"Mi tartsuk tiszteletben a nem dohányzók védelmét..! És a dohányosokét ki tartja tiszteletben?"

Micsoda olcsó csúsztatás! Ha a dohányosok nem gyújthatnak rá ott, ahol Ön mondja, kedves Kurfürst Ferencné, az az ő egészségüket is védi, tehát nagyon is tiszteletben tartjuk. Csupán a dohányosnak azt a vélt jogát nem, hogy Ő ott rongálja mások egészségét, ahol Ön azt gondolja, hogy tehetné. Még egyszer mondom, azzal, hogy nem gyújthat rá, az Ön egészségét is védik. De ha gondolja, például otthon Ön úgy rongálja az egészségét, ahogy akarja. Zárkózzon be egy szobába és "fulassza" magát füstbe, ha ez a vágya, vagy válasszon olyan másik szenvedélyt, amivel másoknak nem árt.

De azt Ön is tudja, hogy az nem lenne megoldás, hogy pl. egy vendéglátó helyiség csak egyik végében lehetne dohányozni, mert a füst átmenne a másik részbe is, ahol elvileg nem szabad. Abban igaza van, hogy legalább a pályaudvar (vagy más intézmény) szabadlevegős részén kellene olyan helynek lenni (nem közvetlenül a megállóban vagy a ki/bejáratnál, attól kissé távolabb), ahol a dohányosok is hódolhatnak (káros) szenvedélyüknek.

Az viszont igenis helyes, hogy a megállóban nem lehet dohányozni, mert nagyon sokszor jártam úgy, hogy ott állva, a közelemben álló dohányos rágyújtott, s a szél az egész büdös füstöt az arcomba fújta. Alig kaptam levegőt. A vonat esetében is csak az utolsó vagy utolsó egy-két kocsi lehetne dohányzó, mert azon a nemdohányzóknak már nem kell átmenniük.

Szóval nem úgy kellene felvetnie a problémát, ahogy Ön tette. Hanem elismerve, hogy a törvény célja az eddig védtelenek védelme, hogyan lehetne olyan megoldást találni (?), hogy azért a dohányos is rágyújthasson, ha nem is minden tízpercben, mint eddig. Ugyanis az sem volt korrekt, hogy a dohányosok minden órából ellébecoltak 5-10 percet azzal az ürüggyel, hogy rágyújtanak, míg a nemdohányzóra keményen rászóltak volna, ha óránként pihent volna ugyanennyit. Hányszor hallottam régen, hogy egyik a másiknak mondta: "Gyere, gyújtsunk rá!", és ezzel az ürüggyel kimentek trécselni. Senki nem szólt érte. Bezzeg, ha én kimentem volna óránként valakivel azért, hogy: "Gyere, dumáljunk egy kicsit!", megnézhettem volna magamat! Erről se feledkezzünk meg! Ez is diszkrimináció volt, mégpedig a javából, és ez ellen senki nem emelte fel a fejét. Egy szó, mint száz, nem diszkriminációról van itt szó, a törvény esetében, hanem jogos védelemről. Bizonyára a gyakorlat majd megmutatja, hogyan kell úgy változtatni rajta, hogy senkit se érjen hátrány.

#24: Czakó István - Kurfürst Ferencnének, a petíció elindítójának!

Tisztelt Czakó Úr!

Ahogy már leírtam, nem az ellen van kifogásom(unk), hogy a dohányzás legyen korlátozva, ön ezt csúsztatásnak véli, mi hátrányos megkülönböztetésnek! Amiről ön írt hozzászólásában, a kormányunknak eszébe sem jutott!! Kérem jelezze véleményét, amelyben azt taglalja, hogyan lehetne megoldani! Nem tudom, hogy Önnek milyen munkaköre, illetve munkahelye van, mert az aláírók legtöbbjének, még megfelelő étkezésre sem(20 perc), sincs idő, még kezetmosni sem! Miről beszélünk?

Kritikai hangvételű hozzászólását ennek ellenére tiszteletben tartom, hiszen már Ön alternatívát is felvázolt, nem úgy mint kormányunk rendelete!

További jó egészséget Önnek és családjának is Boldog Új Évet kívánok!