közjegyzők záradékolási lehetőségének megszűntetése

Igazságügyi Minisztérium dr. Varga Judit igazságügyi miniszter

dr. Salgó László Péter jogszabály-előkészítés összehangolásáért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

dr. Szecskó József igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár

Tárgy:

közjegyzői  tevékenység  korlátozása,  közjegyzők záradékolási  lehetőségének megszűntetése

 

  Hogyan éri el a bankrendszer, hogy a lakosság kifosztása a “ deviza alapú kölcsönszerződéseken” keresztül kivitelezhető legyen?

1.Kéretlen közjegyzői jelenlét, majd tevékenység felhasználásával

Már a kölcsönszerződések megkötésekor a bankok előre megfontolt szándékkal bebiztosították a későbbiekben számviteli csalással létrehozott követelésüket azzal, hogy a kölcsön feltételeként határozták meg a szerződések okiratba foglalását. A közjegyzői jelenlétet viszont semmilyen, hangsúlyozom semmilyen jogszabály nem írta elő. A kollektívan hallgató közjegyzők a komoly anyagi érdekeltségük folytán „elfelejtették” erről tájékoztatni ügyfeleiket. Hallgatásukkal megtévesztették, azaz becsapták a jóhiszemű ügyfeleket, egyben megteremtették a későbbi tisztességtelen gazdagodásuk lehetőségét is. Súlyos következményei lettek ennek a tudatos hallgatásnak, ami a közjegyzőket és a közjegyzői jelenlétet előíró bankokat hatalmas vagyonosodáshoz, a kölcsönfelvevőket az ellehetetlenülés, majd a kiszolgáltatottság állapotába juttatta.

2. Törvénybe ütköző blankettaszerződések okiratba foglaltatásával

A szerződéskötéskor a közjegyzők nem tudtak megfelelő tájékoztatást adni a „deviza alapú kölcsönről”, hiszen az ilyen fajta kölcsön definiálása is jóval később 2010-ben történt meg. Így történhetett meg, hogy a kölcsönszerződésekbe foglaltak a számviteli törvénnyel ütközően árfolyamkockázatról, illetve annak megértéséről is szólnak. Ez egy jogi ellentmondás, ugyanis kölcsön jogviszony esetén nem beszélhetünk a tőketartozás árfolyamkockázatáról! Azért kellett okiratba foglalni, hogy a későbbi esetleges jogvitában legyen a banknak hivatkozási alapja.

3. Zálogbejegyzésnél a hitelkeret összegének okiratba foglalása, a ténylegesen folyósított kölcsön forintban kifejezett értéke helyett.

Komoly hiba, viszont a szerződés kijavítását közjegyző megtagadja. Hogyan lehetséges, hogy a hitelkeret összegét, ami a bank tartozása a kölcsönt felvevő felé, még is kölcsönnek tünteti fel az okiratában, mint ha az lenne az adós tartozása. A közjegyző kompetencia hiánya már itt is megmutatkozik. Nem tud, vagy nem akar különbséget tenni kölcsön és hitelkeret között. Később, a záradék kiállításánál még is az általa hibásan kiállított okiratot fogadja el alaki kellékként. ( persze „jogszerűen”, hiszen csak és kizárólag az alaki kellékek meglétét kell vizsgálnia)

  A későbbi közjegyzői végzéseknél, a szerződés felmondásának okiratba foglalásánál sem lehet megkérdőjelezni a közjegyző munkáját, a rendszerben „jogszerű”, mivel nem kell vizsgálnia, hogy összegszerűségében helyes e a banki követelés. Viszont így a közjegyző jelenlétének kihasználásával építi fel a bank a pontosan egymásra épülő kirakós játékának elemeit. A bankok a közjegyzők szolgai közreműködésére építve  teszik látszólag törvényessé a számviteli törvénybe ütköző, bizonylatokkal alá nem támasztott követeléseiket.

4.Hamis adatok további közokiratokba foglalásával

Ezért  jöhet létre az a jogi anomália, hogy az okiratba foglalt engedményezés, majd az engedményes követeléskezelőnek jogutóddá tevése (újabb okiratba foglaltan) „keletkezteti” a jogot a végrehajtásra. Ekkor a közjegyzőnek már csak arra kell figyelemmel lennie, hogy a záradék kiállításának alaki feltételei biztosítva legyenek, amit már ő maga biztosított eddigi kéretlen és tisztességtelen szereplésével.

  Viszont:

A közjegyző fenti okiratok készítésénél bármikor megtagadhatta volna közreműködését, hiszen jogszabály előírja:

Kjtv. 2. § (2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

A közjegyzők működésével kapcsolatos további törvénysértések:

1. Közjegyzőségek: a. A közjegyzőknek függetlennek, pártatlannak, közhitelesnek és nem utasíthatónak kell lennie, csak a hatályos jogszabályok szerint járhatnának el, miközben állami igazságszolgáltatás részeként, jogszolgáltatást végeznek és járásbírósági jogkörrel rendelkeznek:

i. 1991. évi XLI. trv. 1.§ (1)-(2), (4), 2.§ (1)-(2), 3.§ (1)-(2).

b. A közjegyzők vállalkozók és Európában teljesen egyedülállóan, csak nálunk Magyarországon járásbíróságként eljárva is vállalkozók:

i. 1991. évi XLI trv. 31/A.§ (1). de: ii. 1991. évi XLI. trv. 7.§ (2) alapján nem lehetne vállalkozó.

c. A közjegyzők ennek ellenére bevétel orientált vállalkozók : i. 1991. évi XLI. trv. 31/C.§ (2) h).

d. A közjegyzőségek alapvetően cégként működnek, mint járásbíróság: i. 1991. évi XLI trv. 31/A.§ (3).

e. A közjegyzői irodának, mint cégnek, bármely természetes személy tehát nem közjegyző is lehet tagja: i. 1991. évi XLI trv. 31/B.§ (1). (Nem lehet tudni, milyen egyéb személyek bújnak meg a közjegyzői vállalkozások mögött.)

f. A közjegyzői cégek tevékenysége ÁFA-mentes, akár több 100 milliós bevétel esetén is: i. 2007. évi CXXVI. trv. 85.§ (1) és (3).

g. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes I. fokú járásbírósági jogkörrel rendelkezik vállalkozóként: i. 1991. évi XLI. trv. 5.§ (2).

h. A közjegyző anyagi felelősséggel tartozik a hatáskörében készült okiratokért, ezért eleve nem lehet alkalmas járásbíróságként végrehajtások elrendelésére, hiszen a saját anyagi felelősséggel bíró korábbi okiratainak joghatását és végrehajthatóságát kell elbírálnia. :

i. 1991. évi XLI. trv. 10.§ (1)-(3). és 136.§ (2). Teljesen abszurd helyzet, hogy Magyarországon I. fokú járásbírósági jogkörrel, bevétel orientált, homályos tulajdoni háttérrel rendelkező cégek ítélkeznek és hoznak közvetlenül végrehajtható végzéseket. Ezek a cégek és egyéni vállalkozók évi több százmillió forintos bevételt termelnek úgy, hogy teljesen ÁFA mentesek.

  A közjegyzők jogsértéseit már 2015-ben megállapította az Európai Bíróság! Néhány érdekes kiemelt részlet az Európai bíróság C -32/14 számú ítéletéből:

Kérdés, ezekkel miért nem foglakozik senki? Ami az alapeljárás tárgyát képező egyszerűsített közjegyzői végrehajtást illeti, az Európai Bizottság azt állítja, hogy a közjegyző azon lehetősége, hogy a szerződés végrehajtását megindítsa, anélkül hogy a végrehajtási záradék kiállításának vagy törlésének keretében megvizsgálta volna a különböző feltételek tisztességtelen jellegét, sérti a 93/13 irányelvet, ahogyan azt az előző pontokban hivatkozott ítélkezési gyakorlat és különösen a Banco Español de Crédito ítélet (C‑618/10, EU:C:2012:349), továbbá a – második kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság által is említett – Banif Plus Bank ítélet (C‑472/11, EU:C:2013:88) értelmezi.

A Bizottság szerint, mivel a közjegyzői eljárás a bírósági eljáráséhoz azonos joghatásokkal rendelkezik, biztosítani kell, hogy a közjegyző hivatalból is vizsgálhassa a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, ha valamennyi ehhez szükséges ténybeli és jogi elemmel rendelkezik. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 93/13 irányelv nem tartalmaz egyetlen rendelkezést sem azon szereppel kapcsolatban, amelyet a közjegyző a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatával kapcsolatban elláthatna, vagy el kellene látnia.

Így ezen irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a bírósági funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó hatáskörök gyakorlásának lehetőségét ki kell‑e terjeszteni a közjegyzőre olyan körülmények között, amelyek között a nemzeti szabályozás azt a hatáskört ruházza rá, hogy a szerződésre vonatkozó közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, majd később, adott esetben törölje azt.

Következésképpen a végrehajtás és az ennek keretében a közjegyzőkre ruházott feladatok nemzeti mechanizmusainak uniós jogi harmonizációja hiányában az ilyen szabályok megállapítása az eljárási autonómia elve alapján az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartozik, azzal a feltétellel azonban, hogy e szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi helyzetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve. )

Akkor még egyszer a legérdekesebb megállapítások az Európai Bíróságtól: ”a közjegyzőkre ruházott feladatok nemzeti mechanizmusainak uniós jogi harmonizációja hiányában „” / Az hogy egy közjegyző bírósági jogkört láthat el, kizárólag Magyar hungaricum és nagyon meg kellene már szüntetni. /

„”a közjegyző azon lehetősége, hogy a szerződés végrehajtását megindítsa, anélkül hogy a végrehajtási záradék kiállításának vagy törlésének keretében megvizsgálta volna a különböző feltételek tisztességtelen jellegét, sérti a 93/13 irányelvet, „” „” ezen irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a bírósági funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó hatáskörök gyakorlásának lehetőségét ki kell‑e terjeszteni a közjegyzőre olyan körülmények között, amelyek között a nemzeti szabályozás azt a hatáskört ruházza rá, hogy a szerződésre vonatkozó közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el „” 

Semmilyen jogszabályalkotás nem volt e kérdésekben, így a közjegyzők tevékenysége mai napig nem felel meg az uniós jogharmonizációs irányelveknek és az óta is sérti a 93/13 irányelvet / A közjegyzők, mint bevétel orientált vállalkozó jogszolgáltatók – ELSŐFOKÚ JÁRÁSBÍRÓSÁGI JOGKÖRREL FELRUHÁZVA! - Európában teljesen egyedi módon a saját vállalkozásaikban készített okirataikra rendelhetik el, szintén vállalkozásban működő járásbíróságként a végrehajtásokat.

Ez eleve törvénybe ütköző, mert nem várható el a közjegyzőktől az ügyek objektív megítélése, hiszen anyagi felelősséggel tartoznak  az okirataik joghatásáért, így azok végrehajthatóságáért is. A közjegyzők általában más országokban is vállalkozók, ellenben nem rendelhetnek el bíróságként végrehajtásokat saját okirataikra a vállalkozásaik nagybani megrendelőinek kérésére.  

  közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény – továbbiakban: Kjtv - 4. § szerint:   „A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.   (A közjegyzőknek mint vállalkozóknak, járásbíróságként eljárva a végrehajtások elrendeléséért járó nem kevés illeték a vállalkozásaik bevételét növeli. Különös figyelemmel arra, hogy a végrehajtani kívánt okirattípust a végrehajtás kérő előzőleg tömegével gyártatta a közjegyzőkkel, finanszírozva ezzel vállalkozásaikat. Így a végrehajtási ügyek tárgyilagos megítélése a közjegyzőktől nem elvárható.  )  

