Mentsük meg a terméktervező képzést!

Quoted post

DESIGNER

#10

2015-04-20 17:10

Végre Végre Végre.

Az ITF egy teljesen szügségtelen szak. 

 

Designer képzés=MOME

Mérnök képzés=BME

 

 

Válaszok

Szintén Designer

#11 Re:

2015-04-20 18:40:48

#10: DESIGNER -  

Nézz utána, hogy az ITF-ről kikerülő diák hány százaléka és mennyiért dolgozik. Szükség van rájuk és  meg is fizetik őket. Van benne perspektíva: az egyik legfelkapottabb és leggyorsabban fejlődő szak az egyetemen.

A MOME-soknak fogalmuk nincs a mérnökmunkáról, matematikáról, stb. A BME-s diákok fele annyira sem kreatívak, mint az ITF-esek. No offense, de ez a helyzet.

Tájékozódj, mielőtt hülyeségeket irogatsz! Ha bérkomment, akkor persze mindegy...


Vendég

#14 Re:

2015-04-21 05:05:50

#10: DESIGNER -  

 A "konkurenciával" versenyezni kell, nem megszüntetni.

mérnök

#19 Re:

2015-04-25 08:41:49

#10: DESIGNER -  

 Kedves Designer!

Azzal kezdeném, hogy a designer szó nagyon sok mindent jelenthet, lehet designer egy fodrász, cukrász, de még egy tervező mérnök is. Amit kijelenthetünk

iparművész képzés: MOME

mérnök képzés: BME, OE, ME, PE, NyME …..

Azt gondolom, hogy a fenti két sort senki sem vitatja, mert határozottan ki kell jelenteni, hogy az ipari forma és terméktervező hallgatók mérnöki diplomát kapnak, és többségük mérnökként dolgozik. A problémát az okozza, hogy egy új és nem tisztán mérnöki terület, csak nagy küzdelmek árán tudja kivívni a helyét. Egy új mérnöki kultúrát akar teremteni, de láthatóan támadják a művészek, hogy ez nem tiszta esztétikum, mit keres ott a differenciálegyenlet, de támadják a mérnökök is, hogy túl sok benne az esztétikum, és nem marad hely a differenciálegyenletnek. Azt sem szabad tagadni, hogy ebben a helykereső időszakban nem tisztult le pontosan, hogy milyennek is kéne lenni ennek a képzésnek, illetve hiába látjuk, hogy miért sikeres ez az oktatás pl. Hollandiában. A körülmények itt sok mindenre nem adottak. (innentől kezdve e gondolatsor folytatása legyen az egyetemek belügye).

Inkább arról pár mondat, hogy hol a helyük a terméktervezőknek. A hatvanas években egy TV készüléken alapvetően három gomb volt: egy a bekapcsolásra, egy a csatornaváltásra és egy a hangerő változtatásra. Ekkor meg lehetett kérni egy iparművészt, hogy tervezzen egy szép külsőt esztétikus gombokkal. Ma az intelligens TV - különösen digitális előfizetés esetén- kommunikálni akar velem, a távirányítón számtalan gomb van. A telefonok tán még nagyobb változáson mentek keresztül és a nagy telekommunikációs cégek előszeretettel alkalmaznak termék tervezőket a tarifacsomagok (mint termék) kialakítására, mert mérnökkén komoly számításokat is tudnak végezni és valamennyire a marketinghez is értenek. Egyre bonyolultabb funkciókkal ellátott gépek kerülnek az otthonainkba (vagy a házunk garázsába). Egyszerre cél az egyre összetettebb funkció, hogy minél jobban kiszolgáljon, és az egyre egyszerűbb kezelhetőség mindez egy esztétikus külsőben. Új funkciókat kell kitalálni, és meg kell teremteni a funkció és forma egységét, ugyanakkor nem szabad megfelelni az egyszerű kezelhetőségről sem. Na, többek között ehhez kell terméktervező. Ebben van racionális mérnökség, esztétikum és az emberi lélek ismerete, tán nem véletlen, hogy az általános mérnöki szakok között messze itt a legtöbb a hölgy, és ez is az egyik oka lehet, hogy alacsonyabb a kezdő fizetésük.

Meggyőződésem, hogy csak alapos félreértés miatt került a megszüntetendő szakok közé. Ha nem lenne, akkor itt lenne az ideje, hogy kitaláljuk, de egyszerűbb, ha nem szüntetjük meg, de ezt a figyelmet ki kéne használni, hogy a helyére kerülhessen ez a képzés is.