Méltányos szippantasi díjakat Debrecenben!

2004.05.27., 17:40, Ányos József ()


A tisztelt érdeklôdök számára közlöm a mai nap eredményét:
A Debrecen Megyei Jogú Város Közgyûlése, 2004. május 27.-én tárgyalta a 20/2003.(IX.18) Kr.rendelet,– a települési folyékony hulladékkezelési kötelezô közszolgáltatásról– módosítását.
A napirend tárgyalása során az alaprendelettel kapcsolatos véleményeket is megfogalmaztak a képviselôk. Felmerült újra annak értelmezése, hogy a rendeletben megállapított, mennyiség-számításimód, nevezetesen, a vízórán mért vízfogyasztás figyelembe vétele jogszerû-e. Többen megkérdôjelezték, hogy beváltotta-e a rendszer a hozzá fûzött reményeket. Volt olyan nézet is, hogy kár volt megváltoztatni a korábbi rendszert, mert az jól mûködött.
A kételyekre természetesen megvoltak a válaszok. Elôször is, azt világosan kell látni, hogy a régi rendszerhez mindenképp hozzá kellett nyúlni, mert tarthatatlan állapot volt, hogy a keletkezô folyékony hulladéknak még az egytizede sem került ártalmatlanításra. Az új rendszer megszüntette a lakosság és a szállítók egyéni érdekkülönbségét, a közösség környezeti állapotjavítási céljával szemben. Nem érdeke már senkinek, hogy illegálisan tüntesse el a szippantandó szennyvizét, nem érdeke a szállítóknak, hogy ne a szennyvíztisztító telepre hozzák a szennyvizet. Ezáltal jelentôsen csökkenthetôvé vált a talajba, csapadékvíz csatornákba, erdôkbe kerülô szennyvíz, ami így nem veszélyezteti a város vízbázisait. Eredményesnek pedig azért minôsíthetô már most is a rendszer, mert hatására több mint 1400 db. csatornára kötés történt azokon a helyeken, ahol már létezett ez a lehetôség, sokan most kellett, hogy nyilvánosságra hozzák a korábbi bejelentés, és így fizetés nélküli csatornahasználatukat. Mindezeken túl a legnagyobb eredmény az, hogy a korábbi 320 m3 napi beszállítás mennyisége meghaladta az 1200 m3-t, és folyamatosan emelkedik a napi beszállított mennyiség.
Az új rendszer bevezetését az is sürgette, hogy az EU. sem nézte jó szemmel, hogy a város környezeti állapotának javítása céljából támogatást nyújt a közel 22 milliárd forint értékû fejlesztési program megvalósításához, más országok adófizetôinek pénzébôl, és ugyanakkor Debrecenben pedig a környezet használatáért nem fizet senki, a környezeti állapot fejlesztéséért nem akar senki anyagi terheket vállalni.
A közgyûlés egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy tarthatatlan állapot az, hogy a környezetvédelemrôl mindenki szeret beszélni, de anyagi terhek senki nem akar vállalni. Ez ellentétes minden általános környezetpolitikai elvvel, –nemcsak EU. követelmény–, nevezetesen azzal, hogy a szennyezô fizet elvet érvényesíteni, kell.
A közgyûlés azonban mérlegelte azt a helyzetet is, hogy a csatornázatlan területen élôk anyagi teherviselô képessége milyen mértékû költségnövekedéseket képes még elviselni a kormányzati hatásokra bekövetkezett anyagi tehernövekedéseken felül. A közgyûlés úgy döntött, hogy a város teherviselô képessége lehetôséget ad arra, hogy a költségvetés terhére, átvállaljon terheket azon ingatlantulajdonosoktól, akik nem tudnak rákötni csatornára, annak hiánya miatt. A teherátvállalás díjkedvezmény formájában valósulhat meg, melyet a közszolgáltatónak kell az arra jogosult ingatlantulajdonosok számára biztosítani. A kedvezmény mértékét olyan összegben állapította meg a közgyûlés (110,05 Ft/m3+ÁFA azaz 126,60 Ft/m3) amely következtében a fizetendô egységdíj összege megegyezik a csatornadíj 1,5 szeresével. Az önkormányzat döntött arról is, hogy a kedvezményt visszamenôlegesen, január 1.-tôl érvényesíti. A díjkedvezmény egész éves költséghatása ezáltal 98.100.000 Ft értékû lesz, amit a közszolgáltató számára kompenzáció keretében biztosítani fognak, mert az is világossá vált, hogy a közszolgáltatási tevékenység a jelenlegi árszinten veszteséges, és ez az év folyamán sem fog változni.
A közgyûlési döntés végrehajtásáról a közszolgáltatási tevékenységet ellátó Debreceni Vízmûnek kell gondoskodni. Mivel a közszolgáltató, a vízi-közmû szolgáltatással azonosan, tehát kéthavonta készít számlát az egyes fogyasztóknak, de havonta más-más városkörzetben, a díjkedvezmény jóváírását a város teljes területét érintôen, csak két, egymást követô hónap alatti idôben lehet végrehajtani. A végrehajtást sajnos csak a július elején kiküldött számlákban lehet elkezdeni, és az augusztusi számlázással lehet befejezni. Az azonnali végrehajtást nem teszi lehetôvé az, hogy a június elején kézbesített számlák elkészítése már elkezdôdött, annak módosítására már nincs lehetôség. A díjkedvezmény visszamenôleges elszámolásához módosítani kell a számlázási informatikai rendszert, meg kell oldani az eddigi költségterhek és állami támogatások jóváírásának elszámolását, egyenleget kell képezni a díjkedvezmény érvényesítésével. Mindezekhez idô kell, hogy az élet velejárójaként bekövetkezett minden változás követhetô legyen a lehetô legpontosabban. Az elszámolás során az várható, hogy a fogyasztók többségénél túlfizetés lesz, melyet a számlázási idôszak vízfogyasztásának költségébe be tudunk számítani, és így a számlázási idôszak tényleges költségeinél kevesebbet kell majd fizetni. Természetesen, ha ezen felül is túlfizetés mutatkozik, akkor a Vízmû Rt. gondoskodik a pénz visszajuttatásáról. Ennek egyszerû eljárása lesz a banki folyószámlával rendelkezô fogyasztók esetében, de ha valaki ragaszkodik a kifizetéshez, arra is meglesz a lehetôség a Vízmû pénztárában. Természetesen a túlfizetés tényérôl, és mértékérôl, csak június végén lehet adatot látni, amikorra megtörténnek az idôszaki vízóra leolvasások, és az informatikai rendszerek is képesek lesznek az elszámolás elkészítésére. Addig is a türelmét kéri a közszolgáltató minden olyan fogyasztónak, aki jogosultjává vált az önkormányzati díjkedvezménynek.

Debrecen.2004. május 27.

Ányos József