A fentiekben részletezett indokok figyelembevételével a közjegyzőknek kifejezetten nem áll érdekükben észlelni, hogy a vitatott okiratok végrehajtás elrendelésére alkalmatlanok, mert az negatív gazdasági hatással lenne vállalkozásban működő bevétel orientált közjegyzősségeikre, járásbíróságaikra. 

 A 2019. június 26.-án a C‑407/18. sz. ügyben megszületett EUB ítélet viszont, most ezen lehetőséget kiveszi a közjegyzők kezéből.

Az ítélet ugyanis a következőket mondja ki: "A tényleges érvényesülés elvének fényében úgy kell értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az a nemzeti bíróság, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között közjegyzői okirat formájában létrejött jelzáloghitel‑szerződés végrehajtása iránti kérelem tárgyában jár el, sem a fogyasztó kérelmére, sem hivatalból nem rendelkezik annak lehetőségével, hogy megvizsgálja, hogy az ilyen okiratban foglalt szerződéses feltételek nem tisztességtelen jellegűek‑e ezen irányelv értelmében, és hogy ennek alapján felfüggessze a kért végrehajtást."

Magyarországon, okiratba foglalt szerződések esetében a VH. kérelem tárgyában nem a bíróság , hanem a közjegyző jár el, így a közjegyző értendő az EUB ítéletében szereplő "végrehajtási kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróságon".

A fenti ítélet szerint egyértelmű , hogy a 93/13 EGK irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályzás, amelyre hivatkozhat a "FOGYASZTÓ" kérelmének ellenére , a VH. záradékot kiállító közjegyző, hogy nincs lehetősége a szerződés tisztességtelen feltételeinek vizsgálatára.  

EU irányelvvel ellentétesen jár el tehát az a közjegyző, aki a nemzeti jogszabályokra hivatkozással visszautasítja egy általa okiratba foglalt szerződés tisztességtelen feltételeinek vizsgálatát a VH. záradék kiállítása előtt az adós erre irányuló kérelme alapján.  

Tisztelt Dr. Varga Judit igazságügy miniszter!

A közjegyzőség intézménye az igazságszolgáltatásnak az a része, amelynek célja a jogviták kialakulásának megelőzése, a jogi prevenció. Viszont a jogi prevenció nem mehet az igazság rovására. A bank a közjegyző szűk keretek közé szorított, elemeiben jogszerű közjegyzői közreműködésre támaszkodva szeretné a számviteli csalással létrehozott követelését érvényesíteni, de a csalása bizonyítási terhét az „adósra” hárítva, (amennyiben az adós vitatja az összegszerűséget) jogtalan hátrányt okozva.

A fentiekre figyelemmel tisztelettel kérem az Igazságügy Minisztériumot, hogy módosítsák a Közjegyzői törvényt, a közjegyzőktől vegyék el azt a jogot, hogy bizonylatolatlan, számviteli csalással létrehozott banki követelések következményeként a záradékok kiállításával végrehajtást kezdeményezhessenek. Mivel elsőfokú járásbíróság minőségében záradékolnak, elveszik az adósoktól a pártatlan, tisztességes bírósághoz való jogukat.

Világosan megmutatkozik a közjegyzők negatív szerepe a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén. Az Igazságügy Minisztériumnak kötelező felfigyelni és a bemutatottakra figyelemmel, megfelelő jogszabályalkotással ellensúlyozni a banki érdekek kiszolgálásának irányába eltolódott közjegyzői tevékenységet.

Már így is sok a halálos áldozat…

Szeged, 2019.10.27.   Tisztelettel:                                                            ……………………………………….                                                      Almássy Sándor  

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Almássy Sándor, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook