Több millió uniós/magyar állampolgár jogainak megsértése: a C-630/23 és C-351/23 számú EUB ítéletek be nem tartása miatt
PETÍCIÓ
MAGYARORSZÁG JOGÁLLAMISÁGA
Tisztelt Európai Intézmények!
Alulírott Horváth Tünde, mint közvetlenül érintett magyar állampolgár, ezúton nyújtom be hivatalos panaszomat és petíciómat a deviza alapú szerződések kapcsán Magyarországon fennálló súlyos és folyamatos uniós jog- és nemzeti jogsértések miatt. Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága a C-630/23 és a C-351/23 ügyekben egyértelmű és kötelező érvényű ítéleteket hozott, a magyar bíróságok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzintézetek sorozatosan elmulasztják ezek betartását. Főbb aggályok: - A magyar bíróságok megtagadják a korábbi jogsértő ítéletek felülvizsgálatát, megsértve ezzel az uniós jog elsőbbségének elvét és az EUB ítéletek kötelező hatályát. A bíróságok kifejezetten elvonják magukat az ítéletek alkalmazásától. - A bankok nyíltan, írásban és szóban kijelentik, hogy rájuk nem vonatkoznak az EUB ítéletek. Emellett sok bank már a szerződések megsemmisítésébe kezdett, hogy eltüntesse a bizonyítékokat, miközben a bírósági aktákból is tűnnek el iratok. - A Magyar Nemzeti Bank nem kényszeríti ki a jogkövetést, és nem írja elő a bankoknak a fogyasztókkal való elszámolást, ahogy azt az uniós jog megköveteli. - Az állampolgárok továbbra is jogellenes kilakoltatásoknak, bérből és nyugdíjból való levonásoknak, valamint törvénytelen közjegyzői bejegyzéseknek vannak kitéve. Ezek az intézkedések uniós jogot és alapvető emberi jogokat sértenek. - A Magyar Kúria 10/2025 JPE határozata tévesen, a bankoknak kedvezve próbálja átértelmezni az EUB ítéleteket, noha azok átértelmezése szigorúan tilos. Mindez rendszerszintű jogfosztást jelent több millió magyar állampolgár számára, aláássa az uniós jog hatékonyságát, és sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában garantált alapvető jogokat.
Ezért tisztelettel kérem:
1. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament Petíciós Bizottságának soron kívüli beavatkozását.
2. Meghallgatásom biztosítását több érintett magyar állampolgárral együtt az európai intézmények előtt, bizonyítékaink bemutatására.
- Az Európai Parlament petíciós bizottsága vagy akár a Bizottság felé is jelzem hogy a magyar kormány szándékosan nem hajtja végre az ítéleteket. - Ez felveti az EU Alapjogi Charta, valamint az EUSZ 4. cikk (3) bekezdés szerinti lojalitási kötelezettség megsértését → ez már nem „egyszerű mulasztás”, hanem politikai akarat hiánya, amit az EU köteles vizsgálni.
- Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálhatja, ha a kormány vagy állami intézmények rendszerszerűen akadályozzák az uniós jog érvényesülését, vagy ha a devizahitelek kezelésében állami korrupció merül fel.
- Magánemberkénti feljelentést /whistleblower bejelentést teszek→ ezek védettek és kivizsgálásra kötelezettek. Kormány elszámoltatása nemzetközi fórumokon
- ENSZ Emberi Jogi Bizottság és Európa Tanács keretében: jelzem, hogy a magyar kormány politikai szinten akadályozza az igazságszolgáltatáshoz való jogot.
- Európai Tanács (Article 7 EUSZ eljárás): már zajlik Magyarország ellen, és egyedi ügyek, mint a devizahitelesek kifosztása, alátámaszthatják, hogy a kormány tudatosan szegi meg az EU-s értékeket (jogállamiság, alapjogok védelme).
Továbbá: Háborús veszélyhelyzet idején a kilakoltatások és végrehajtások felfüggesztése nem csak indokolt, hanem elvárható is – mind nemzeti, mind uniós jog alapján. Ha a kormány ezt elmulasztja, az az uniós jog sérelmét, a magyar Alaptörvény megszegését, valamint a humanitárius kötelezettségek megsértését jelenti. Magyarország Alaptörvénye (53. cikk) kimondja: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet idején a kormány rendeletekkel eltérhet törvényektől, de csak az ország biztonságának, közrendjének és a polgárok alapvető jogainak védelme érdekében. A kormány veszélyhelyzetet vezetett be (2020. március 11- től), és azt azóta folyamatosan hosszabbítja. Ennek elvileg a lakosság védelmét kellene szolgálnia, nem a további kiszolgáltatását. Kilakoltatások és végrehajtások rendkívüli jogrend alatt A Vht. (1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról) több helyen is tartalmaz felfüggesztési lehetőséget, különösen közérdekű és humanitárius szempontok alapján. Korábban járványügyi veszélyhelyzet idején (COVID alatt) a kormány rendeletben felfüggesztette a kilakoltatásokat – tehát a jogi eszköz és a precedens is létezik. A háborús veszélyhelyzet alatt is indokolt és elvárható lenne ugyanez a szociális védelem, különösen mert a lakosság helyzete még sérülékenyebb. Uniós jogi háttér Az EU Alapjogi Chartája 1. cikk: az emberi méltóság sérthetetlen, azt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. 34 cikk: a szociális biztonság és a lakhatás támogatása a tagállamok kötelezettsége. A CJEU ítélkezési gyakorlata (pl. C-34/13, Kušionová ügy) kimondta, hogy a lakhatás elvesztése különösen súlyos jogsérelem, ezért a bíróságoknak és hatóságoknak különösen körültekintően kell eljárniuk.
3. Azonnali intézkedést a jogellenes kilakoltatások, végrehajtások, levonások és közjegyzői gyakorlatok leállítása érdekében. Monitoring intézkedéseket a törvénytelen kilakoltatások és levonások leállítására.
4. Büntetőeljárások megindítását a kormánypárt és politikusok érintettségének vizsgálatára. Kérem, hogy az ügyet a legsürgősebb prioritással kezeljék, tekintettel arra, hogy több millió uniós polgár szenved folyamatos és súlyos károkat.
Tisztelettel: Horváth Tünde
Horváth Tünde Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével