Egy ország jövőjét nem lehet kizárólag ígéretekre és jól hangzó mondatokra építeni. A választóknak joguk van megkérdezni: mi a terv, mennyibe kerül, milyen következményei lehetnek, és ki vállalja érte a felelősséget. A politika nem lehet pusztán remények és várakozások kérdése, mert a döntések végül a hétköznapi emberek életében jelennek meg: az árakban, a munkahelyekben, az energiaellátásban és a családok biztonságában.
Az energiaellátás nem olyan terület, ahol elegendő jó szándékra vagy politikai jelszavakra támaszkodni. Egy ország működéséhez folyamatos, kiszámítható energia szükséges. Ezért minden változtatásnál nemcsak azt kell vizsgálni, hogy milyen célokat szeretnénk elérni, hanem azt is, hogy milyen átmeneti kockázatokkal járhat, és van-e megfelelő biztonsági tartalék.
A felelős gondolkodás nem azt jelenti, hogy minden változást el kell utasítani. Azt jelenti, hogy minden ígéret mögött keressük a számokat, a terveket és a következményeket. Egy ország jövőjét nem lehet kizárólag érzelmekre vagy kampányüzenetekre alapozni, mert a valóság előbb-utóbb mindig megmutatja egy döntés valódi árát.
A Tisza Párt választási ígéretei közül a kritikusok és az ellenzéki szereplők leggyakrabban a szolidaritási hozzájárulás és a kilakoltatások kezelését emlegetik. A párt hivatalos oldala és a kormányzati intézkedések ütemezése szerint a program elemeinek egy része még folyamatban van, míg mások átmeneti elhalasztása vitákat váltott ki.
Viták és elmaradt intézkedések
- Szolidaritási adó: A kampányban ígért teljes eltörlés helyett a hozzájárulás befizetése és vonzata fennmaradt, ami miatt többek között Budapest vezetése is bírálta a kormányzati lépéseket.
- Kilakoltatások felfüggesztése: A korábbi ígéret, amely szerint a kormányzás első napján felfüggesztik az összes kilakoltatást, nem valósult meg azonnal a gyakorlatban.
- Közigazgatási és adóügyi reformok: A programban szereplő adócsökkentések és a bürokrácia leépítése lassabban halad a vártnál, a párt edin a demokratikus és jogi keretek betartásával magyarázza a késéseket.
A mentelmi joggal kapcsolatos viták
- A mentelmi jog eltörlésének ígérete: Magyar Péter a kampány során (például 2024 májusában) többször kijelentette, hogy kormányra kerülésük esetén el fogják törölni a mentelmi jogot. A kritikusok és a politikai ellenfelek ugyanakkor felróják, hogy amikor a Mi Hazánk Mozgalom az Országgyűlés szakbizottságában benyújtotta a mentelmi jog eltörlését célzó indítványát, a Tisza Párt képviselői azt leszavazták. Ezáltal a Mi Hazánk Mozgalom maradt az egyetlen, amely következetesen kérte a mentelmi jog megszüntetését, miközben a Tisza Párt elutasította ezt a kezdeményezést.
- Az EP-mandátum felvétele: Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy nem veszi fel az európai parlamenti képviselői mandátumát. Végül mégis beült az Európai Parlamentbe, amivel automatikusan mentelmi jogot szerzett.
- A mentelmi jog megtartása a gyakorlatban: A pártelnökkel szemben több ügyben (így egy budapesti szórakozóhelyen történt incidens/telefonügy, valamint hazai rágalmazási perek miatt) is kérték a mentelmi jogának felfüggesztését. Az Európai Parlament plenáris ülése végül nem függesztette fel a mentelmi jogát, a hazai Országgyűlés mentelmi bizottsága pedig szintén a mentelmi jogának fenntartását javasolta. A kormánypárti média és a bírálók ezt az eredeti ígéretek egyértelmű megszegéseként és politikai privilégiumokkal való élésként értékelik.
- A Tisza Párt védekezése: Magyar Péter hivatalos álláspontja szerint továbbra is támogatja a mentelmi jog általános eltörlését, a saját ügyeiben való lemondást viszont feltételhez kötötte: kijelentette, hogy azonnal lemond a mentelmi jogáról, amint Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Érvelése szerint a vele szembeni eljárások politikai motivációjúak, így a mentelmi jog védelmet nyújt a politikai leszámolással szemben.
További vitatott és számonkért ígéretek
A politikai vitákban és a sajtóban az alábbi felvetések jelennek meg leggyakrabban a Tisza Párttal szemben:
- A "kétkulcsos" vagy többkulcsos adórendszer: A párt korábban utalt az adórendszer igazságosabbá tételére, de a bírálók szerint nem adtak egyértelmű válaszokat arra, hogy eltörölnék-e az egykulcsos személyi jövedelemadót (SZJA), ami bizonytalanságot szül a programjuk hitelességével kapcsolatban.
- Kormányzati struktúra és intézmények: A párt ígéretet tett az önálló Egészségügyi és Oktatási Minisztérium felállítására, valamint a közalapítványokba kiszervezett állami vagyon felülvizsgálatára. Mivel a párt jelenleg ellenzékben van, ezen ígéretek végrehajtását a kormányoldal számonkérhetetlen "vágyvezérelt" ígérgetésnek nevezi, míg a Tisza Párt törvényjavaslatok benyújtásával igyekszik demonstrálni szándékait.
Iskolakezdési támogatás és családi pótlék
- Az ígéret: A Tisza Párt a kampányban 700 ezer nehéz körülmények között élő családnak ígért 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.
- A valóság: A kormányrendelet végül 400 ezer rászoruló gyermek számára biztosította ezt az összeget. A politikai ellenfelek azonnal bírálták az intézkedést, kiemelve, hogy a támogatásból lényegesen kevesebb család részesült, mint amennyiről a kampányban szó volt.
