Nem Adjuk a Bánki Szakiskolát !

Az Országgyűlésben „verbális síkon" vívott, kereszténységellenes küzdelmét váltja konkrét, kézzelfogható tettekre a Jobbik Debrecenben. Miután a politikai támadásaival nem tudta megakadályozni, hogy a Hit Gyülekezetét felvegyék az államilag elismert egyházak sorába, a párt odáig süllyedt, hogy gyerekeket, kisgyerekes családokat zaklat célja elérésének érdekében.

Egy debreceni óvoda vezetőjére szállt rá a Jobbik: a Szentpályné Mudri Margit „bűne" az volt, hogy munkaidőn kívül hitéről beszélt egy kolléganőjének. Ezt ürügyként felhasználva a Jobbik országos szintű keresztényüldözésbe kezdett: a Hit Gyülekezetében a hitét gyakorló pedagógus ellen hadjáratot indított. Az, hogy a támadás nem kizárólag Szentpályné személyének, hanem a protestáns közösségnek is szól, az is bizonyítja, hogy a márciustól megüresedő vezetői pozícióra az egyik jelentkezőt Ágoston Tibor, a párt helyi frakcióvezetője sajtótájékoztatóján azzal próbálta befeketíteni, hogy „az illető hölgy ugyanúgy tagja a Hit Gyülekezetének, mint a most lemondott vezető".

Szentpályné kálváriája tavaly nyáron kezdődött. Egyik kollégája, éppen életének egy különösen nehéz időszakán ment keresztül, nem sokkal korábban elveszítette egyetlen, húszas éveiben járó lányát. Az óvodavezető Szentpályné vigasztalta, és invitálta a Hit Gyülekezete alkalmaira megtört munkatársát. Ő ennek nem is állt ellen, sőt, többször megköszönte a mellékelt dalokat, azt is megírta, hogy nagyon megnyugtatják, amikor hallgatja őket. A városban csak „Baba néni" néven ismert intézményvezető nem sejtette, hogy munkatársa folyamatosan jegyzetel a levelekből, és közös munkahelyük munkaügyi osztályára is számos feljelentést eljuttatott.

Az őt érintő vádiratokban már szó sem volt kedves invitálásról - szerinte „főnöke keresetlen e-mailekkel zaklatta, amelyekben a gyülekezethez való csatlakozásra szólította fel". Szentpályné szerint viszont a feljelentés alátámasztását szolgáló idézeteket eredeti szövegkörnyezetükből kiragadva, jelentéstartalmukból teljes egészében kiforgatva közölték. A feljelentés után szinte azonnal megjelent a színen Ágoston Tibor, a Jobbik önkormányzati képviselője, aki a gyerekek érdekeinek képviselőjének tüntette fel magát. Ilyen minőségében azonnali és széles körű magánnyomozásba kezdett: szülői fórumot tartott, előzetes bejelentés nélkül ellátogatott az óvodába. Ezek után a vádak szempontjából szembeötlő ellentmondás, hogy Ágoston, aki egyben az Oktatási Bizottság tagja is, több hónapnyi kutakodás után sem talált még egy alkalmazottat, akit a több óvodát is tömörítő intézmény vezetője hittérítéssel zaklatott volna. Egy valamit azonban talált: az állandóan ott dolgozó egyik óvónőnek nincs váltótársa, így délután „gyakran vadidegen óvónő ébreszti a kicsiket".

A meghurcolt pedagógus szakmai érdemeihez mindeközben kétség nem férhet. „Negyvenkét éve dolgozom a pályán, ebből huszonhat évet óvodapedagógusként, tizenhat éve pedig óvodavezetőként. Munkámat folyamatosan ellenőrizte a fenntartó, amit minden esetben dicsérettel zártak" - mondta. Vezetése alatt másfél tucatnyi pedagógus szerzett diplomát, azt pedig a kollégáival közösen elért szakmai sikernek tekinti, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város „Tehetségbázis Óvodája" címet elnyerték 2009-ben. Rá két évvel pedig regionális akkreditált tehetségpont lett a Sípos utcai Óvoda, a pályázaton elérhető maximális pontszámot elérve.

A feljelentő már sokkal kevésbé dicső múlttal büszkélkedhet. Úgy tudjuk, hogy előző munkahelyén például megverte helyettesét, a munkaadó intézmény pedig csak úgy tudott tőle megszabadulni, hogy létszámleépítést könyörgött ki fenntartójától. Újabb munkahelyén, immár Szentpályné beosztottjaként, a Heteknek nyilatkozó munkatársai arról számoltak be, hogy folyamatosan konfliktusokat generált környezetében.

Jól jellemzi az egész történet nyakatekert voltát az önkormányzati célvizsgálat is. A feljelentések nyomán ugyanis a debreceni városháza hivatalból kénytelen volt vizsgálódást elrendelni a Sípos utcai Óvodában, ami egyébként azt állapította meg, hogy az intézményben minden törvényesen és rendezetten zajlik.

Az ügy másik negatív főhőse, Ágoston Tibor 2006-ban tűnt fel először a közélet színpadán: az őszödi beszéd után kirobbant tiltakozáshullám debreceni főszervezőjeként vált ismertté. Aktív politizálását egyébként a Fidesz soraiban kezdte 2002-ben, ahol a Megyei Munkástagozat elnökének választották, pártot 2010-ben váltott. A férfi a Nemzeti Őrsereg tagja. A paramilitáris csoport egyenruháján árpádsávos karszalag díszeleg, amelyben egy székely-magyar rovásírással jelölt H betű olvasható - az egykori Nyilaskeresztes Párt emblémájához megtévesztésig hasonló módon. A félkatonai szervezetben Ágoston kommunikációs altiszti funkciót is ellát. Szervezete azzal verekedte be magát legutóbb a hírekbe, hogy rendőrök hatástalanított, de könnyen visszaélesíthető gépkarabélyokra bukkantak főkapitányuk autójában és annak kiképzőbázisán is. A felfedezést követő házkutatás során a vezető lakásán további fegyvereket találtak.

Az utóbbi időszakban az igazgatónő számos furcsaságot vett észre: autóját követték, házát megfigyelték.

A múlt héten pedig több ismerősét is e-mailben kereste meg egy számukra ismeretlen férfi, aki levelében az óvónő telefonszáma után érdeklődött. A pedagógus nem csak megfigyelés áldozata volt, a párt hetilapja és számos, a Jobbikhoz kötődő internetes portál is rendszeresen - és a pártra jellemző egyoldalúsággal - beszámolt a fejleményekről. De arra is volt példa, hogy Ágoston Tibor bejelentés nélkül megjelent egy szülői értekezleten, ahol bekiabálásaival megrökönyödést és félelemet keltett a jelenlévőkben.

A feljelentést az Egyenlő Bánásmód Hatóságához is megküldték. Az intézmény az öt beadott panaszból hármat elutasított, kiemelve, hogy a feljelentést megtevő óvónőt „nem érte hátrányos megkülönböztetés és zaklatás azért, mert nem lépett be a Hit Gyülekezetébe". A maradék kettő vádpontban az elmarasztaló ítélet ellen fellebezést nyújtottak be. A hatóság ugyanis megállapította, hogy Szentpályné az alkalmazottjával szemben „megtorlást alkalmazott", azt azonban már elfelejtették közölni, hogy erre mikor, hol és hogyan került sor. A hatósági eljárás egyik - az egész történetre jellemző - momentuma az volt, amikor a nyílt meghallgatás során a közönség soraiban helyet foglaló Ágoston hangos bekiabálásával zavarta a rendet. „Mikor takarítják már el innen ezt a szemetet?" - üvöltözte Szentpálynéra.

Az évtizedekig munkáját becsülettel végző intézményvezető nem volt felkészülve arra, hogy egy országos hetilap hasábjain feketítsék be jóhírét, hatósági eljárást indítsanak ellene, magánéletét pedig folyamatos megfigyelés alá helyezzék. Az ellene indult hecckampány kihatott Szentpályné egészségére. A kialakult helyzet következtében úgy ítélte meg, hogy mind az intézménynek, mind az ott kialakult szakmai közösségnek, mind pedig a gyerekeknek az lesz a legjobb, ha felajánlja vezetői megbízásának visszavonását, a nyugdíjazásig hátralevő hónapokat pedig óvodapedagógusként tölti.