#3552: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Viszont Ön ezek szerint a "nem létező ellenség" mellett harcol. Vizsgálunk meg néhény méhészcsaládot. Ha visszaszorítják az akác számát, már pedig erről van szó, csökken a jövedelmük. Ez rendben van igaz? Ezt a kérdést gyökerénél kell elkapnunk.

#3553: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Ezt hívják paradoxonnak. Hogyan harcolhatnék a "nem létező ellenség" mellett? Hiszen nem is létezik!

Nincs olyan tervezet, ami arra volnatkozna, hogy az akácot, mint özönfajt ki kell irtani Magyarország területéről. Tehát aki azt állítja, hogy meg kell védenünk a magyar akácot, akácmézet, méhész családok tízezreit az unió rosszindulatú tervétől, az nagyon jóindulatú megközelítésben téved. Reálisan nézve inkább hazudik.

Vannak olyan özönfajok, amelyek nemrégiben kezdték meg az özönlést, azok kiirtása indokolt és esélyes is. Az akác nem ez a kategória, esetében az ésszerű gazdálkodás biztosítása a cél. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol létjogosultsága van a fajnak, ott meg kell tartani az állományát, a minőség javításával (tuskósarjak visszaszorítása, állékonyabb, jobb minőségű gyökérsarj állományok kialakításának támogatása). Azokon a területeken, amelyek túl rosszak az akácnak (akáctemetők), vagy túl jók (az Alföldön is lehetnek ilyen termőhelyek, de a Dunántúlon jelentős területeket borít akác olyan termőhelyeken, ahol őshonos állományok élhetnének), ott viszont támogatást kell biztosítani a fafajcserére. Ez a cél. Egy ilyen átalakítás ugyanis annyira költséges, hogy önerőbel nagyon nagyon ritka, hogy nekiálljon valaki (ezügyben dunántúli tapasztalataim vannak). A költségesség nagyságrendje meghaladhatja a hektáronkénti egy millió forintot! Mégis harcolni kell az akác terjedése ellen, mert ezeken a helyeken a természetszerű erdőket fenyegeti.

Aki járt már zalai bükkösben, zselici gyertyános-tölgyesben, az tudja, hogy mit veszíthetünk.