- A dupla családi pótlék: A Tisza-kormány a bejelentések szerint a strukturális reformok és a költségvetési korlátok miatt az általános és azonnali duplázás helyett célzott, rászorultsági alapú támogatásokkal indította a ciklust, ami komoly elégedetlenséget szült a választók egy részében.
Üzemanyagárak és az adócsökkentés elmaradása
- Azonnali beavatkozás ígérete: Magyar Péter a kampány során többször követelte az üzemanyagok adójának drasztikus és haladéktalan csökkentését a gazdasági csőd elkerülése érdekében.
- Visszakozás kormányon: Kormányra kerülve a kabinet hivatalos álláspontja megváltozott. Kijelentették, hogy az Európai Unió szabályai miatt nem lehetséges a benzin és a gázolaj ÁFA-kulcsának csökkentése. A kormány jelenleg a piaci folyamatokra (világpiaci olajár-csökkenés, forint erősödése) és eseti hatósági árkorrekciókra támaszkodik a közvetlen adóvágás helyett.
Be nem tartott kampányígéretek összefoglalása
- A mentelmi jog megtartása: Magyar Péter a kampányban a mentelmi jog általános eltörlését ígérte. Ezzel szemben felvette az EP-mandátumát, és a Diákhitel-ügy, valamint a szórakozóhelyi incidens miatti hatósági megkeresések során nem mondott le a mentelmi jogáról. A bírálók szerint a mentelmi jog mögé bújik a felelősségre vonás elől.
- Üzemanyagárak adócsökkentése: A kampányban ígért azonnali ÁFA- és jövedékiadó-csökkentés elmaradt. A kormány utólag az uniós szabályozásra hivatkozva visszakozott, ami fenntartja a magas üzemanyagárakat.
- Iskolakezdési támogatás: A 700 ezer rászoruló családnak ígért 100 ezer forintos támogatást végül szigorított feltételek mellett csak 400 ezer gyermek kapta meg, így családok százezrei estek el a várt segítségtől.
- Családi pótlék megduplázása: Az azonnali, általános duplázás helyett a kormány rászorultsági alapú, célzott támogatási rendszert vezetett be, elmaradva az eredeti vállalásától.
- Kilakoltatások és szolidaritási adó: A kilakoltatások azonnali leállítása és a gazdagabb településeket terhelő szolidaritási hozzájárulás eltörlése sem valósult meg a kampányban ígért formában.
Felkészületlennek tartott lépések és jövőbeli kockázataik
- A Paksi Atomerőmű teljes leállítása: A Duna rekordalacsony vízállása (mínusz 133 cm) miatt a kormány fokozatosan leállította az erőművet. A szakmai bírálók felkészületlenséget emlegetnek, mivel a 2018-as és 2022-es aszályok idején a szakemberek mobil szivattyúkkal még meg tudták oldani a hűtést, a Duna korábbi alacsony szintjeinél is találtak megfelelő műszaki megoldást. A teljes leállás miatt szükséges hatalmas mennyiségű, drága áramimport súlyos költségvetési hiányt okozhat, és növeli az ország energiafüggőségét.
- A köztársasági elnök eltávolítása: A kétharmados többséggel végrehajtott közjogi lépések és az államfő lemondatása a kritikusok szerint sértik a demokratikus fékeket és egyensúlyokat. Ez a lépés instabilitást idézhet elő az államszervezetben, és elmélyítheti a belpolitikai válságot.
- Adórendszer körüli bizonytalanság: Az egykulcsos adórendszer esetleges kivezetése vagy átalakítása körüli kormányzati titkolózás kiszámíthatatlanná teszi a gazdasági környezetet, ami elriaszthatja a külföldi befektetőket és gyengíti a forintot.
„Influenszer-kormányzás” és a politikai alkalmatlanság
Magyar Péter személyes vezetési stílusa, kritikátlan viselkedése és botrányos fellépései súlyos aggodalomra adnak okot az ország jövőjét illetően:
- Tartalom nélküli látszatpolitizálás: A kormány működését nem a szakmai egyeztetések, hanem egy olcsó „influenszer-kormányzás” jellemzi. A valódi, mélyreható államférfiúi döntések helyét teljesen átvette az online imázsépítés, a lájkvadászat és a közösségi médiás üzengetés.
- Arrogancia, sértettség és a felelősség teljes hiánya: Magyar Péter képtelen elviselni a kritikát, és az önkritika szikrája is hiányzik belőle. Amikor számon kérik vagy kellemetlen kérdéseket kap, a legkisebb felelősséget sem vállalja. Ehelyett leplezetlen arroganciával, gúnyos megjegyzésekkel, grimaszolással és gyerekes, sértődött reakciókkal vág vissza, nyíltan sértegetve és lekezelve másokat.
- Terelés és támadás a parlamenti üléseken: Ez az alkalmatlanság bárki számára jól látható és ellenőrizhető a parlamenti közvetítések alkalmával, amelyeket érdemes mindenkinek nyomon követnie. Ha az ülésteremben konkrétumokat követelnek tőle, Magyar Péter azonnal kibújik a válaszadás alól: látványosan megsértődik, érdemi adatok helyett csak terel, vagy durva ellentámadásba lendül. Ez a magatartás egyértelműen bizonyítja, hogy a kormányzati munka és egy ország felelős irányítása teljesen távol áll a képességeitől.
Nem egy bizonytalan jövőképben szeretnénk élni, amelyben csak reménykedünk, de nincsenek alapjai a bizalmunknak, mert a kormány egyelőre semmit nem valósított meg az ígéreteiből úgy, ahogyan azt ígérte. Ide biztosra van szükség, ezért követeljük a lemondását!