy jogszerűtlen és igazolatlan követeléseket is végrehajt a Schadl-Völner bűnszervezet, és a közreműködő közjegyzőknek bűnös tevékenységének köszönhetően azok a végrehajtók is akiket a korrupciós botrány nem érint. A jogellenes végrehajtások jelentős részét megtámadás esetén a bíróságok ítelettel hagyják jóvá.

Összegzés

Egyre kevésbé tartható a hazai jogzavaros, törvényeket figyelmen kívül hagyó vagy felülíró közjegyzői, végrehajtói és bírói gyakorlat, a hatalmi ágak korrumpálása a társadalom kárára, és az a gondolkodás, amely a tisztességes kapitalizmus velejárójának, a törvénytiszteletet támogatónak tekinti a mai magyar jogellenességekkel elrendelt rabló végrehajtási eljárásokat.

A Közjegyzők és a Végrehajtók állami alkalmazását vissza kell állítani, mert a profit orientált vállalkozói forma nem összeegyeztethető a tevékenység törvényes érdekeltségi rendszerével, gerjeszti a korrupciót. A járásbírósági jogot, meg kell szigorúan jeleníteni, a rájuk vonatkozó törvényekben!!

Az árverési vevők jogállását is felül kell vizsgálni, és felelősségüket nem lehet kizárni, nem lehet mentegetni, ha jogellenes végrehajtási eljárásban kiírt árverésen vesznek részt! Fel kell tárni, hogy az egyes árverésekben milyen, kapcsolat van a végrehajtást kérő, a végrehajtó és az árverési vevő között.

Törvényi erővel meg kell akadályozni, hogy bűncselekményből származó követelések érvényesítése céljából árverezett ingatlanok új tulajdonosai érvényesen megszerezzék az ingatlan feletti tulajdonjogot és biztosítani kell a bűncselekmény károsultjainak a hatékony jogorvoslatot a tulajdona védelmében.

Sokszor fény derül arra, hogy az árverési vevők nem jogcím nélküli jóhiszemű tulajdonosok, nem valós befektetők, hanem tudatosan más kárából hasznot húzó hiénák, akik árverésen szándékosan a végrehajtó jogellenes tevékenysége során nyomott értéken vásárolnak ingatlanokat, és rövid időn belül piaci értéken értékesítik. Ezek az árverési vevők orgazdák! Ez Btk-ba ütköző cselekményt vizsgálni kell!

Károsultak jogérvényesítésének ellehetetlenítése

A pénzügyi fogyasztók jogérvényesítési lehetőségüket korlátozó magas illeték kötelezettséget, annak előre történő megfizetését, jövedelem függőségtől eltekintve meg kell szüntetni.

Az igazolatlan követelések jogszerűségének bizonyítási terhét a bankra kell terhelni, mint ahogyan az a törvények szigorú betartásával eleve is lenne. A bizonyítási teher fogyasztóra való terhelése a közjegyzők bűnös hatalmi visszaélésének következménye.

A pertárgy értékhez kötött 6%-os illeték összeg, a nagy bajban lévő adósok számára szinte lehetetlen fizetési helyzetet teremt, ezért nem is tudnak jogorvoslattal élni, ügyvédi segítséghez fordulni.

Törvényesen a végrehajtási eljárás kezdeményezése előtt a bizonyítási teher a bankot terheli. A követelés összegének közvetlen végrehajtással való érvényesítéséhez nem elegendő a Bank bizonyító erővel nem rendelkező egyoldalú felmondó nyilatkozata. A végrehajthatósághoz az is kell, hogy a bank a követelés összegét jogerős bírói ítélettel igazolja, ugyanis kötelezettséget az adós erre az összegre nem vállalt. Közjegyzők ettől a bizonyítástól eltekintve a bank egyoldalú nyilatkozatában közölt követelés összegét hivatali visszaéléssel, önkényesen végrehajthatóvá tették. Közjegyző bizonyítási eljárást nem folytathat le, ezért a végrehajtást kérőtől végrehajtásra alkalmas okirat hiányában meg kell követelje a végrehajtani kívánt összegre vonatkozó jogerős bírói ítéletet, amelyre a végrehajtást kérőnek jogosultsága van. Ennek hiányában a végrehajtási kérelmet el kell utasítania. A követelés összegére vonatkozóan a bank egyoldalú nyilatkozata nem pótolja a nem létező jogerős bírói ítéletet.

Tudva levő, hogy a Közjegyzők által kiállított Okiratok, Végrehajtási lapok a végrehajtást kérők által bemondott, nem ellenőrzött törvénytelen elszámoláson alapulnak. Ezekben feltüntetett összegek olyan követelési elemeket is tartalmaznak, melyek törvényileg tiltottak, és ezért a bíróságok a pertárgy értékét kétszeres- háromszoros értékben jelölik meg. Ez is a fogyasztók mesterséges jogérvényesítési ellehetetlenítése, azért hogy minél nehezebben tudjanak jogorvoslathoz jutni.

1.) A követelés összegének jogszerűségének bizonyítási terhét a szolgáltatóra kell terhelni.

2.) A károsult által indított peres eljárást illetékmentessé kell tenni.

Az állampolgárok jogvédelme állami feladat. Ehelyett az állam a korrupciós összefonódások következtében az állampolgárok jogtiprást tevékenyen támogatja.

Ezen ügyekhez kapcsolódó bűncselekményekhez tartozó elvi kérdések.

A PÉNZÜGYI KÁROSULTAK NEM JÁRULÉKOS VESZTESÉGEK, AKIRŐL A VEZETÉS LEMOND!! NINCS MEGOLDVA A HELYZETÜK! MEGOLDVA AKKOR LESZ ,HA A FENTIEKET KORMÁNY MEGVALÓSÍTJA, ÉS BETARTJA!

Jelenleg Magyarországnak nincs kormánya. Már bizonyított tény, hogy egy bűnszervezett bitorolja a kormányzati pozíciót. A Völner-Schadl ügy csak az első lépés a teljes bűnszervezet felszámolására, ha és amennyiben a feltárás mindenre kiterjedő és nem lesznek titkosított és eltusolt ügyrészek.

Elvárjuk a teljes körű vizsgálatot és a teljes körű felelősségre vonást minden szinten.

-------------------- -----------------

Jogállamért Egyesület Balog István elnök és Bognár Tibor elnök- helyettes.

Járvás Éva 11 éve aktív Devizakárosultak Kártérítése csoport (13.387 tag, család) vezetője /06-30-9004873, info@jstudio.hu/

Éva Járvás    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével