Mentsük meg a terméktervező képzést!

Az terméktervezők jelentős hányada már végzés előtt rendelkezik olyan tudással, mellyel képesek versenyhelyzetben elősegíteni a cégek fejlődését és egyetem mellett vállalnak is munkát. A képzés megszűntetésével közvetett és közvetlen módon is ártanak a munkaerőpiacnak. 

Európa Kína pótló olcsó, hozzáadott érték nélküli összeszerelő üzeme akarunk lenni??

Az Óbudai Egyetemen végeztem ezen a szakirányon, kiváló érdemjeggyel és dékáni dicsérettel. Képesítésemnek megfelelő helyen, és munkakörben, az egyetem alatt megkezdett gyakorlatom folytatásaként helyezkedtem el. Itthon maradtam, 100%-ban magyar tulajdonú cégnél dolgozok, hazai piacra termelünk, magyar emberek biztonságára vigyázunk. 

Az egyetemi képzésünk komplexitása adja meg az alapot a hozzám hasonló mérnök-dizájnereknek, hogy piacképes, jól gyártható és használható termékeket tervezzünk. Mire van szükség az iparban, ha nem erre? Dolgozhat együtt dizájner és mérnök, de ott két agy kommunikációját kell eredményesen összehangolni. Nem mondom, hogy lehetetlen, de mindenképp kihívás mindkét félnek, hát még a megrendelőnek. Nálunk a rendszerelvű gondolkodás tartja a gyeplőjét a szárnyaló művészelmének, ami szép, használható és sikeresen értékesíthető termékeket generál. Szükség van a mérnök-dizájnerek munkájára, a többirányú képzettségre, a rendszerelvű gondolkodásra mind a tárgytervezésben, az autóiparban, vagy esetemben a könnyűiparban. 

KIÁLLOK AZ ITF MELLETT! NE SZŰNJÖN MEG EZ A SZAK EGYETLEN MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN SEM!

Döbbenet! A minőségi munkavégzés, termelés, lehetősége kerül aláásásra ezzel a húzással.

Az első világháború után Dániában jelentős költség korlátozást vezetett be az állam, az ország helyreállítása érdekében. Egyedül 2 helyen nem engedte ezt. Az volt az eszme, hogy az

- egészségügy és

- oktatás

terén nem lehet spórolni, mert akkor ezzel a saját jövőjét ássa alá.

Most itt mi is történik?

Végre Végre Végre.

Az ITF egy teljesen szügségtelen szak. 

Designer képzés=MOME

Mérnök képzés=BME

#10: DESIGNER -  

Nézz utána, hogy az ITF-ről kikerülő diák hány százaléka és mennyiért dolgozik. Szükség van rájuk és  meg is fizetik őket. Van benne perspektíva: az egyik legfelkapottabb és leggyorsabban fejlődő szak az egyetemen.

A MOME-soknak fogalmuk nincs a mérnökmunkáról, matematikáról, stb. A BME-s diákok fele annyira sem kreatívak, mint az ITF-esek. No offense, de ez a helyzet.

Tájékozódj, mielőtt hülyeségeket irogatsz! Ha bérkomment, akkor persze mindegy...

A legfőbb érv a megszüntetésre most az, hogy ezen a szakon elnyert tudást az ipar kevésbé igényli, mint más mérnöki tudást és ez onnan látszik, hogy a kezdő fizetés alacsonyabb, mint más mérnöki területeken. Ez igaz, de a kérdés az, hogy milyen irányban akarunk fejlődi. A külföldi tőke beáramlásának sokszor az a feltétele, hogy az adott területen van-e megfelelő tudás Magyarországon vagy sem. Most sok az összeszerelő üzem, ez persze szükséges, mert a nagy tömegeknek így lehet a  legegyszerűbben munkát biztosítani. Ez fontos, és nem szabad feladni az ilyen munkahelyeket, de ha azt is akarjuk, hogy ezen túl tudjunk lépni és magasabb minőségű munkahelyek is létesüljenek (hangsúlyozottan a meglévő összeszerelő üzemek mellett), akkor először be kell fektetnünk, pl. terméktervezők képzésébe. Lehet, hogy egy multinacionális cég az alapján dönti el majd a jövőben, hogy a fejlesztésüket ide hozza-e vagy sem, hogy itt milyen szakember gárdát talál. Nem állítom, hogy ez kizárólag a terméktervezők meglétén múlik, de azt állítom, hogy ez egy nem elhanyagolható tényező.

Összefoglalva, ha hiszünk abban, hogy tudásalapú társadalmat építünk, és az összeszerelésnél is nagyobb értéket leszünk képesek a jövőben a termelésben hozzáadni, akkor erre a szakra szükség van.

#10: DESIGNER -  

 A "konkurenciával" versenyezni kell, nem megszüntetni.

Az ITF szakra több százan jelentkeznek évről évre. Tehát mi lenne ha megszüntetnék? Több száz fiatal álmát zúznák porrá, hiszen nem tanulhatják azt, amit szeretnének. Ezzel olyan kreatív, gondolkodó szakemberektől fosztanák meg az országot, akik pedig nélkülözhetetlenek.
Haszontalannak, az egyetemek nyakán függő koloncnak titulálják az ITF-et, anélkül, hogy ismernék azt. Ha tisztában lennének vele, hogy milyen sok lehetőség rejlik ebben a szakmában, másként látnák a helyzetet. De valószínűleg nem is akarják másként látni. És ez nagy baj. 

Én kiállok az ipari termék - és formatervező mérnöki alapszak mellett! 

Az ipari termék és formatervező szakon jóformán beleverik a hallgatókba, hogy hogyan lehet kitalálni és megtervezni egy olyan új vagy továbbfejlesztett terméket, amire az embereknek szüksége van, és amit ezért el lehet adni, és amiből ezért egy vállalkozás meg tud élni. Sőt ez a vállalkozás később további munkahelyeket teremthet. Egy magyar vállalkozás pedig Magyarországon adózik, a magyar gazdaságot erősíti, a profitot nem viszi ki az országból. És akiből nem lesz vállalkozó, az is jó eséllyel elhelyezkedhet mérnöki pozícióban pl. multinacionális cégeknél.

Ha a kormány nem támogatja a hazai innovációt, akkor a magyarok versenytársak híján továbbra is a sokkal innovatívabb országok termékeiből választhatnak, és az a profit, ami itthon maradhatna, az németországba, amerikába, asuztriába áramlik.

#10: DESIGNER -  

 Kedves Designer!

Azzal kezdeném, hogy a designer szó nagyon sok mindent jelenthet, lehet designer egy fodrász, cukrász, de még egy tervező mérnök is. Amit kijelenthetünk

iparművész képzés: MOME

mérnök képzés: BME, OE, ME, PE, NyME …..

Azt gondolom, hogy a fenti két sort senki sem vitatja, mert határozottan ki kell jelenteni, hogy az ipari forma és terméktervező hallgatók mérnöki diplomát kapnak, és többségük mérnökként dolgozik. A problémát az okozza, hogy egy új és nem tisztán mérnöki terület, csak nagy küzdelmek árán tudja kivívni a helyét. Egy új mérnöki kultúrát akar teremteni, de láthatóan támadják a művészek, hogy ez nem tiszta esztétikum, mit keres ott a differenciálegyenlet, de támadják a mérnökök is, hogy túl sok benne az esztétikum, és nem marad hely a differenciálegyenletnek. Azt sem szabad tagadni, hogy ebben a helykereső időszakban nem tisztult le pontosan, hogy milyennek is kéne lenni ennek a képzésnek, illetve hiába látjuk, hogy miért sikeres ez az oktatás pl. Hollandiában. A körülmények itt sok mindenre nem adottak. (innentől kezdve e gondolatsor folytatása legyen az egyetemek belügye).

Inkább arról pár mondat, hogy hol a helyük a terméktervezőknek. A hatvanas években egy TV készüléken alapvetően három gomb volt: egy a bekapcsolásra, egy a csatornaváltásra és egy a hangerő változtatásra. Ekkor meg lehetett kérni egy iparművészt, hogy tervezzen egy szép külsőt esztétikus gombokkal. Ma az intelligens TV - különösen digitális előfizetés esetén- kommunikálni akar velem, a távirányítón számtalan gomb van. A telefonok tán még nagyobb változáson mentek keresztül és a nagy telekommunikációs cégek előszeretettel alkalmaznak termék tervezőket a tarifacsomagok (mint termék) kialakítására, mert mérnökkén komoly számításokat is tudnak végezni és valamennyire a marketinghez is értenek. Egyre bonyolultabb funkciókkal ellátott gépek kerülnek az otthonainkba (vagy a házunk garázsába). Egyszerre cél az egyre összetettebb funkció, hogy minél jobban kiszolgáljon, és az egyre egyszerűbb kezelhetőség mindez egy esztétikus külsőben. Új funkciókat kell kitalálni, és meg kell teremteni a funkció és forma egységét, ugyanakkor nem szabad megfelelni az egyszerű kezelhetőségről sem. Na, többek között ehhez kell terméktervező. Ebben van racionális mérnökség, esztétikum és az emberi lélek ismerete, tán nem véletlen, hogy az általános mérnöki szakok között messze itt a legtöbb a hölgy, és ez is az egyik oka lehet, hogy alacsonyabb a kezdő fizetésük.

Meggyőződésem, hogy csak alapos félreértés miatt került a megszüntetendő szakok közé. Ha nem lenne, akkor itt lenne az ideje, hogy kitaláljuk, de egyszerűbb, ha nem szüntetjük meg, de ezt a figyelmet ki kéne használni, hogy a helyére kerülhessen ez a képzés is.

#19: mérnök - Re:  

 No nem beszelve az egyetlen egy gombbal tenylegesen mukodtetheto legeslegujabb mernoki csodakrol, ahol mar a szoftvert kell MEGDIZAJNOLNI. A legkeresettebb szakmak egyike a UX Design. Se nem MOME, se nem BME. A beiro egy tudatlan valaki, vagy trollkodik.