Középkorú egyedűlálló osztály akik semmi támogatást nem kapnak

1. **Tisztelt Képviselő Urak!

Tisztelt Honfoglalás Társaim!**

Kérem Önöket, hogy levelemet komolyan és felelősséggel olvassák el, mert egy olyan társadalmi rétegről szeretnék szólni, amely ma Magyarországon gyakorlatilag láthatatlan maradt — mégis ez a réteg tartja fenn az ország jelentős részét:

az egyedül élő, dolgozó, középkorú emberek csoportjáról.

Rehák Márton vagyok, 1983. december 6-án születtem.

Hazáját szerető, becsületesen dolgozó magyar ember, aki soha nem kért és nem is vár semmilyen kivételes bánásmódot.

Sőt: őszintén elismerem, hogy az elmúlt években a kormány sokat tett a családosokért, fiatalokért, nyugdíjasokért, gyermekvállalási támogatásokért.

Ezt nem vitatom, nem a munkájukat kívánom kritizálni, sőt kifejezetten örülök ezeknek az eredményeknek.

Ugyanakkor szeretném végre felhívni a figyelmet arra a rétegre, amelyről szinte sehol sem esik szó, és amely évtizedek óta saját erejéből tartja fenn az országot:

az egyedül élő, dolgozó, család nélkül élő magyar emberekre.

Szerény, mégis őszinte tény, hogy:

nem kapunk családi adókedvezményt,

nem kapunk lakhatási támogatást,

nem kapunk rezsikedvezményt,

nem kapunk pótlékot,

nem kapunk semmilyen célzott segítséget.

Mégis minden terhet ugyanúgy fizetünk, mint egy többfős család, csak épp egy fizetésből.

Hadd érzékeltessem egy átlagos hónap valóságát:

Albérlet: 180 000 – 220 000 Ft

Rezsi: 60 000 – 80 000 Ft

Telefon, internet: 15 000 – 20 000 Ft

Étkezés: 120 000 – 150 000 Ft

Ez összesen: 375 000 – 465 000 Ft alapköltség, mindenféle külön segítség nélkül.

Ha valaki 350–450 ezer között keres, papíron „átlag feletti” – a valóságban viszont hónapról hónapra él, tartalékok nélkül.

Ezt nem panaszként írom.

De szeretném hozzátenni:

Egyes társadalmi rétegek túl sokat kapnak;

az a réteg pedig, amely ténylegesen eltartja az országot → semmit.

Ezzel nem Önök munkáját akarom bírálni,

hanem a figyelmüket szeretném felhívni arra, hogy az arányok eltolódtak, és az egyedül élők helyzete ma kritikusan nehéz.

Szeretném javasolni, hogy a kormány fontolja meg:

valamilyen adó- vagy bérkiegészítő kedvezményt,

lakhatási támogatás részleges kiterjesztését,

vagy akár egy minimális rezsitámogatást azok számára, akik mindent egyedül kénytelenek fedezni.

Nem először próbálom felhívni a figyelmet:

több címen, több módon próbáltam már jelezni ezt a problémát, de válasz nélkül maradtam.

Ezért fordulok most Önökhöz személyesen, tisztelettel, de határozottan.

Nem kiváltságot kérek, nem plusz juttatást.

Csak azt, hogy az országot fenntartó, tisztességesen dolgozó egyedül élők is kapjanak annyi figyelmet, mint bármely más réteg.

Köszönöm, hogy elolvasták levelemet.

Bízom benne, hogy egyszer eljön az idő, amikor ez a társadalmi csoport is méltóképpen képviseletet kap.

Tisztelettel:

Rehák Márton

(1983.12.06.)

Rehák Márton 2541.Lábatlan József Attila utca 25    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével